Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
"Lakatos Imre az egyik legjelentõsebb magyar származású matematika- és tudományfilozófus volt. Életpályáját itt nem tárgyaljuk, ám a megadott irodalomjegyzék kellõ támpotot szolgáltat az érdeklõdõk számára. Annyit elég elmondanunk, hogy 1956 és 1960 között Cambridge-ben tartózkodott, és itt írta meg (második) doktori disszertációját, a matematikatörténet-matematikafilozófia témakörébõl. Ennek a munkának egy részlete megjelent könyv alakban, és ez magyarul is olvasható Bizonyítások és cáfolatok címmel [1] . Ezután Londonba került Karl Popper, az egyik legnagyobb hatású huszadik századi tudományfilozófus tanszékére, ahol, eltekintve néhány korai cikktõl, elsõsorban a természettudományok történetével és filozófiájával foglalkozott. A hetvenes évek elején ismét közelíteni kezdett a matematikához, és a jelek arra utalnak, hogy a matematika és a természettudományok filozófiáját egy egyésges fogalmi keretbe kívánta rendezni."
"I. A szigorúság forradalma A XIX. század matematikusai úgy gondolták, hogy bebizonyított tételeik abszolút igazak, érvényességükhöz kétség sem férhet, s így a matematika a maga abszolút biztonságával kivételes helyzetben van a tudományok között. Arra a kérdésre, hogy mikor nevezhetünk egy tételt bebizonyítottnak, azt a választ adták, hogy akkor, ha a bizonyítás „szigorúan logikus”. Azonban a szigorúan logikus bizonyítás kritériumai sehol sem voltak explicite meghatározva, a helyzet olybá tűnt, hogy a matematikusok intuíciójára van bízva: egy bizonyítást elfogadnak-e „szigorúan logikusnak”, vagy sem. ..."
A matematikai formalizálásnak, a filozófiában nincs sok értelme. Igazából semmi sem. A filozófiában van elég hely ki,írni a teljes fogalmakat és nem szükséges rövidíteni.
Mathematical formalization does not make much sense in philosophy. Nothing really. In philosophy, there is enough space to write out the entire concepts and it is not necessary to abbreviate them.
Gödel tételei csak a matematikai formális aritmetikára vonatkoznak, és annak csak egy ágára. Tehát nem vihető át más rendszerekre. Sem filozófia, sem asztrofizika. Még logikában sem. Nem használható teológiai és apologetika alátámasztására sem. Tehát nem is alkalmazható a legtöbb matematikára. Gödel tételei egymásnak és önmaguknak is ellent mondanak. Soha sem voltak érvényesek a logika szabályai szerint. Hit / vallás, érvényesnek hinni. !!!!! Lexikonok: ~ "Gödel tételei csak a matematikai rendszerek egy részében érvényesek, nem alkalmazhatók az euklideszi geometriában, a bölcsészet- és társadalomtudományokban, vagy hasonló rendszerben, amelyből hiányoznak a számok vagy a formális nyelv."
Gödel's theorems apply only to mathematical formal arithmetic, and only to one branch of it. So it cannot be transferred to other systems. Neither philosophy nor astrophysics. Not even in logic. It cannot be used to support theological and apologetics either. So it is not even applicable to most mathematics. Gödel's theorems contradict each other and themselves. They were never valid according to the rules of logic. Faith / religion, to believe valid. !!!!! Lexicons: ~ "Gödel's theorems are valid only in some mathematical systems, they cannot be applied to Euclidean geometry, the humanities and social sciences, or a similar system that lacks numbers or formal language."
Igazából nem egy matematika van, ahogyan vallás sem csak egy van, hanem sok matematika és sok és vallás létezik. Amelyek elveikben és szabályaikban, részben, vagy akár teljes egészében, ellenkeznek egymással. A matematika a vallások szintjén van, alaphelyzetben és önmagában. Kitalált dolgokat árul, és saját maga által kitalált szabályokkal. A szabályok dogmák. Ha el akarsz térni tőle, akkor egy új matematikai irányt / vallási szektát kell alapítanod. Persze a matematikák, nyelvi rendszerek hasonlat, már sokkal pontosabb.
