"Még jobban örülnék, ha ezeket a megoldásokat nem alternatívnak gondolnád!Paradicsom mellé körömvirág és tagetes. Almafa, barackfa törzse köré sarkantyúka a tetvek ellen és még salátába is teheted, epertövek közé fokhagyma... és így tovább.

Nagyüzemi módon nem, de háztájiban beválnak ezek a társítások, nem most találták ki, hanem több száz éve, még a téeszcsés DDT-és idők előtt. Abban az időben nagyapám azonban a szőlőben és a kertben rézgálicon kívül nem használt mást, ahogy emlékszem."

És ha a rovarkártevőkön kívül egyéb is van, pl. fitoftóra, szeptória, alternária, monília, tafrina, levéllyukacsosodás, levélhullás, meg a hatszáz vírus, akkor a növénytársításokkal együtt szánthatjuk be már nyár közepén a kiskertet. :)

Persze, hogy régen elegendőek voltak ezek is, prózai oka van: nem volt minden betegség szinte mindenhol. Ma is vannak elszeparált helyek, főleg az Alföldön, ahol a települések is igen távol vannak egymástól, és körben a szántókat művelik. De nem ez az általános, és ott is fönnáll a veszélye egy fertőzésnek, ami után nincs kerülőút...

Azon kívül 4-5 naponta rézzel permetezni peronoszpóra ellen kismilliószor vajon mennyivel egészségesebb, és ami fontosabb, mennyire terheli kevésbé a környezetet, mint kéthetente kombinált hatóanyagúval permetezni háromszor?