„Manapság az Orbán Viktor vezette Magyarország cselekedetei teljesítik valamennyi feltételét annak, hogy Oroszország trójai falovakénthatározhassuk meg”– szúrta ki a HVG a The Conservative nevű oldalon megjelent, Eugen Olariu kolozsvári újságíró által szerzett cikk egyik tételmondatát.
Finnország lassan az összes határátkelőt lezárja Oroszország felől, mivel az utóbbi időben rengeteg menedékkérő jelent meg.
A finnek szerint az oroszok szállítják az alulöltözött, sokszor biciklin érkező jemenieket és afgánokat.
Finnország már korábban lezárt orosz határán a meglévő 8-ból 4 határátkelőt, mégpedig a dél szakaszon lévőket. A lépést azzal indokolták, hogy hirtelen megnövekedett az érkező menedékkérők száma, és minden jel arra mutat, hogy az orosz hatóságok odaszállítják őket.
Egyúttal jelezték, hogy ha szükséges, a többi határátkelőt is lezárják.
Most ennek is eljött az ideje: a Bloomberg szerint a finn miniszterelnök bejelentette, hogy november 25-től már csak egyetlen, a legészakibb, lappföldi határátkelő marad nyitva, de ha ott is tömegesen megjelennek a migránsok, azt is lezárják, és akkor teljesen megszűnik az átkelés az új Nato-tag Finnország és Oroszország hosszú határán,
A finnek csatlakoznak a NATO-hoz, összeül a NATO-Ukrajna Bizottság – úgy tűnik, Szijjártó nélkül Külföld
2023. április 03. – 16:31
Lavrov spionok nem is kellenek...:-)))
Kedden az észak-atlanti szervezet külügyminiszterei ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával is találkoznak – annak ellenére, hogy Magyarország elutasította a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését, és Szijjártó Péter szerint a testület „összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor”. A magyar kormány az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása után – amely fokozatosan ukrán nyelvű tantárgyakat vezet be azokban az állami iskolákban, amelyekben most teljes mértékben magyar nyelvű oktatás folyik – jelezte, hogy blokkolni fogja az üléseket, azóta most lesz az első alkalom, hogy ilyen formában találkoznak.
Oleg Nikolenko ukrán külügyminisztériumi szóvivő szerint Dmitro Kuleba már hétfőn tárgyal az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Josep Borrellel.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalára kitett heti programja szerint nemcsak a keddi miniszteri találkozót, hanem a finn csatlakozási ünnepséget is kihagyja. A külgazdasági és külügyminiszter aznap Bukarestben tárgyal energetikai, közlekedési és infrastrukturális ügyekről, valamint egyeztet az erdélyi magyarokkal. Szerdán már csatlakozik a NATO-üléshez Brüsszelben, ahogy többek között Josep Borrell is.
Támogatjuk Svédország NATO-tagságát – mondta Hende Csaba, a magyar parlament alelnöke a TT svéd hírügynökségnek. Egyértelművé tettük, hogy a magyar kormány, a magyar elnök, a miniszterelnök és a magyar parlamenti képviselők többsége egyértelműen támogatja a svéd NATO-tagságot – tette hozzá.
Magyarországról is megmondhatták volna, sikerült a pénzszórás Hendééknek, bevásároltak és utazgattak egyet a mi pénzünkön!
A magyar kormány gengszter módjára elvárja a tiszteletet, ahelyett hogy kiérdemelné – írta egy svéd lap „Vitarendezés” miatt érkezik a fideszes delegáció Svédországba, Németh Zsolt úgy fogalmazott: „több tiszteletet szeretnének látni”.
A magyar kormány gengszter módjára próbál tiszteletet követelni, ahelyett hogy kiérdemelné azt - írja keddi vezércikkében a svéd Aftonbladet, amit a 444 szúrt ki.
A svéd lap annak kapcsán írt erről, hogy
megérkezett az országba a fideszes parlamenti delegáció,
Nem hívta senki a delegációt, odatolakodtak, bunkó módra!
Másolni akarják a finn jólétet, ott nem lop a kormány!
"Tovább csúszik a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának megszavazása: március 20-án dönthet az Országgyűlés"
Akkor meg az lesz, hogy kérdéses a svédek jogállamisága, és nem lehetett egyértelműen kideríteni, hogy ellenségesek-e a magyarokkal, ezért kérünk tőlük új időpontot ennek tisztázására.
Mivel Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz Törökország és Magyarország kivételével már minden tagország jóváhagyta, egyre kínosabb, hogy még a napirendere vételt sem igazán hajlandó megszavazni a parlament fideszes többsége. Mivel időközben egyre durvul a helyzet az Oroszország és Ukrajna közti háborúban, és egyre fenyegetőbb üzeneteket küld Moszkva Kijev nyugati szövetségeseinek, a két ország NATO csatlakozása meglehetősen sürgős lett a katonai szövetség és az érintett országok számára.