Azt ami a matematikában helyes, jellemzően nem a matematika találta fel. Pláne eleinte. Csak lemodellezték a valóságot (életet) és írtak rá kifejezés és kommunikációs kódokat. - Amelyek azért eléggé pontatlanok, hiszen egyik alma sem azonos egy másik almával.- Nem véletlen az sem, hogy a számítástechnikában sokfajta működtető módszer ( alap program, operációs rendszer kódolás) van, és azt számítógépes nyelvi rendszereknek nevezik.
Egy olyan evolúciós tulajdonságból származik, amely minden agyas állatnak van, a mintafelismerés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az egyenlőtlen dolgokat azonos egységekre sorolhassuk.
Egy alma sem azonos a többi almával,
csak ha almának nevezett kategóriába tesszük, 1+1=2.
Minden matematika azonos egységeken alapul, sehol sem található a valóságban.
Hilbert was a smart mathematician, Gödel a very stupid one. This is all explained wrongly for ideological reasons (theism < - > atheism). Hilbert was much more aware of the limitations of mathematics, but he wanted to maximize what he was capable of.
Hilbert egy okos matematikus volt, Gödel egy roppant buta. Ez az egész, ideológia okok (teizmus < - > ateizmus) miatt félre van magyrázva. Hilbert sokkal inkább tisztában volt a matematika korlátjaival, viszont amire képes, azt ki akarta maxolni belőle.
" Bertrand Russell ( 1872-1970) angol filozófus és matematikus felfedezése alapjaiban rengette meg a matematikát, mivel így kiderült, hogy a hagyományos matematikai logika eszközeivel minden levezethető tétel tagadása is levezethető, vagyis bármi és bármi ellenkezője is bizonyítható, vagyis az elmélet nem ér sokat. " forrás - Így lényegében bebizonyította, hogy Gödel tételei értéktelenek és banálisak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Gödel az 1940-es évek végén megmutatta, hogy az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyenleteinek létezik paradox megoldása. Tehát az is be lehet bizonyítani matematikával.
"Kurt Gödel (Brünn, April 28, 1906 - Princeton, New Jersey, January 14, 1978) was an Austrian mathematician, logician and philosopher of science. ... Her death Gödel was a quiet, modest, withdrawn person. He was paranoid, practically confiding only in his wife and Einstein. At the end of his life, he became even more suspicious, fearing that they were trying to poison him. He only accepted food from his wife, so when his wife had to go to the hospital for a minor operation, he did not take any food with him. He died of the effects of fasting on January 14, 1978, in Princeton." hu (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del
"Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus. ... Halála Gödel csöndes, szerény, visszahúzódó személy volt. Paranoiás volt, csak a feleségében és Einsteinben bízott meg. Élete végén még gyanakvóbbá vált, attól tartott, meg akarják mérgezni. Csak a feleségétől fogadott el ételt, ezért, amikor a feleségének egy kisebb operáció miatt kórházba kellett vonulnia, nem ételt nem vett magához. A koplalás következményeibe halt bele 1978. január 14-én, Princetonban." hu (.) wikipedia.org/wiki/Kurt_G%C3%B6del
"Gravestone of Kurt and Adele Gödel in the Princeton, N.J., cemetery Later in his life, Gödel suffered periods of mental instability and illness. Following the assassination of his close friend Moritz Schlick, Gödel developed an obsessive fear of being poisoned, and would eat only food prepared by his wife Adele. Adele was hospitalized beginning in late 1977, and in her absence Gödel refused to eat; he weighed 29 kilograms (65 lb) when he died of "malnutrition and inanition caused by personality disturbance" in Princeton Hospital on January 14, 1978.He was buried in Princeton Cemetery. Adele died in 1981."
en (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del
"Kurt és Adele Gödel sírköve a Princeton, N.J. temetőben Életének későbbi szakaszában Gödel mentális instabilitási időszakokat és betegségeket szenvedett. Közeli barátja, Moritz Schlick meggyilkolását követően Gödel megszállottan félt a mérgezéstől, és csak a felesége, Adele által készített ételeket evett. Adele 1977 végén került kórházba, és távollétében Gödel nem volt hajlandó enni; 29 kilogrammot nyomott, amikor 1978. január 14-én a Princetoni Kórházban "alultápláltság és személyiségzavar okozta élettelenség" következtében meghalt. A Princetoni temetőben temették el. Adél 1981-ben halt meg."
