Megírnám szívesen de akkora dömping volt, hogy már nem is emlékszem :D

Az biztos az a Heiden amit láttam nagyon ott volt. (Konkrétan Emory Lester volt ott vele. Hát az az ürge se semmi. Olyan tempókat játszott hogy ihajj. És közben minden hangja kereken megszólalt.)

Egy Weber galatin is volt ami szintén nagyon tetszett.

Igazából semmi negatívat nem tudok mondani ezekről a mandolinokról. Meghát minegyik pár hang erejéig volt a kezemben, szóval kicsit elhamarkodott lenne pro-kontra kritikát megfogalmaznom. Maradnak az érzések. És az bizony mindegyik esetben pozitív volt :)