A péntek reggeli rádióinterjúban jelenti be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ki lehet jövőre a Magyar Nemzeti Bank elnöke – jelezte csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormányfő korábban már utalt a személyre: az biztosnak tűnik, hogy Varga Mihály vagy Nagy Márton érkezik a jegybank élére.
Az ellentét sajnos valóban megterheli a magyar gazdaságot, de a jó hír az, hogy a vita legkésőbb jövő év március 3-án, a jelenlegi jegybankelnök mandátumának végével megszűnik. Addig már guggolva is kibírjuk
Másodszor tette közzé a legtöbb közpénzt elnyerő cégek és tulajdonosok listáját a magyar Transparency International. A korrupciókutató szervezet közbeszerzési adatokon alapuló, 2019 és 2021 közötti sikerlistája élén, kevéssé meglepő módon, a NER jól ismert szereplői állnak.
Az ún. „tenderbajnok” Mészáros Lőrinc lett, a magyar történelem leggyorsabban gazdagodó embere. A cégei 1140 milliárd forintot húztak be, és ezzel beelőzte a külügyminisztert jachtoztató Szíjj Lászlót.
A rossz költségvetési helyzet miatt 675 milliárd forintnyi beruházást halasztanak el, de hogy pontosan melyekről van szó, arról nem beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki Kormányinfón. Ez az első ilyen tájékoztató február 16. óta. Most szerepel először a sajtó előtt kormányszóvivőként Vitályos Eszter, aki a Fidesz főpolgármester-jelöltjét, Szentkirályi Alexandrát váltotta a poszton.
Sokat loptak a fideszesek, nem jut a beruházásokra!
Bogár Lászlót ezúttal érdemes komolyan venni, mert mondandójának lényege őszinte:
„Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról… Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni.
Dacára annak, hogy több mint két éve velünk van a lakossági jelzáloghitelekre bevezetett kamatstop,
hároméves csúcsra emelkedett a háztartások 90 napot meghaladó hiteltartozása.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végén az ügyfelek már több, mint 155 milliárd forinttal tartoztak három hónapot meghaladóan a bankoknak.
Évtizedes csúcsra hágott a nem fizető személyi kölcsönök összege
A személyi kölcsönök esetében nem ilyen rózsás a helyzet. Összesen 11 évet kell ugyanis visszamenni ahhoz, hogy az idén szeptemberi 56,95 milliárd forintnál nagyobb összegű nem fizető állománnyal találkozzunk a statisztikában. Más kérdés, hogy
2012-ben a több mint negyedéve nem törlesztett hitelek több mint ötödét, 21,45 százalékát nem fizették rendben az adósok. Tavaly szeptemberben ugyanakkor az összes személyi hitel 1385 milliárdjának mindössze 4,11 százalékát tette ki a rég nem törlesztett hitelek hasonló összege.
Közzétette legújabb, középtávúprognózisát a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium. A dokumentumot, amelyet év végéig kell nyilvánosságra hozni, december 30-án este töltötték fel a minisztérium honlapjára. Nem elképzelhetetlen, hogy ezzel az is volt a célja a kormányzatnak, hogy minél kevesebb nyilvánosságot kapjon a dokumentum, ugyanis abban elég elszomorító adatok szerepelnek a gazdaság 2023-as teljesítményéről, illetve az államháztartás helyzetéről.
A HVG és a Portfolio összegzése szerint a legfontosabb adatok a következők:
0,4 százalékkal esett vissza 2023-ban a magyar GDP
5,9 százalék lett a GDP-arányos államháztartási hiány - ez nemcsak az eredeti, 3,9 százalékos tervet haladta meg jócskán, de az utolsó őszi, 5,2 százalékos becslést is
17,6 százalékos lett az infláció éves értéke
14,5 százalékkal nőtt a bruttó bértömeg
Az utolsó két adatból kiszámolható, hogy 3,3 százalékkal esett vissza az egy főre jutó nettó reálbér
2 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása
4,8 százalékkal esett vissza az import, míg 0,4 százalékkal nőtt az export értéke
Megint beleszállt a Nemzeti Bank a kormányba: kimutatták, hogy az ársapkák hogyan emelték meg az árakat Elemzőjük többek között arról ír, az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.
Megint beleszállt a Nemzeti Bank a kormányba: kimutatták, hogy az ársapkák hogyan emelték meg az árakat Elemzőjük többek között arról ír, az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.
Komoly, vádiratnak is beillő írás jelent meg a hétvégén a Magyar Nemzeti Bank blogján egyik vezető elemzőjük, Balatoni András tollából. Az Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen? című tanulmányban (amit a 444 is szemlézett) arról írnak, hogy a kormány rossz döntései hogyan járultak hozzá, hogy jelenleg hazánkban a legmagasabb az infláció egész Európában.
2007.07.06Mondottam volt : Kósa volt a péntek 8 hírhedt műsor vendége. Az ő ötlete volt. Bayer zárszava csak a beszélgetés tanulságának rövid konklűziója volt.
2007.07.06Bayer ezzel zárta a műsort: "Aki ki tudja vinni a vagyonát Nagyváradra , holnap kezdje el"
Nem értem a problémát. A magyar állam eddig is halott volt, lett belőle valami? Semmi. Van pénzük egyeseknek? Van. Másoknak meg nincs, de kapitalizmus van, le van szarva. Boltok nyitva, emberek, kocsik jönnek-mennek, a közrend megvan. Mi kell még?
