"A jó és rossz fogalmait értékeléshez használjuk, nem jellemzéshez. Egy jellem értékelése nem jellemzés, mivel minősítenek alatta."

Nem úgy értettem, hogy Isten jó vagy rossz, hanem úgy értettem a jellemzését, hogy használja e a jó-rossz fogalmakat (ez egy jellemzője lehet). Eddig is erről a kérdésről volt szó, fel sem merült, hogy Istent a jó-rossz mentén próbálnám jellemezni!

"Nincs abszolútum, az valamilyen okoskodó filozófiai fogalom egy spekulatív elképzelésre, ezzel foglalkozni sem érdemes."

Elfogadom, hogy ezt gondolod, és hogy nem vagy nyitott arra, hogy eljátssz a gondolattal, hogy van Abszolútum. Ebben az esetben azonban nincs értelme tovább beszélgetnünk Istenről és a bűnbeesésről sem, amennyiben ez utóbbi "esemény" számomra éppen az abszolútumról való "elfelejtkezésként" értelmezhető.

"„Olyan értelemben függök magamtól, hogy a társadalom, stb. kívülről jött értékeit (egy részüket) egy idő után a magaménak érzem, ami pl. lelkiismeret formájában szól hozzám a továbbiakban”

Téves. Továbbra is függsz a külső értékek világától."

Tekintve, hogy mindent "kívülről" kaptam, a legelső ki sejtemtől kezdve, igen, folyamatosan a külvilágtól függök. Azt már be sem merem dobni, hogy a "külvilág" és "belvilág":) felosztás mennyire mesterkélt sztem.

"Nem veszem úgy, az egyensúly feltételezése megint csak képzelgés."
Az egyensúly valóban nem úgy van jelen, ahogyan azt Te elképzeled, de kár a szóért. Annyira mereven elzárkózol megint, hogy ezt most inkább nem kezdem el fejtegetni.