Egy kínai cég azt tervezte, hogy egymillió embert csábít a dél-malajziai Forest Citybe, ám a projekt befuccsolt, így jelenleg 9000 körülre tehető azok száma, akik a környéken élnek. A lakók ugyanakkor azt tervezik, hogy mielőbb elköltöznek, mivel az épületekben állandó sötétség és csend honol, amit rémisztőnek tartanak.
A magánváros felépítésének húsz évre szóló tervét még 2006-ban jelentették be, majd a kínai elnök, Hszi Csin-ping által kezdeményezett Egy Övezet Egy Út program keretében indulhattak meg az egyeztetések 2013-ban. A vezető célja az volt, hogy a tervezet részeként a világgazdaság tengelyét az óceánokról a szárazföldre összpontosítsák, illetve hogy visszaszerezzék Eurázsia korábbi meghatározó szerepét – befolyást szerezve a fejlődő államokban, amit modern kolonizációnak is tartanak.
Emellett a fejlesztések kapcsán több esetben korrupciós vádak merültek fel, ahogy az is problémát jelentett, hogy mivel a magánvárost nem a malajziai lakosoknak szánták – annak ellenére, hogy ott építették fel –, az útjelző táblákat gyakran kizárólag kínai nyelven írták ki, illetve az ott lévő iskolák némelyikében csak mandarin nyelvet tanítottak.
A parlament elfogadta kedden a törvényjavaslatot, amely a mini-Dubaj néven elhíresült beruházást érinti. A javaslatot, amely konkrét vállalásokat tartalmaz, Semjén Zsolt nyújtotta be az Országgyűlés elnökének március végén. A döntés után Karácsony Gergely főpolgármester is megszólalt: az Európai Bizottsághoz fordul a budapesti lakosok jogainak érvényesítéséért.
A csütörtöki közgyűlés elé kerülő tájékoztatás szerint Kósa Lajos június 19. és 23. között "gazdasági kapcsolatok kiépítése" céljából utazott Dubajba, ahol "prezentációt tartott a város gazdaság-fejlesztési stratégiai koncepciójáról". a polgármester tolmács és gazdasági szakemberek nélkül utazott Dubajba. Bár a hivatali tájékoztató szerint az utazás elérte célját, mert egy arab delegáció viszonozta a látogatást, bár a fejlesztésekről konkrét megállapodás nem született.
Fáklyás tüntetők indultak Lázár János minisztériumához
„Stop mini-Dubaj! Tüntetés Budapestért”
Tarlós István korábbi főpolgármester idejéből származik a parkváros koncepció, ami szociális bérlakásokat és közparkot tartalmaz, „ilyen, vagy ehhez hasonló projekt valósuljon meg.
Ha van az államnak 300 milliárd forintja, hogy a dubaji beruházó érdekeit képviselje, akkor a saját lakosságának érdekeire is van pénze”.
Tanuljunk Bécs példájából, és végre XXI. századi szemléletben, a helyi igények szerint tervezzük és fejlesszük Budapestet – és ne kizárólag magánbefektetők érdekei mentén!
Az LMP szerint Rákosrendező és környéke Budapest egyik „zöld aranytartaléka”, a területen minél több közparkot és zöldfelületeket kellene létrehozni, nem pedig épületeket építeni.
A „Rákos-Dubaj” elnevezésű, a Rákosrendezőre tervezett kormányzati „gigaberuházásban tele akarják építeni a területet olyan felhőkarcolókkal és magas épületekkel”, amelyek hőszigetet képeznének, ez a hőhatás pedig a klímaválság időszakában rendkívül megnehezítené a környéken élők életkörülményeit – jelentette ki Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
Karácsony Gergely azt is megjegyezte, hogy a kormányt nem Bécs vagy Ljubljana ihlette a projekt elkészítésekor, „hanem Belgrád legellentmondásosabb projektjének lemásolása”.
Elajándékozott területek, a helyi szabályozás teljes átírása, álarcosok által elkövetett illegális bontási műveletek – csak rövid ízelítő, mivel néztek szembe a belgrádiak az ottani »mini-Dubaj« elindításakor
– fogalmazott a főpolgármester.
Karácsony Gergely egyúttal azt is nehezményezte, hogy a kormány a korábban konszenzussal támogatott, a budapestiek lakhatásában segítséget nyújtó Parkváros ötletének támogatása helyett Belgrád legvitásabb befektetését „koppintaná” a mini-Dubaj-projekttel.
Mi ez, ha nem középszer?
– tette fel a kérdést a poszt végén a főpolgármester.
