Azonban a héten nem csak a román választás kapcsán merült fel a TikTok felelőssége: Írországban a november 29-i parlamenti választás előtt egy civil szervezet azt állítja, a közösségi oldal algoritmusa nem minden esetben tudja kiszúrni az álhíreket.
A Global Witness civil szervezet tesztelés gyanánt 14-14 angol, valamint ír nyelvű dezinformációs reklámot próbált közzétenni a TikTokon, ami valótlanságokat állított a szavazásról – a 14-14 videóból 3 angol és 8 ír átment a közösségi oldal szűrőjén.
A civil szervezet digitális veszélyeket felmérő szakembere szerint a közösségi oldalaknak felelősségük van, hogy a választások biztonságosak legyenek, és mivel sok választó a közösségi médiában követi a híreket, ezért a platformoknak gondoskodniuk kellene arról, hogy az elérhető tartalmak mentesek legyenek a dezinformáció legnyilvánvalóbb formáitól. Az ír választás kapcsán például a Global Witness szerint olyan üzenetek mentek át, miszerint a szavazóhelyek bezárása után, valamint a Facebookon is lehet szavazni, illetve csak az szavazhat, aki igazolni tudja, hogy rendelkezik két koronavírus elleni oltással.
"....a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) arra kértek választ, hogy a napi regisztrált koronavírus-fertőzöttek között hányan vannak oltottak, és arról is kértek adatot, hogy pontosan milyen vakcinát kaptak"
Ezzel a diagrammal a legkisebb probléma az, hogy fekete-fehér. Az igazi probléma az vele, amit mutat.
Mert hogy ha beoltok 100 embert X oltóanyaggal és 1000 embert Y oltóanyaggal, majd kapok egy olyan diagramot, hogy X esetén 10, Y esetén 100 ember fertőződött meg, akkor ezen a diagramon azt látom, hogy Y mellett 10x akkora a körcikk, miközben mind a két esetben 10% a fertőződés. Aztán az sem mindegy, hogy egy, kettő, vagy három oltást kaptak. És mi van azzal, aki kapott mind a kettőből? Az kétszer szerepel, vagy egyszer sem? Aztán az sem mindegy, hogy milyen csoport kapja az X és Y oltást. Pl. ha X-szel fiatalokat, Y-nal 80 feletti időseket oltunk, akkor Y számai valószínűleg rosszabbak lesznek.
Most az a kérdés, hogy az volt-e a hülye, aki a diagramot csinálta, vagy valaki eleve ilyen adatot kért?
Először hosszabban fogalmaztam, A4 formátumban. Aztán húztam belőle és csak annyi maradt, hogy itt a nyár és lehet utazni a görög tengerpartra. Kb ennyit érdemel a probléma, hogy mit írnak a valamilyen egyetemen.
Ha elolvastad a cikket, ami amúgy egy véleménycikk - azaz nem az index írta, hanem egy Tomka Béla nevű valaki, abban az van, hogy a fenti könyvben fel vannak sorolva különféle szempontok ami miatt egy ország jövője mennyire biztos / nem biztos. Ott van vagy huszonvalahány szempont, a work-life balance-tól az egy főre eső termőföldön át a katonai kiadásokig, különféle súlyozással. A véleménycikk szerzője pedig azon van kiakadva, hogy ez utóbbi milyen csúnya dolog, mert ez alapján Észak-Korea lenne a leginkább jövőképes ország. Amúgy szerintem az egész cikk kb. arra jó, hogy így nem 5 ember fogja elolvasni a fenti PDF-et, hanem 10.
Hogy is írta a cikkben a szerzo "a politikusok és politikai megbízottaik benyomulása az egyetemek vezető testületeibe hosszabb távon szükségszerűen a tudományos színvonal hanyatlásához vezet....
A kormány kiadott egy táblázatot a koronavírus ellen oltottak megbetegedési és halálozási adatairól. Ez lenne hivatott bizonyítani Gulyás Gergely állítását arról, hogy a kínai Sinopharm vakcinája még jobb is, mint a Pfizer–BioNTech-féle.
Arról meg Kariko is megszólalt azonnal hogy minden csak nem tudományos érv, " ez teljesen félrevezető információ”
Szerintem Afganisztán életképesebb mint Svájc. Ugyanaz a terep, ugyanazok az adottságok csak éppen az egyikbe beáramlanak a muzulmán szélsőséges elemek a másikból meg eljönnek. Melyiknek van nagyobb jövője?
Nagyon jó! Meglehet, a gender- és queer-elméletek analógjaként készült. Bizonyítva, hogy baloldali érzékenyítettek erre ráharapnak, míg az említett posztkomcsi ideológiákon alapuló hasonló hülyeségeket simán tudományosként kezelik.
