Én ugyanígy járok a krumplival. Már néhány kövérre hízott katona is elférne a krumplik közti lövészárkokban, olyan mélyen kikapartam, hogy a tőre tölthessem...

 

A paradicsomokat én már kb 3 hete sorban ültetgetem ki szabadföldbe,olyan kis peckesen állnak, mint a cövek, kutya bajuk. A fóliába kiültetetteknél meg amit anyóstólkaptam, kb. 20-25 centisek voltak (bár nem erősségem a saccolás), a sajátjaim meg kb. 6-7 cm magasak, és kb. 7-10 nap alatt az enyémek utolérték a "bevándorlókat"!! Na persze az is segített, hogy erősen drukkoltam nekik, mégiscsak ők a sajátjaim!! :-)) És meg is háláták! Anyós-félékbőlmár négyet fel kellett kötnöm, mert megdőltek, azok valami nagyonnyurga versenyfutók lehetnek... nem szeretem az olyat. A borsóra is haragszom, mert eddig olyan szép sorban állt, egy hete meg dőlnek jobbra-balra, mint a részegek, és így már nem olyan szépek. Na de hát ez a dolguk, én tudom.

Ti szoktátok madzagkordon közé fogni őket, hogy állva maradjanak?

 

Az első brokkolik mögé meg már lassan elbújhatok, akkorák. Na jó, tényleg lassan, és magam sem vagyok egy óriás (bár azért nagyobb, mint egy brokkoli). Egyszerűbb, ha hozok képeket megint, hátha megint lesz vigyorka...:P

 

Róka: hátmondom én, hogy lehetetlen, hogy róka legyen!! A rácson át?! Hihetetlen...

 

Az egyik fenyőnkön költ egy örvösgalamb-pár, ma lefotóztam őket, olyan de olyan nagyok....mint eg kisebb tyúk. Nagyon szépek (csak sajnos csak ablakon át tudtam fotózni, hogy el ne riadjanak)