Tovább a rovatra Csütörtökön a kormány oldalán megjelent annak a gazdasági együttműködésnek a tervezete, miszerint az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar egy dubaji stílusú negyedet építtetne Rákosrendezőn. A tervezet alapján a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúra-fejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emírségek vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre.
192 különböző országból származnak az Emirátusok területén élő emberek, a lakosság 90 százaléka bevándorló. - Igen de multukuli-libsibolsi állam helyett egy szakrális muszlim állam.
Te megszoktad, hogy köpködöd a keresztényeket. Ptóbálj csak az Emirátusokban a "memetikatanoddal" jönni.
A vállalkozónő szerint az Emirátusokat alapvetően tolerancia jellemzi, ezt tükrözi, hogy például Abu-Dzabiban megvalósult az Ábrahám Családjának Háza projekt, ahol a három fő vallás szentélyeit építették fel – egy muzulmán mecsetet, egy zsidó zsinagógát és egy katolikus templomot, ezzel is demonstrálva a toleranciát.
192 különböző országból származnak az Emirátusok területén élő emberek, a lakosság 90 százaléka bevándorló.
Ráadásul külön Toleranciaügyi Minisztérium működik az országban. A szakember szerint ez a rugalmasság és integrációs politika teszi Dubajt és az Emirátusokat egy globális üzleti és kulturális központtá. Rávilágított, hogy Dubajban az olaj már csak 5 százalékát teszi ki a GDP-nek, a hangsúly inkább a nyitottságra és a különböző vállalkozók Emírségbe csábítására helyeződött át, főként ebből profitálnak.
A közelmúltban egy Budapestre tervezett gigaberuházást bemutató sajtótájékoztatón Lázár János építési és közlekedési miniszter is rámutatott, hogy Dubaj a semmiből küzdötte fel magát világvárossá, most pedig a legnagyobb fejlesztések befektetőjeként jelenik meg szerte a világon.
Lázár újságírói kérdésre azt mondta,sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, hogy a dubaji Burzs Kalifát is építő Emaar Properties vállalattal tárgyal a kormány a projektről.
De azt mondta, a beruházás összege már eléggé leszűkíti, hogy a nemzetközi ingatlanfejlesztői piacon kik jöhetnek szóba, mert kevés befektetőnek van ennyi pénze.
Azzal is utalt a beruházóra, hogy nagy tapasztalata van abban, hogy a semmiből világszínvonalú városokat építsen, és újságírói kérdésre utalt arra, hogy Dubaj ilyen város. Éppen ezért azt nem utasította határozottan vissza, hogy a projektre mini-Dubajként hivatkoznak a sajtóban.
A mini jelzővel nagyobb baja van, mint mondta, itt világszintű fejlesztést akar a kormány, vagyis mini-Dubaj szóba sem jöhet, csak maxi.
Lázár kapott kérdést a projekt részeként tervezett felhőkarcolóról is, hiszen korábban tájsebnek nevezte a város első ilyen épületét, a Mol-tornyot. Mint mondta, a Mol székházát továbbra is tájsebnek, építészeti hibának, esztétikai környezetszennyezésnek gondolja. Viszont annak felépítésével sajnos az ősbűn már megtörtént, már van magasház Budapesten, ahol pedig ilyen épül, ott idővel több is megjelenik.
A kormányfő viszont kikötötte, hogy középszerű projekt nem épülhet, így, ahogy Lázár János fogalmazott, nem mini-, hanem maxi-Dubajt fejlesztene a kormány a területen.
Igaz, azt is hozzátette, hogy olyan fejlesztést akar a kormány, ami határozottan magyar, nem valaminek a másolata.
A libsik arra állították át a gazdaságot, hogy körbeszolgáltatunk egymásnak.
A zöldkomcsi oldalról meg kivezettik a mindenféle ipart, most már a amaradékot is, mert hát klímavilágvége és áramot is keleplőkkel termelünk.
Erre még a nyakunkba hoztatok milliós számra a sáskahad, erőszakos és teljesen testidegen élősködőket, akiktől az életbe már nem lesz megszabadulás. 100-200 éven belül és vér nélkül nem.
Európa halálra ítélt, főleg ami nyugat. Amit látunk, már nem a vég, hanem az új kezdet. Lefelé.
"Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás" - megmondták ezt már vagy két évszázada és igaza volt.
Azt én sem tudom megmondani, hogy milyen gazdaság lehet, amiben nem szerepel ipar, még ha az legalább könnyűipar is. Az ipar látja el a lakosságot közszükségleti cikkekkel, az annak gyártásához szükséges nyersanyaggal és energiával. Ezek nélkül nemcsak gazdaság, de normális társadalom sincs.
