Nem AKAROK neked bebizonyítani semmit. Engem nem zavar hogy Te miben hiszel, vagy miben nem. Nem térítek nem hitegetek, nem bizonygatok. Akit érdekel megkérdezi tőlem vagy mástól. Ha el tudja fogadni tovább kérdez, ha nem megáll ott ahol van. Senkire nincs ráerőltetve semmi. Mindenki a maga útján halad. A maga tempójában. Nincs számonkérés. Mindenki a saját dolgával törődik. Vagyis a saját háza előtt söpör.
Kedves lélekbúvár családtagod, vajon miben búvárkodna ha nincs lélek? Ő egyébként mondhatna a jellememről bármit, biztosan úgy van, hiszen az alapok ugyanazok. De vajon eseményeket látna -e az életemben amik megtörténtek? Sztem nem.
Ne higgy ezekben a dolgokban. De ha én sétálok az utcán élvezem a napsütést vagy a szelet, hallom a madarakat és csodálom őket. Ízlelem a levegőt. Földanyát élőlényként tisztelem, a testén élek elfogadom amit kapok tőle és hálás vagyok érte.
Ha Te mész az utcán? Vajon melyikünk él teljesebb életet?
Ez az utolsó válaszom feléd. Kérlek engedd meg hogy abban higgyek amiben akarok. Nekem ez így jó.