Ezt a kiélezett helyzetet akarja kihasználni most a Moszkvát olykor burkoltan, olykor viszont nyíltan támogató magyar kormánypárt. Megszoktuk már Orbán Viktortól, hogy a többséggel való szembenállását rendszeresen próbálja apró pénzre váltani, ám ezúttal ő is belátta, hogy a finneknek és svédeknek most égetően szükségük van a hivatalos csatlakozáshoz, hiszen Oroszország közelsége és kardcsörtető kommunikációja indokolja a szövetségbe való belépésüket.
Orbán azonban korábban olyan sikeresen hergelte a sajátjait azok ellen a liberális demokráciák ellen, melyek szóvá tették a jogállamiság sanyarú állapotát Magyarországon, hogy most nem tudta őket meggyőzni arról, hogy zokszó nélkül adjanak utat Svédországnak és Finnországnak. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a párt parlamenti frakciója küldöttséget meneszt az északiakhoz, hogy megkérjék az árát a csatlakozásuk támogatásának. Az ötlet olyan abszurd, hogy valószínűleg Kövér László házelnök fejéből pattant ki.
Ez a Gay Verhofstadt tulajdonképpen semmit nem tud tenni az ügyben, csak infot kapott valahonnan hogy az USA egy lófejet csempészett Orbán ágyába meg egy cetlit a NATO ratifikálás legkésőbbi dátumával, aztán most úgy csinál mintha ő pukizná a passzátszelet, "nicsak hogy dübörgünk"
Ilyen gyors ratifikálást már régen láttunk mint ami most következik - változnak az idők.
„Magyarország Európa bajkeverőjeként szerzett hírnevét szerdán tovább öregbíti, amikor a parlament vitát kezd egy vitatott kérdésről: arról, hogy adjon-e zöld utat Finnországnak és Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz.”
A lap felidézi, hogy Törökországnak és Magyarországnak még ratifikálnia kell Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét a transzatlanti védelmi szövetséghez, több mint nyolc hónappal azután, hogy a NATO vezetői egy madridi csúcstalálkozón jóváhagyták a skandináv államok kérelmét.
A Politico szerint Ankarához hasonlóan Orbán Viktor kormánya is húzza az időt a folyamat parlamenti jóváhagyásával.
Semmi fennakadás nem lesz, a magyar kormány tökéletesen tisztában van vele hogy Svédország fel lesz véve a NATO-ba, és nagyon rosszul festene ha a magyar kormány tiltakozása ellenére történne ez. Úgyhogy most el kell játszani a döntéshozatalali játékot, hogy komolyan megfontolják, ütköztetnek minden érvet és ellenérvet, majd bízva a jövőben a megszavazás felé billen a mérleg. Pénteken Orbán a rádióban elmondja hogy felelőségteljes de nehéz döntés volt, "tele vagyunk kétségekkel ..."
arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor a múlt heti, Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozójánkapott-e biztosítékokat az orosz elnöktől, azt mondta, hogy igen, ezt az államfő megígérte a tárgyalást alatt
Erdogan haverja mar mossa a kezeit es rafogja a kepviselokre hogy bar o tamogatja, de hat a független fideszes képviselői...
A fideszes képviselők ellenkeznek Svédország és Finnország NATO-csatlakozása miatt
A miniszterelnök ezután beszélt Svédország és Finnország NATO-csatlakozási folyamatáról, amelyet már több hónapja ratifikálnia kellett volna a magyar parlamentnek, de ez még mindig nem történt meg. Mint mondta, figyelembe kell venni Törökország aggályait, de ő személyesen a Fidesz-frakciótól azt kérte, hogy ratifikálják a két ország csatlakozást.
A képviselők nem túl lelkesek, magunk között legyen mondva
– mondta Orbán Viktor, majd azzal folytatta, a képviselők egy része azt mondja, hogy Finnország csatlakozásával létrejön egy több mint ezer kilométer hosszú határ a NATO és Oroszország közt, amely nagy veszélyt jelent, és ez nem biztos, hogy jó.
Ha a törökök azt kérik, hogy adják ki nekik a kurd terroristákat, akkor eldöntik, hogy nekik a kurd terroristák védelme vagy a NATO-tagság a fontosabb.
Ha pedig a törökök segítséget kérnek a földrengés után akkor nekik is el kell dönteni mi a fontos...
A külügy már július közepén benyújtotta az Országgyűlésnek a javaslatokat, szeptemberben a Telex kérdésére azt közölték, hogy ősszel „jó eséllyel” napirendre veszik azokat. Ez végül mégsem történt meg, így a ratifikáció már több mint fél éve megtorpant Magyarországon, miközben a kormány változatos indokokkal magyarázta a késlekedést. Például azzal, hogy a törvényhozásnak előre kellett venni az uniós pénzek megszerzése érdekében sürgős javaslatokat, illetve azzal, hogy a kormány „nem sürgetheti a parlamentet”, és egyébként is, az ügyben „még folyik a társadalmi vita”.
Ezzel az EU-tagországok közül utolsóként tárgyalja a magyar Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.
Ha be akar kerülni Svédország a klubba, akkor el kell fogadnia a szabályait, nem pedig követelőznie.
Ha a törökök azt kérik, hogy adják ki nekik a kurd terroristákat, akkor eldöntik, hogy nekik a kurd terroristák védelme vagy a NATO-tagság a fontosabb.