Azidőtájt vettünk új TV készüléket, mikor az a teszt készült, hogy lecseréljük a régi, bő 20 éves fekete-fehér Videoton Olimpiánkat.
Az üzletben volt kirakva Videoton TV is, ám a szüleim az olcsóbb Daewoo DMQ-2044 típusú készüléket vették meg. Pedig a Vidi jobban nézett ki, nagyobb képernyős és teletext-es volt, de éppezért valamivel drágább, nekünk meg sajnos minden fillér számított. Nekem akkor kisgyermekként nem igazán volt sem rálátásom, sem befolyásom ezekre a dolgokra; örültem, hogy azt is vettük, amilyet. Egyszóval, bűnös vagyok, hogy nem segítettük a vásárlásunkkal a hazai ipart. Talán némileg enyhíti a bűntudatot, hogy pár évre rá már egy kis Orion CTV 1414M típusú készüléket vettünk.
Dióhéjban ennyi a történet. Szívesen visszamennék az 1980/90-es évek fordulójára, hogy vehessek még új Videoton TV-t. Ma már szempont nekem ez is, de sajnos késő.
U.I.: itt az említett újság tesztje arról a Daewoo TV-ről is, hogy lássátok, miért volt olcsóbb:
1945-nél régebbre nem lát vissza az emlékezeted? Csak azért kérdezem, mert azelőtt is megvoltak és termeltek ezen vállalataink. Az Oriont pl. 1913-ban alapították.
Komolyan mondom, röhejes, vagy inkább siralmas, ahogy süt rólatok a negativizmus, a defetizmus. Így nem is csoda, hogy tönkrement, tönkremegy ez az ország.
Én meg abban, hogy a szovjetek nem adtak bele elég anyagot. Úgy könnyű a legvidámabb barakknak lenni, hogy nyugatról csempésszük amit lehet, de a komcsiktól is kapunk nyersanyagot. Aztán amikor az egyik kiesik, akkor borul az egész.
"mikor volt igazi magyar ország? Trianonig a Habsburg birodalom része voltunk, azelőtt meg mindig valamiféle hódoltság alatt."
Látom, eléggé hiányosak a történelmi ismerteid. Mintha 1541 előtt nem is létezett volna hazánk. Pedig létezett az már 896 óta és az akkori Európa egyik legerősebb, legszilárdabb államaként.
"Egyébként mikor volt igazi magyar ipar?"
Amikor volt és termelt az Ikarus, a Videoton, az Orion, a Tungsram, a Biogal, a Ganz, a Rába, stb.
A Tungsram, Videoton, Orion ugyancsak világhíresek és elismertek voltak termékeik nemcsak a szocialista blokk országaiban.
A magyar TV-készülékek még a rendszerváltás után is felvették a versenyt nyugati versenytársaikkal mind árban, mind képességekben, ahogy ezt az 1993-ban a Video magazinban megjelent teszt is bizonyítja:
Kár, hogy a hanyag gazdaságpolitika nem törődött ezekkel annakidején, illetve mi, a belpiac egyszerű vásárlói sem voltunk megbízható vevői. Ebben látom eltűnésük fő okait.
Kb az elejétől a végéig. Fogalmad sincs arról, hogyan működik a piacgazdaság, a szakemberképzés, miért jön ide működő tőke, és a gazdaság jelenlegi állapotáról. Egyedül a fideszezés megy, de az is csak ostoba (főleg dk-s) mantra visszaböfögésével...
Novák Katalin köztársasági elnök november 27-én hivatalos látogatást kezd az Egyiptomi Arab Köztársaságban, majd december 1-jén felszólal az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) – közölte a Sándor-palota az MTI-vel vasárnap.
Nem a magyar ipart kell felnyomni hanem a magyar gazdaságot. Ezernyi más módon is lehet pénzt keresni, nem csak dolgok gyártásával, amik ráadásul sok pénzt visznek és felesleget termelnek. Kezdhetnénk mondjuk azzal, hogy kinevelünk egy szakembergárdát, amelyik külföldről idehozza a pénzt, aztán majd ha van pénz, akkor lehet nézni hogy mire van szükség és lehet azt gyártani. De a fideszesek agya eddig nem ér el, meg egyébként is tojnak ők a gazdaságra, nekik minden propaganda és mutatni kell a nyuggereknek, hogy visszajött Kádár. Termelni kell a tudomisén micsodát....
Kár, hogy a hanyag gazdaságpolitika nem törődött ezekkel annakidején, illetve mi, a belpiac egyszerű vásárlói sem voltunk megbízható vevői. Ebben látom eltűnésük fő okait.