I suggest we make a list of who thinks Gödel's Theorem is fundamentally logically flawed. This usually has a psychological effect. 1. Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus 2. Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány 3. Bertrand Russel (1872-1970) filozófus és matematikus 4. Geier János ( ... ) matematikus, pszichológus 5. Zhang Hong ( ... ) ..... 6. Iván Gábor elemér -IGe( 1966 - ) robotikus, logika kutató 7 ...
Azt javaslom, hogy készítsünk egy listát arról, hogy ki gondolja úgy, hogy Gödel tétele alapvetően logikailag hibás. Ennek általában pszichológiai hatása van. 1. Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus 2. Douglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány 3. Bertrand Russel (1872-1970) filozófus és matematikus 4. Geier János ( ... ) matematikus, pszichológus 5. Zhang Hong ( ... ) ..... 6. Iván Gábor elemér - IGe ( 1966 - ) roboticist, logic researcher 7 ...
I know it would be an error in reasoning, but unfortunately this is also a medical statement. Gödel was not complete. This also caused his death. (in Hungarian, non-completion means not normal = mentally damaged)
Tudom, hogy érvelési hiba lenne, de sajnos ez egyben orvosi megállapítás is. Gödel nem volt koplet. Ez okozta a halálát is. (magyar nyelven a nem koplet = nem normálisat jelent = elmeileg sérült)
Fontos: A kitalálós játékban (barkochba) sem elég az "igen" és "nem " válasz (2), hogy működjön. Az a tapasztalat, hogy minimum öt (5) kell. A logikai kapuknál, több százéves tapasztalat (Boole-algebra), hogy minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető. Tehát Gödel nem is fedte le, a matematikai döntéseket, teljességében. Csalt / trükközött !!! Hét helyett, kettőre szűkített.
Important: Even in the guessing game (barkochba), "yes" and "no" answers (2) are not enough for it to work. The experience is that a minimum of five (5) is required. For logic gates, hundreds of years of experience (Boolean algebra) show that at least seven (7) decision situations can be covered by mathematics (computer science, control technology). So Gödel did not even cover the mathematical decisions in their entirety. He cheated / tricked !!! Instead of seven, he narrowed it down to two.
Összesen hétféle logikai kapu létezik, melyek igazságtáblája különböző. Ezek az AND, OR, NOT, NAND, NOR, XOR, XNOR. A hét kapu mindegyike csak kétféle kimenetet produkálhat.
Igazából nem egy matematika van, ahogyan vallás sem csak egy van, hanem sok matematika és sok és vallás létezik. Amelyek elveikben és szabályaikban, részben, vagy akár teljes egészében, ellenkeznek egymással. A matematika a vallások szintjén van, alaphelyzetben és önmagában. Kitalált dolgokat árul, és saját maga által kitalált szabályokkal. A szabályok dogmák. Ha el akarsz térni tőle, akkor egy új matematikai irányt / vallási szektát kell alapítanod. Persze a matematikák, nyelvi rendszerek hasonlat, már sokkal pontosabb.
Azt ami a matematikában helyes, jellemzően nem a matematika találta fel. Pláne eleinte. Csak lemodellezték a valóságot (életet) és írtak rá kifejezés és kommunikációs kódokat. Nem véletlen az sem, hogy a számítástechnikában sokfajta működtető módszer ( alap program, operációs rendszer kódolás) van, és azt számítógépes nyelvi rendszereknek nevezik.
"[Gödel] a valós számokat számelméleti formulákkal reprezentálta, és úgy találta, hogy az analízis helyettesítési axiómájának igazolásához fel kell használnia a számelméleti mondatok igazságának fogalmát. Hamarosan az igazsággal és definiálhatósággal összefüggő paradoxonokba ütközött (különösen a Hazug és a Richards paradoxonba). Felismerte, hogy terve kivitelezhetetlen, mivel a számelméleti igazság nem definiálható a számelméletben."
