Múlt héten olvasónk Budakeszin egy autómosóban fotózta le a Fidesz-rajongó kommunikátort egy Mercedes-Maybach tisztogatása közben. A jármű rendszámát természetesen nem tettük közzé, de lekérdeztük a kormányzati nyilvántartásban.
Ott pedig szerencsére alaposan dokumentálták a Maybach eredetiségvizsgálatát, így jó minőségű fotókon, közelebbről is megcsodálhatjuk az autót.
A kocsi adataiból pedig az is kiderül, hogy Rákay Philip a drágább, 95 millióról induló 680-as változatot választotta bézsszínű, exkluzív bőrülésekkel, fa díszítőelemekkel, masszírozós-nyakfűtéses, első osztályú hátsó ülésekkel és emblémázott, ezüstözött pezsgőspoharakkal.
"Ha ugyanis egy alkotást valaki érdemi kritikai észrevétel nélkül húz le 1-es osztályzatúra, vagy emel fel érdemtelenül 10-es magasságba, azt a MI bármilyen elemzésében és összevetésében csakis az osztályzások alapján fogja és tudja beemelni – így a jövőben sosem derül ki az, hogy az értékelések nem feltétlenül az adott alkotásnak vagy műnek szólnak, hanem a perszonalizált burkok érzelmi, hitbéli narratíváinak kivetüléseit tükrözik."
- Tapintható és settenkedő elképzelései vannak a zujságirónak arról hogy hogyan lenne méltányos és épitő jellegű használni az internetet kulturáltan. Egyféle kulturába emelése az IMDb-nek, amiben számit az hogy olvassuk vagy irjuk, esetleg a seggünket töröljük ki vele. A pontozók számára az utóbbi, a filmmel együtt. A népnek templomot épitettek hogy imádkozzon az istenekhez, az pedig pinát rajzol a falára. Ez van oszt jónapot, nem a befőtt teszi el a nagymamát.
Bencsik András a Petőfi–Rákay-filmről: rossz dolog egy hazafiasnak szánt műalkotásról rosszat írni, de annál is rosszabb egy ilyen műalkotást végignézni
„A Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett, amit a rengeteg ráköltött pénz sem tesz elviselhetőbbé” – írta Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a hetilapban megjelent kritikájában. A cikket a hvg.hu szúrta ki.
A Sajtóklub törzsvendégeként ellenzéki elhajlással egyáltalán nem vádolható Bencsik keményen bírálta Rákay Philip hétmilliárdos kurzusfilmjét. Kritikáját rögtön úgy kezdte, hogy „ami nem történt, és ami így nem is történhetett volna, avagy miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni, vagy ha mégis, miért kell azt ártatlan embereknek megnézniük”.
Rákay szolgálatkész volt, a lényeget megtette, pénz sikeresen elosztották!
De ciki, már 7 mrd fölött van rákaki moslékja, úgy látom ez olyan lesz, mint az úszóvébé, hogy még akkor is viszi a közpénzt, amikor már rég hoznia kellett volna! :DDD
És akkor jönnek a hitvány féreg iskolaigazgatók és a mai napon oktatás helyett elrendelik a kötelező közös mozizást, amiért még egy csomó lóvét fizetniük is kell a szülőknek, nem elég hogy az adójuk ilyen túlárazott cringe f.xságra ment el, tisztára mint a rendszerváltás előtt!
A Most vagy soha! producere szerint nem szerepel aktuálpolitikára utaló mondat minden idők legdrágább magyar filmjében.
Nem szereti, ha kurzusfilmnek nevezik a 6,8 milliárd forintból készülő Most vagy sohát!, senki sem venné észre, ha a magyar filmek hetven százalékát kukáznák, és úgy véli, hogy több film kéne a hazai hősökről – mesélte Rákay Philip az nlc.hu-nak adott nagyinterjújában.
Nem szereti ha kurzusfilmnek nevezik a 6, 8 milliárdos filmjét, minek nevezzék, ha az!?
Rákay Philip válaszolt Gryllus Dorkának, és közben gyanútlanul az ars poeticáját is megfogalmazta. Még soha nem pezsgett így a magyar kulturális párbeszéd!
Önértékelés "Én már csak az a maradi, mucsai, árvalányhajazós típus vagyok" aki abból él, hogy a hatalom cselédje!
Akkor érdekes módon továbbvonultál, mint Gőgös Gúnár Gedeon. Úgy viselkedtél, mint az egyszeri csivava, aki a gazdi kezében veszettül csahol, ám mihelyt a flaszter valóságára kerül, ijedtében maga alá piszkít
Tapsikolsz, hogy száműztétek Magyarország legtehetségesebb színházi rendezőit, és nullára írtátok a magyar filmkultúrát, hogy végre legyen terep az olyan zseniális producereknek, mint te, aki Aranybulla címen összehozta az elmúlt 30 év legnagyobb buktáját. Értem én, hogy feszült vagy, hisz alkotni vágytál, de elbuktál. Megmérettél és könnyűnek találtattál
Ilyen megrögzött nemzeti hazugságot - amit Orbán pár napja újra előadta a svajci újság riportjában - 2 milliónyian voltunk Fulupke nem hagyhat kiderülni...
Filipke milyen nemzeti hőst fog Szapolyaiból krealni? Termeszeseten Soros Habsburg keze van a dologban
Nem mi voltunk a kereszténység utolsó bástyája, hanem a Habsburg Birodalom
A török pusztítást, a hódoltságot, egy alapvetően bizalmatlan kapcsolatot a Habsburgokkal, azt, hogy tulajdonképpen 150 évre csatamezővé vált az ország, megborultak az etnikai viszonyok, a kuruc–labanc szembenállást, végső soron a trianoni katasztrófát. Mindezt egy „nemzeti királyság” miatt, aminek már nem volt realitása 1490 után sem, nemhogy 1526 után. Szapolyai fellépése tulajdonképpen 150 évre meggátolta az ország fejlődését.
Így tehát elmondhatjuk, hogy az ország megnyomorítását, a „balsorsot” saját magunknak köszönhetjük, nem a külső hatalmaknak. Szapolyai vállára tehát számos vétek súlya nehezedik, amelyek együttesen vezettek a középkori magyar állam bukásához.
Végül a Habsburgoknak 150 évébe, rengeteg pénzébe és véráldozatába került, hogy kiverje a törököt Magyarországról, amit Szapolyai hozott ránk. Nem mi vertük ki a törököt az ország területéről, hanem ők.
Nem mi voltunk a kereszténység utolsó bástyája, hanem a Habsburg Birodalom. Pest török uralom alá került, Bécs soha.
Utána a Habsburgok érthetően meghódított tartományként tekintettek Magyarországra, és bizalmatlanul, ellenszenvvel viseltettek az örökké rebellis „kuruc” magyarokra, akiknek soha semmi nem jó.
Áttételesen sajnos Szapolyaitól örököltük ezt a szomorú, 1526 után inkább vesztes magyar sorsot, ezt az egész világgal dacoló kurucos magyar mentalitást, amelynek fuvallata Orbán Magyarországán is érezhető.