"Meg valamelyik kis faluban focizott is. De ügyetlen volt és elküldték. Úgy hallottam"

Nem vagyok híve az ilyennek, hogy ügyetlen és elküldik. Lehet, hogy szeretett ott futbalozni, és pszichés kihívások elé nézett társai szívtelensége folyományaképpen, mondjuk szomorúság, kedvetelenség, étvágy hiányosságok.

Miért mindenhol a komör teljesitménykényszer? 1-2-278 ügyetlenkedés és máris kivül tágasabb? A Mester bizots nem küldte volna el, megadta volna a 279. esélyt is a lemaradónak! Az emberek mindent olyan komolyan vesznek, hát nem mindegy, hogy ki futbalozik egy ilyen kis hejségben?
A világ pustulásának előjelét látom ebben a kudarcban, hogy végülis el lett küldve.
Iránnak atomfegyvere van, mért nem azzal foglalkoznak?
Az emberek semmmit sem tudnak helyi értékén kezelni.