Az idő lineáris felfogásában a jövő az idővonalnak az a része, amely ezután (a jelen után) fog „megtestesülni”, ahol az a „hely” van, ahol a még meg nem történt események képzelhetők el hitünk szerint.... A jövő a múlttal (azzal az eseménysorozattal, amelyek már bekövetkeztek, és amelyeket többé-kevésbé ismerünk) állítható szembe, valamint a jelennel, amelynek a határait visszafelé mozgathatjuk, de előre nem.Íz ember maga készíti magának az utat a jövő felé...úgy ahogy akarja és jónak látja...

A jövő így a vallásokban is központi téma, főleg a határok megvonása okán (hol kezdődött a múlt, mikor lesz vége a jövőnek), illetve mik a határai az emberi életnek, az ismert világnak és az univerzumnak....

A jövő fogalmának mindig fontos szerepe volt a filozófiában és általában az emberi gondolkodásban, mivel az emberi élet számos eseményt legalább megjósolni képesnek kell lennie az embereknek ahhoz, hogy életben maradjon.

A múltra vonatkozó tudásunk alapján feltételezzük a jövő alakulását és valószínűségekben próbáljuk megragadni azzal a megszorítással, hogy ha a jövőt fenyegetve látjuk, akkor az ezzel kapcsolatos hírek egy részét elfojtjuk, eltitkoljuk. :))


Ez élet aranyló porszemcséit akárhogy szorongatjuk, mind kevesebb lesz belőle, és eljön az a pillanat, amikor az utolsó aranyszemcse is, az utolsó nap is, az életünk a tenyerünkből elsodródik. Én mindig azt mondom, az ember arra született, hogy odaadja ezeket az értékeket valamiért, egy nagyobb értékért.

???????? :):):)