Azt, hogy hogyan is hivatkoznak erre a fejtörődre ?
Na akkor ezt kérdezd meg a robottól:
Van 5 ház, mindegyik más színű. Minden házban egy más-más nemzetiségű személy lakik. Minden háztulajdonos bizonyos italt részesít előnyben, bizonyos márkájú cigarettát szív és bizonyos állatot tart. Ezen személyek közül EGYIK SEM iszik UGYANOLYAN italt. Nem szív ugyanolyan cigarettát és nem tart ugyanolyan állatot, mint valamelyik szomszédja.
Azt lehet tudni, hogy:
a brit piros házban lakik, a svéd kutyát tart, a dán szívesen iszik teát, a német Rothmanns cigarettát szív, a norvég az első házban lakik, a zöld ház tulajdonosa kávét iszik, aki Winfield cigarettát szív, szívesen iszik sört, a sárga ház tulajdonosa Dunhill cigarettát szív, az a személy, aki Pall Mallt szív, papagájt tart, a férfi, aki a középső házban lakik, tejet iszik, aki Marlborót szív, a mellett lakik, aki macskát tart, a férfi, akinek lova van, a mellett lakik, aki Dunhillt szív, a norvég a kék ház mellett lakik, aki Marlborót szív, annak a szomszédja az, aki vizet iszik, a zöld ház, a fehér ház mellett balra van.
"A bizottság munkájának eredményként készült el a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című jelentés, amelyet most a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (mta.hu) nyilvánosságra hozunk, megküldjük az egyetemi rektoroknak, a doktori iskolák vezetőinek és a szakpolitikusoknak, valamint digitálisan az MTA 18 ezer köztestületi tagjának is.
A bizottság javaslatokat fogalmazott meg jelentésében, amelyek a predátor jelenség visszaszorítását célozzák. A jelenség elleni fellépésnek alapvetően három, egyformán fontos módja van:
– megfigyelés, ellenőrzés, szankcionálás;"
"...a kutatók tartózkodjanak a megjelölt folyóiratokban való jövőbeli publikálástól."
Vagyis le van korlátozva, hogy a kutatók hol publikálhatnak. Csak olyan folyóiratokban, amelyeket ők ellenőriznek, így eleve nem jelenhet meg olyan cikk, amely nem a hivatalos dogmákat isteníti. Így próbálják ellehetetleníteni azokat a fiatalokat, akik valami újat akarnak hozni az áporodott elméletek közé.
Szomorú, hogy az a testület, amely eredetileg a tudomány támogatására jött létre, mára a fejlődés kerékkötőjévé vált.
2023-ban az MTA olyan állásfoglalást fogadott el, hogy az egyetemisták és doktoranduszok csak bizonyos szaklapokban és bizonyos webhelyeken publikálhatnak, mert ha máshol publikálnak, az hátrányosan befolyásolja az előmenetelüket.
Ez megküldték a doktori iskoláknak. Vagyis aki nem az ő általuk kijelölt és ellenőrzött szaklapokban és webhelyeken publikál, az nem kaphat PhD fokozatot.
Amellett, hogy az MI nem képes újat alkotni, van egy további fogyatékossága is.
A programozók határozzák meg, hogy milyen adatkörből merítse az információt, amelyből a választ összeállítja. Ezzel tökéletesen egyoldalúvá lehet tenni az MI válaszait, hiszen az eltérő véleményeket nem veszi figyelembe.
Jelenleg is úgy vannak idomítva a keresőprogramok, hogy bizonyos helyeken nem keresnek. Így ha valaki tájékozódni akar egy témában, akkor csak azt láthatja, amit megmutatnak neki.
Végeztek már fénysebesség mérést a Földhöz képest mozgó eszközön?
ChatGPT:
Igen, a fénysebesség mérésére számos kísérletet végeztek különböző mozgó eszközökön, és a speciális relativitáselmélet alapján ezek az eredmények megerősítik, hogy a fénysebesség valóban invariáns, azaz minden megfigyelő számára ugyanakkora, függetlenül attól, hogy az eszköz mozog a Földhöz képest.
A legismertebb kísérlet, amely a fénysebesség mozgó eszközön történő mérésére vonatkozik, az Michelson-Morley kísérlet volt, amely 1887-ben történt. Bár nem közvetlenül egy mozgó eszközön végezték...
Az ISS-en végzett mérés miért adná ugyanazt a fénysebesség értéket, mint a Földön?
ChatGPT:
Az ISS-en végzett fénysebesség-mérés ugyanazt az eredményt adná, mint a Földön végzett mérés, mert a fénysebesség invariáns, azaz független a megfigyelő mozgásától. Ez a speciális relativitáselmélet egyik alapvető állítása, és ez biztosítja, hogy a fénysebesség mindig ugyanakkora értéket ad, bármilyen mozgó megfigyelőről legyen szó.
Elvégezhető-e a nemzetközi űrállomáson egy fénysebességmérés?
ChatGPT:
A fénysebesség mérése lehetséges a nemzetközi űrállomáson, de mivel a fénysebesség értéke állandó a speciális relativitáselmélet szerint, az ISS-en végzett mérés ugyanazt az értéket adná, mint a Földön végzett mérés.
Az ikerparadoxon egy gondolatkísérlet, amelyben az egyik iker (A) a Földön marad, míg a másik iker (B) egy űrhajóval elutazik nagy sebességgel, majd visszatér. A speciális relativitáselmélet szerint:
A mozgásban lévő iker (B) órája lassabban jár a Földön maradó iker (A) órájához képest.
Ezért amikor B visszatér a Földre, fiatalabb lesz, mint A.
Az első pillantásra paradoxonnak tűnő probléma abból fakad, hogy a relativitáselméletben minden mozgó rendszer jogosan tekintheti magát nyugvónak. Tehát úgy tűnik, hogy B számára A órájának kell lassabban járnia. Hogyan lehet eldönteni, hogy ki fiatalabb?
Az első pont szerint azért jár A órája lassabban, mert "mozgásban van".
De a relativitáselméletben nincs olyan,hogy "mozgásban van", mert abszolút mozgás nem létezik.
