kissé Off.
Nézetem szerint (bár egyáltalán nem vagyok szagértő), Oroszország és Kína (sőt ezen túlmenően egész
közép-, kelet-, és délkelet-Ázsia) viszonya sokkal bonyolultabb kérdés, mint az, hogy egy harmadik féllel
(lett - légyen USA, vagy akár EU) fennálló viszonya ebben, éppen mennyire feszült, vagy jó, barátságos,
vagy barátságtalan. Lényegében a teljes XX. század az Orosz Birodalom, majd Oroszország, a Szovjet-únió, majd FÁK, majd Orosz Föderáció (ahogy, magukat ma becézik) és a térség többi államával tartott,
lényegében folyamatos konfliktusokkal terhelt kapcsolataik- okozta feszültségek jegyében tel el.
A XX. század elejétől kezdve (kifejezetten és csakis a közép-, és kelet - ázsiai incidenseiket idevéve) :
- háború a Japán Császársággal a Beltenger és ezt ellenőrző partvidék (a Liao Tung félsziget, Port Arthur
erődje) feletti uralom miatt (1904 - 1905), és a háború előzményei (1878-al kezdődően, folyamatosan),
- konfliktus a Japán Császársággal a Polgárháború idején (1920-as évtized) a teljes távol-keleti régióban,
- feszültség a Japán Császárság mandzsúriai jelenléte (Mandzsukuo) miatt (az 1935 - 1945 - években),
- nyílt háború a Japán Császársággal a Mongolia-i, Halhin Gol - i incidens miatt (1937 - 1940 között),
- szembenállás a Japán Császársággal a II. világháború idején (1941 - 44 passzív-), (1945. aktív háború),
- háború a Koreai félsziget birtoklásáért az USA (ENSZ) haderővel, Észak - Korea oldalán (1950 - 1963),
- háború az USA - val szemben, egész Vietnam birtoklásáért (1960 - től 1972 - évig - békeszerződés.,
- váltakozó szintű feszültség / lokális, helyi háborúskodás, feszültség a Mao - i Kínával (1969 - 1985 - ig),
- Afganisztáni beavatkozás - háború (1979 - 1989).
Eszerint a XX. század kábé. 40 éve telt "csak" úgy el, hogy semmiféle fegyveres konfliktus, vagy azzal
fenyegető feszültség nem terhelte az oroszok és a szomszédaik normális együttélését, és kapcsolatait.
Ahogy az eccerű orosz ember mondja állítólag : "Kis ország - kis szicsász, nagy ország - nagy szicsász"
