Magyarországon az állami oktatás helyzete miatt (alulfinanszírozottság, pedagógushiány, elavult tantervek stb.) a magánintézmények iránti kereslet jelentősen megnövekedett.
A 2020-2023 közötti időszakban a magániskolákban tanuló diákok száma 59 000-ről 64 000 főre nőtt, így a magánoktatási intézmények fontossága is nőtt ezen időszak során, a magyarországi középfokú oktatási intézmények 23 százaléka már alapítványi fenntartású vagy magán volt a 2022-2023-as tanévben.
A magyar iskolákat üzemeltető szervezetek átlag éves bevétele 767 millió Ft, míg a nemzetközi intézményeké magasabb, meghaladja az 1 milliárd Ft-ot – derül ki a BDO Corporate Finance tanulmányából.
Szeptember elején a pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése, amely alatt meg kell újítaniuk ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel (Nat) és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban – tudta meg a Népszava.
Az előírt, 10 órás távoktatási képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által biztosított platformon kell elvégezniük, a vizsga sikeres teljesítéséhez húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk.
A képzést és a vizsgákat legkésőbb 2025. január 31-éig kell teljesíteni – emlékeztetett a lap.
A „képzés” úgy zajlik, hogy a tanárok letöltik a szakjuknak, oktatott tárgyaiknak megfelelő csomagot, elolvassák-megtanulják, és végül vizsgázniuk kell belőle, vagyis nincsen semmilyen online-oktatás ezzel kapcsolatosan.
Lesújtó képet festettek a magyar oktatási rendszerről
Az OECD friss "Education at a Glance" jelentése részletes áttekintést nyújt a tagországok oktatási rendszereiről.
A jelentés szerint Magyarországon a középfokú végzettség nélküli felnőttek jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon.
Ráadásul akiknek a szülei nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, nagyon kis eséllyel szereznek diplomát.
A jelentés rávilágít, hogy az oktatási rendszer finanszírozása Magyarországon alacsonyabb szinten áll az OECD átlagához képest. Megállapítják, hogy itthon – csakúgy mint sok más országban – komoly pedagógushiány van.
Magyar Péter: Sok diák és tanár rosszul lett az átmelegedett tantermekben
Magyar Péter levelet küldött Maruzsa Zoltánnak, azt kérdezve tőle, hogy mit tesz vagy tett a kormányzat az elviselhetetlen, embertelen iskolai körülmények javításáért.
A Tisza Párt elnöke a közoktatásért felelős államtitkárnak megfogalmazott levelében – amelyet szerdán az MTI-nek is megküldtek – azt kérdezte, hogy eljutottak-e az államtitkárhoz az iskolákból a tanárok és a gyerekek segélykiáltásai, hogy egyes intézményekben a hőmérséklet elérte a 39 fokot; gyakorlatilag nincs olyan tanterem, amelyben 30 fok alatt lenne a hőmérséklet.
Magyar Péter úgy folytatta, hogy az orvosok szerint az egészséges szervezetnek sem tesz jót, ha 35-39 fokban kell huzamosabb ideig tartózkodni.
Akinek valamilyen kezelt szívbetegsége van, ilyen körülmények között túlzott megterhelést kap, a gyógyszerek ellenére is belecsúszhat egy szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba, vérnyomásproblémába.
A kisgyermekek pedig túlhevülhetnek – tette hozzá.
“Ha eljutottak ezek a hírek, akkor mit tesz/tett a kormányzat az elviselhetetlen, embertelen körülmények javításáért?” – kérdezte a levélben a Tisza Párt elnöke.
A levélről Magyar Péter a Facebook-oldalán is beszámolt.
Bejegyzését egy diák soraival zárta:
“Az iskolám Budapest közepén van. Nagyon régi, elég rossz állapotban. Természetesen olyan, mintha egy kemencében lennénk.
Néhányan kiültek a rácsos ablakba (a földszinten) mert ott egy kicsit élhetőbb volt. A többiek pedig már mindennel legyezték magukat.
Majd bejött egy tanár, és elkezdett fenyegetőzni, hogy aki az ablakban ül, fegyelmi eljárást indít ellene.
Nem tehetem meg, hogy külföldön éljek, de egyre jobban azt érzem, hogy jobb lenne meghalni.”
Annyi a különbség a mai magyar állami berendezkedés, és a két világháború közötti olasz között, hogy Mussolini el tudta intézni, hogy pontosan járjanak a vonatok...
Kirúgták a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, mert nem tiltja ki a mobilokat az iskolából. A Belügyminisztérium szerdán azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját.
Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt
Ellenáll a budapesti Madách Imre Gimnázium, nem tiltja ki a mobilokat szeptembertől
A VII. kerületi Madách Imre Gimnázium diákjaitól nem veszik el a digitális eszközöket a tanítás előtt, derült ki az iskola honlapján közzétett bejegyzésből.
„Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás”
– olvasható az iskola nevelőtestületének közleményében.
Azt írják, hogy „életszerűtlen” lenne leadni a mobilokat, mert bármelyik órán szükség lehet a telefonokra a tanuláshoz.
Bár a gimnázium házirendje eddig is tartalmazta a mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait, a tanárok arra kérik a diákokat, az órai magatartásukkal ne kockáztassák, hogy a mobiltelefonokat tanítás előtt elvegyék tőlük.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta, hogy a magyarországi tanulóknak miért nem ad iskolakezdési támogatást, mert a határon túli diákok semmilyen kedvezményben nem részesülnek.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arra kérdésre, hogy a magyar iskolások miért nem kapnak ugyanúgy egyszeri 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, ezt válaszolta:
„Olyan sok kedvezményben részesülnek itthon a magyar diákok, a határontúliak pedig semmilyenben.
A 100 ezer forint egyébként lényegesen kevesebb, mint amennyit az anyaországukban kapnak a gyerekek”.
Ám ez nem igaz.
Gulyás Gergely kijelentésével szemben például a román családtámogatási rendszerben a családi pótlék 255,4 lej (20 197 forint), és a gyerek 18 éves koráig 100 lejes (7 908 forint) adókedvezményben részesül minden szülő, aki munkaszerződéssel dolgozik.
Idén januártól pedig akár 1500 lej (118 620 forint) értékű adójóváírást is kaphatnak a családok bölcsődés vagy óvodás korú gyermekeik után.
(És természetesen a többi országban is van ugyanolyan családtámogatási rendszer, mint Magyarországon).
Ma volt a műhelymben egy régi kedves ügyfelem, szoktunk vele beszélgetni erről-arról is, nem csak vasútmodellezéről. És lássunk csodát: éppen azt újságolta el, hogy az általános iksolás unokája kapott egy Lenovo laptopot.
Eddig ő volt az első ember, akivel találkoztam, és családjában valaki kapott a nagy hangon propagált iskolai támogatásokból.
Szerdán ülésezett a kormány, amely áttekintette az évkezdést: Gulyás arról beszélt, hogy a kormány a vállalásoknak ígérten folytatja a pedagógusok béremelési programját, 2025-ben a diplomás átlagbér bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz Gulyás szerint.
A pedagógusátlagbérek jövőre 820 ezer forintra emelkednek.
Gulyás hozzátette, az optimista becslések szerint a ciklus végére az 1 millió forintot is meg fogja haladni az átlag-pedagógusbér. Ez pénzügyi megbecsülés, de „szükség van szakmai megbecsülésre is”.
Fejenként 100 ezer forintot ad a kormány a határon túli iskolásoknak
Idén is fejenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást oszt szét a magyar állam a „Szülőföldön magyarul” programban a határon túli általános iskolásoknak, középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak, írja az Eduline. A kormány még 2022-ben emelte ötszörösére a beiskolázási támogatásukat.
A kormány itthon annyival járul hozzá célzottan az iskolakezdéshez, hogy a szeptemberi családi pótlékot hamarabb, augusztus végén küldik. Ennek összege 2008 óta változatlan:
3 vagy több gyerekre: 16 000 forint gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17 000 forint gyerekenként);
tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyerekre: 23 300 forint (egyedülálló szülő esetén 25 900 forint);
tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő nagykorú személyre: 20 300 forint.
Beneda Attila családokért felelős államtitkár pár nappal ezelőtt úgy nyilatkozott az RTL-nek a 16 éve nem emelt családi pótlékról, hogy a kormány munkaalapú társadalmat akar kiépíteni, és „magabíró” családokra van szükség, amihez „a kormány minden támogatást megad”.
A kormány egyébként valóban rengeteg pénzt költ el családtámogatás címszó alatt, de a programokban olyan kiegészítő elemekre megy el a legnagyobb összeg, amelyek nem az alapellátáshoz kapcsolódnak (pl. támogatott hitelek), és kutatások szerint növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ugyanakkor az is igaz, hogy aki le tudja hívni az alanyi jogon nem járó családi adókedvezményt, az havonta több tízezer forinttal beljebb van.
Az Eduline gyűjtése szerint például a szomszédos Ausztriában a 6-15 év közötti gyereket nevelő családok gyerekenként 100 eurós támogatást (vagyis közel 40 ezer forintot) kapnak iskolakezdésre, ez automatikusan érkezik az – itthoninál jóval magasabb összegű – családi pótlékkal.
