Kicsit visszatekerem a vitaszálat, lehet, hogy félreértettél:

Fontos, hogy én azt írtam, hogy a buddhizmus is lehet megoldás az embernek arra a kínzóan bizonytalan, kényszeres döntéshelyzetek sorozataiból következő, állandóan változó állapotára, ami a relativitásban fogoly helyzetünkből fakad. Ámde Jézus/az Abszolútum által perspektívába kerül az emberi (jelenleg töredékesen megnyilvánuló) személyiség kiteljesedése Őbenne oly módon, hogy a Teremtő eredeti terve megvalósul. Nevezetesen, hogy Isten együtt "lakik" az emberrel az örök korok korain át. Ez az egység és harmónia adja azt a nyugalmat, amit mindenki, a buddhizmus is keres, de az a bökkenő, hogy nincs többféle helyes feloldási útja ennek a feszültségnek. Az a szilárd pont, ahol az űzöttségtől megkínzott emberi faj megvetheti a lábát, nem a személytelen és perspektívátlan Nirvánában van, hanem az élő Abszolútumban, Jézusban.
Sejtem, hogy beszélgetésünkre nézve veszélyes vizekre evickéltem, mert nem tudom/akarom a fenti állításomat úgy megvédeni, hogy közben ne hivatkoznék előbb-utóbb óhatatlanul a Bibliára, vagy az említett személyes kapcsolat meggyőző voltára az Igazság megismerését illetően, aminek viszont semmi értelme, mivel a hit birodalmába tartozik.


"Tehát Isten akarata szerint cselekszünk akkor is, amikor látszólag Ellene megyünk, nem?:)"

Fején találtad! :) Csakhogy van Istennek tökéletes akarata, ami a tervének megvalósítását illeti, és van megengedő akarata, amikor olyasmit hagy megtörténni, ami látszólag önrendelkezés. Ezzel mindig a saját tökéletes célját hozza egyre elérhetőbbé az ember számára.

"Én úgy látom, hogy a Föld bolygó, meg az egész világ pontosan ugyanolyan maradt, mint amilyen volt. A mi látásunk változott meg. "

A látásunk megváltozott, de a bolygó élete is. (Eredetileg nem volt agresszivitás, öldöklés még az állatok között sem.) A megváltozott látása következménye, többek között, hogy az ember külféle vallásokba menekül végső menedékként, keresi a fogózkodókat, amiket szintén a saját igényeinek megfelelően alakít. És itt a csapda. amire Te is rámutatsz:
"mert azt hisszük, bármi jelentősége is van annak (Isten szemszögéből), hogy mi mit csinálunk "itt lenn".