(Minden tiszteletem a Tiéd: én nem tudok úgy offolni, hogy közben ilyen szinten maradjak relevans! :-))


"Ez lehet, hogy hibás észrevétel, de én úgy látom, hogy a buddhizmusban egy komoly munka következményeképpen jöhet el egy olyan állapot, amelyben már meg tudjuk hallani azt, ami az énünkön túl van, míg a kereszténységben ez a meghallás volna a kezdete az útnak"

Még, hogy hibás!? Fejtegetésed ( a többi is) frappáns és logikus. Ráadásul igaz: ez a meghallás, - a keresztényi út kezdete - amiről írsz, a nous megnyitása Isten részéről. Itt tehát egy igazi novum lép az ember életébe, anélkül, hogy ezért a kisujját mozdította volna.
Ámde ez komoly felelősséggel jár, mint ugyebár minden egyéb társas kapcsolat is.
A buddhizmusban erről a fajta felelősségről ugyebár nem beszélhetünk: az ember egoja körül forog az egész törekvés, még akkor is, ha ez az igyekezet a "tanulási" folyamat során minőségi változáson megy át, és az ember szellemi része (nevezzük nousnak, felettes énnek, vagy bárminek a sok meghatározás közül) elérése felé való igyekezet kerül a centrumba.
Egy hívő keresztény esetében akár egyik pillanatról a másikra Jézus kerül a központba, az emberi identitás változik a pályamódosulás következtében. :-)

A buddhizmust és a hinduizmus bizonyos irányait is az a cél jellemzi sztem, hogy valahogy félre kell tudni tenni az Én-t, meg kell szüntetni, azokat az elburjánzásait, amit meg nem lehet, azt meg kell haladni (hagyni kell létezni, csak nem kell tőle függni)."

A legteljesebb szabadság: semmitől, senkitől sem függeni!
Egy keresztény éppen ezt adja fel elsőnek. (Nem általánosítok: van, akinél gyorsabb, de lehet lassabb is, akár egy folyamat.)

"Tele van a világ önjelölt és buzgó keresztényekkel (még ma is), akikről lerí, hogy nemhogy az énjüket nem tették félre, hanem a kereszténységet, Jézust használják a mindenféle eltorzult énszükségleteik kielégítésére."

Igen, és ezt Jézus is tudta, ismerte a mai korról (is), legalábbis szavai erre utalnak
„ amikor eljön az embernek Fia, vajon talál-e hitet a földön?”(Luk.18,8.)

A kereszténység nem tömegvallás. (A kövezés egyre valószínűbb...:-))