Emléxem, mikor a Belfegor ment a tévében, mint korhatáros. Nem is engedték szinte nézni cserepedő kölköknek, csak ha alvást imitáltunk. De az biztos, hogy halálra izgultuk magunkat, olyan farkaskutyajuhászméretűen izgalmas művészeti alkotás volt.
Mikor meg 30 év múlva adták a televíziókészülékben, megdöbbenve néztem, hogy úristen. Merthogy pedig egy kicsit se volt izgalmas.