A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Nem arról van szó, hogy hiányzik, hanem arról, hogy a vonat magával viszi-e?
A levegő esetében:
- a zárt mozgó vonatban is ott van a levegő, és együtt halad a vonattal
- a mozgó nyitott vonatban is ott a levegő, csak halad együtt a vonattal.
Ha nem lenne ott a levegő, akkor a hang egyáltalán nem terjedne, így nem lenne értelme arról beszélni, hogy egyszerre ér-e el a vonalt elejére és végére.
A fény esetében is ott van a fényközeg mindig, csak az a kérdés, hogy a vonat vagy a Föld magával viszi-e.
"Láttál már tengerhullámot tenger nélkül?"
Ennek úgy van értelme, hogy "Láttál már tengerhullámot víz nélkül?"
Nem láttam.
"...láttál már fényhullámot fény nélkül?"
A fényhullám maga a fény. A kérdés úgy értelmes, hogy: "létezhet-e fényhullám hullámzó közeg nélkül"?
Szerintem nem létezhet, ugyanúgy, ahogyan a hang sem létezhet levegő nélkül, és tengerhullám sem víz nélkül.
"A fény hullámzik vagy az éter."
Természetesen az éter (fényközeg) hullámzik, és a hullám maga a fény.
"Semmiféle kézenfekvő magyarázatot nem tudok arra, hogy az üres térben miért nem hullámozhatna a fény.Ha tudod akkor válaszold meg."
Egyszerűen azért nem, mert a semmi (az üres tér) nem képes hullámozni. A hullám valaminek az ismétlődő állapotváltozása. A hang esetében a levegőmolekulák ide-oda mozgása miatt a levegő nyomása változik periodikusan. De ha nincs levegő, akkor nincsen hang sem.
Ugyanígy van a fény esetében is. A fény elektromágneses állapotváltozás. De lennie kell valaminek (az üres térben), aminek az állapota változik. Ez a fényközeg, amelyet régen éternek neveztek. Azonban a mai fizikusoknak fogalma sincs, hogy valójában mi ez a fényközeg. Ezért inkább azt mondják, hogy nincs is ilyen. Vagy olyan hülyeségeket mondanak, hogy a fény az elektromágneses mező hullámzása, holott a fény maga a periodikusan változó elektromágneses hullám. Saját maga hullámzása nyilván nem lehet.
Előszőr is miért hiányozna a vonatból az éter?Másodszot Láttál már tengerhullámot tenger nélkül? ugyanakkor azt a kérdést is fel lehetne tenni,hogy láttál már fényhullámot fény nélkül?A fény hullámzik vagy az éter.
Semmiféle kézenfekvő magyarázatot nem tudok arra, hogy az üres térben miért nem hullámozhatna a fény.Ha tudod akkor válaszold meg.
Mivel a fény is hullámjelenség, ugyanígy működik a dolog fénnyel is.
Ha az álló vonaton középen ülve felvillantasz egy lámpát, akkor a fénysugár egyszerre éri el a vonat elejét és a végét.
A kérdés az, hogy mi történik, ha a vonat elindul és nagy sebességgel száguld?
Vajon akkor is egyszerre érkeznek a fénysugarak a vonat elejére és végére?
1. Ha a vonat magával viszi a fényközeget (étert) akkor a két fénysugár most is egyszerre éri el a vonat elejét és a végét.
2. De ha nem viszi magával a vonat az étert, akkor nem egyszerre érkezik a fény a vonat elejére és végére.
Ezt a kísérletet 1897-ben már elvégezte két fizikus. Michelson és Morley. Ezért nevezik MM kísérletnek.
A kísérletben maga a Föld volt a gyorsan mozgó "vonat". A Föld kb. 108000 kilométert halad óránként a Nap körüli pályán.
A kísérlet elvégzésekor azt tapasztalták, hogy a Föld magával viszi a fényközeget (étert), mert a fénysugarak között nulla volt futási különbség.
