„Egy megszületett gyermek és egy fűzfasíp sem mondhatja azt születése előtt, hogy létezni akarok. Létezésük szabad akarat következménye, megtestesülése.”

Nincs igazad. Mivel bárminek a létrejötte eredhet kényszerből is, az állításod tökéletesen hamis. Hogy valakinek a létrejöttét „szabadon” akarták a szülei (kitől és mitől szabadon???), nem vonhatod rá hamisan azokra, akiknek a létrejöttét nem akarták a szülei, és korántsem igazolható vele a létrejövőnek az akarata.


„Egyszóval a teremtmény nem kérdőjelezheti meg létezését,”

Dehogynem. Ezerszer is.

„nem vonhatja felelősségre teremtőjét, hogy miért készítettél. Szabad akaratból jött ugyanis létre.”

Felelősségre vonhatja, ha úgy érzi ezzel neki ártott a teremtője. A mások szabad akarata abból a szempontból pedig semmit nem ér, hogy magának az egyénnek mi a véleménye a létrejöttéről.

„A teremtő szabad akarata ugyanis meghatározza a teremtmény szabad akaratú létezését.”

Nem határozza meg. Ha meghatározná, ma senkinek nem lenne korlátozva, megkötve az akarata. Vagy azt is a teremtő határozza meg? Vagy hogy van nálad? Amire ráfogod a szabad akaratot, az a teremtőtől van, amire meg nem az honnan van?
„Ehelyett a teremtő mondja azt, hogy létezni akarsz, ezért megcsinállak, mert ha nem akarnál létezni, nem csinálnálak meg.”

Nem így van. A mai világban az ember létrejötte a szüleitől, azoknak is a körülményeitől, szándékuktól, lehetőségeiktől és kényszereiktől függ.


„Teremtő szabad akarata és a teremtmény létrejötte nem választható el egymástól.”

Pedig elválasztható, lévén az emberek létrejötte a szüleiktől is függ.

„Az már egy újabb kérdés, hogy a szabad akaratból létező teremtmény mire használja létezését és saját szabad akaratát.”

Úgy beszélsz a szabad akaratról, és dobálózol a fogalmával, mintha elemi iskolai tételről beszélnél, és mindenkinek világos lenne. Mitől és kitől szabad akkor valakinek az akarata? Mit jelent a NEM szabad akarat?

„Szabad akarata annak van az életben, aki felismeri, hogy a Mindenható szabad akarata nyilvánul meg életében”

A felismerésnek köze nincs a szabad akarathoz, a mindenható szabad akarata pedig nem az egyén szabad akarata.

„ a legjobbat akarva számára és nem lázad fel tudatosan ez ellen, hanem felelősséget vállalva döntéseiért halad az Isten által kijelölt úton.”

Tökéletesen levezetted az egyén egyáltalán nem szabad akaratát, mint szabad akaratot. Honnan veszed, hogy jelöl ki az Isten valakinek egy utat? Továbbá, ha arról az egyén letér, akkor nem szabad az akarata? Túlságosan az ószövetség hamis prófétáinak a nyomdokaiban gondolkodsz.

Figyelj. Abszolút butaság a szabad akaratról úgy beszélni, mintha teljesen függetlenül értelmezhetnénk attól az embertől, akinek az akaratáról van szó. Ha az egyén akarata függ az egyéntől, akkor már értelmetlen az akarat szabadságáról elvontan beszélni. Ha meg nem az egyéntől függ a saját akarata, akkor meg kitől? A szomszédtól?