Csakhogy volt egy nagy probléma. A kor legtekintélyesebb tudósa ekkoriban Lorentz volt, aki szerint az éter merev és mozdulatlan, ezért a Föld nem viheti magával.
Mivel nem tudtak megegyezni, a fizika válságba jutott. Ekkor jött Einstein, és azt mondta, hogy éter (fényközeg) nem is létezik. A fény az üres térben, vagyis a semmiben terjed. Ebből a téves gondolatból indult ki, és erre építette fel a relativitáselméletet Einstein.
Azonban 15 évvel később rájött, hogy baromság az egész, mert ha nincs fényközeg (éter), akkor a fény nem is tud terjedni, hiszen az üres semmiben nem alakulhatnak ki fényhullámok.
Ezt le lehet játszani hang segítségével, úgy világosabbá válik.
Ha egy hosszú álló vonat közepén ülsz, és elkiáltod magad, akkor a hangod egyszerre éri el a vonat elejét és végét.
Mi történik, ha elindul a vonat?
Két eset lehetséges.
1. Ha a vonat zárt, akkor viszi magával a levegőt. Ha elkiáltod magad, akkor a hangod most is egyszerre éri el a vonat elejét és végét.
2. Ha a vonat nyitott, akkor nem viszi magával a levegőt. Ha elkiáltod magad, akkor a hangod előbb éri el a vonat végét, mint az elejét. Azért, mert a hang az álló levegőben ugyanúgy terjed, de a vonat eleje elszalad a hangod elől, a vonat vége pedig szembemegy a hanghullámokkal.
Ezt úgy értem, bár nem bisztos ,hogy jól fejeztem ki magam,hogy a fény sebessége nem változik, viszont ahhogy a fénykibocsátó rendszer előre halad, halad vele a fény is, vagy is ahhogy halad a rendszer, a fény mindig egy másik pontból indul ki , és a fény egy másik pontban érkezik, egy elötte alló pontba
Ha két auto egymással szemben megy , a két autó sebessége ősszeadódik. Na most ha a fénykibocsátó rendszer halad akkor fény útja meghosszabodik , csak igy lehet, hogy a fénysebessége nem változik.
"Ha te vagy a szuperfizikus, akkor azt vettem észre , hogy egy utóbbi beÍrásodnál azt állitottad, hogy a fényforrás sebessége nem adódik hozzá a fénysebességéhez..."
Ezt jól vetted észre. Valóban így van. A fényforrás sebessége nem adódik hozzá a fényhullám sebességéhez.
Ez minden hullámnál így van. A hangnál is és a vízhullámnál is. Ha nem így lenne, akkor a szuperszonikus repülőgép nem tudná utolérni a saját hanghullámait. És a tavon haladó motorcsónak sem tudná utolérni és megelőzni a saját hullámait. De mindkettő utol tudja érni és meg is előzi.
"...miközben azt megelőzően azt állÍtottad, hogy hozzáadódik, es hogy eppen ezért nem állandó a fénysebesség."
Ilyet én soha nem írtam.
Mindig azt írtam, hogy a fénysebesség a fényközeghez (éterhez) képest állandó. A közegben haladó megfigyelő számára azonban már nem. A Doppler jelenség a bizonyíték rá.
Ha te vagy a szuperfizikus, akkor azt vettem észre , hogy egy utóbbi beÍrásodnál azt állitottad, hogy a fényforrás sebessége nem adódik hozzá a fénysebességéhez , miközben azt megelőzően azt állÍtottad, hogy hozzáadódik, es hogy eppen ezért nem állandó a fénysebesség.
A hullámmozgások esetében mindig a hullámhordozó közeghez viszonyítjuk a hullám sebességét.
Vajon miért?
Mert csakis a közeghez viszonyítva igaz, hogy ugyanannyi a hullám sebessége minden irányban. Ez a tulajdonság a közeghez kapcsolt koordináta rendszert kiemelt jelentőségűvé teszi. Így van ez a hang esetében is és a fény esetében is. Mert mindkettő hullám. Csak annyi a különbség, hogy a hang mechanikus hullám, a fény pedig elektromágneses hullám.
