Döcög a brexit: brit-francia tengeri csata kezdődött
Franciaország azzal vádolja az Egyesült Királyságot, hogy a brexitről kötött EU-brit megállapodást semmibe véve akadályozza az ország halászainak bejutását a szigetország felségvizeire. London azzal védekezik, hogy az engedélyt kérő francia halászok nem teljesítették a megállapodásban előírt feltételeket.
Komócsin Sándor, 2021. szeptember 29. szerda, 19:16 Fotó: Getty Images
Itt jön képbe Magyarország, amelynek kapcsolata Brüsszellel ugyancsak nem nevezhető rózsásnak, és a „szabadságharcos szellemiségben” is egyezik az Egyesült Királysággal. Londonnak éppen ezért jól jön egy olyan uniós tagállam barátsága, amely kész felvállalni a konfliktust az uniós intézményekkel.
Jól van, most már nyugodtan lehiggadhatsz. Szép idő van, süt a nap, menj ki a zöldbe, mert így csak feleslegesen hergeled bele magad egy infarktusba. Egyébként abszolút kontraproduktív amit művelsz.
Te, magad már épp eléggé fel vagy indulva, nem szükséges tovább feszíteni magad, és a többiek meg szerintem tök közömbösen, unottan veszik tudomásul, hogy így felizgultál egy olyan valamin, ami nem
Igen, ez így van. És hivatkoztam is a példára dölt betükkel, csak éppen M. F. sem valamiféle követendő, pozitív példaként jelölte meg ezt a gittegyleti népszokást. Ráadásul, ha jól emlékszem, az Elnök talán
épp emiatt fenyegette meg az egyletet feloszlatással. Igaz, akkor már küszöbön állt a hadiállapot be-
állása, a Mária - utcaiakkal (a Füvészkertiekkel). Néhány év előtt többízben is volt szerencsém a Mária
- utcai SOTE Szemklinikán járni, majd a Baross - utcai I. sz. Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikán is és
abből az alkalomból mindig eszembe jutott, hogy éppen itt lehetett valahol az akkori jeles események FüvészKertje a tóval egyetemben, ahol Nemecsek Ernő és a Pásztorok egyaránt megfürödtek.
Nem tudom, de igazad van. Nekik is így kéne írniok. Ettől még nem biztos hogy nyomorultak. Azt meg végképp nem tudom, hogy ki a mishka panziós. Vajon honnan kellene tudnom. Valaki híresség, celeb ?
Igazán nem tisztem kiigazítani, meg azután hogy is jöhetnék ehhez, csak éppen a hsz.-od lényegi mondanivalójából az tűnik ki, hogy a 2. bekezdésnek csakis az első félmondatát olvastad el, mert
a mondat további részében a kolléga éppen azt fejtegeti, amire te igyekszel őt rávenni. Már bocs.
Mindenek előtt a keresztény Angliát azért éppen úgy nagy kezdőbetűvel illik leírni, mint ahogy nekünk
se esne túlzottan kellemesen ha a mi kis Magyarországunkat nemecsek ernő - módjára (gittegyletként)
kis kezdőbetűvel írná le valaki más, legalábbis engem még arra neveltek, hogy a magyarságot, magyar mivoltunkat legalább annyival becsüljük meg, hogy ezt megtartjuk és igyekszünk erre még másokat is szoktatni, emlékeztetni. Bocs. ezért a kiigazításért.
De a témára. Amiről írsz az teljesen valós. Franciaország egész írott történelme során valóban katolikus keresztény hitű volt oly-annyira, hogy (a Capeting-ház, Capet Hugó késői utódja) IV.(Szép) Fülöp király
erőnek erejével még a pápaságot, mint az intézményét is Avignon városába telepítette át Rómából, a
XIV. század folyamán (névleg a biztonságos működés, valójában a saját - az egyház felett is gyakorolni óhajtott hatalom - mániája okán). Azután, a Capet utódok kihalását követően a pápák vissza-költöztek Rómába, de annak a kornak az volt a jellemzője, hogy Róma (így a pápaság) felett elsősorban a francia királyok befolyása érvényesült.
Az angol keresztény egyház a XVI. század második harmadásól kezdve, a Tudor - dinasztia (VIII. Henrik emlékezetes uralkodásával kezdődően) fokozatosan elszakadt Rómától és átvedlett anglikán egyházzá, amelynek egyházfője maga, az épp a trónon ülő király. Innentől kezdődően, Anglia tulajdonképpen már
nem katolikus keresztény, hanem sokkal inkább keresztyén hitűnek tekinthető ország - mindmáig. Ma is hivatalosan a koronás uralkodó az egyházfő, de a gyakorlati működés szerinti egyházi hierarchiában a Canterbury-i érsek gyakorolja az egyházfői tisztséget (az uralkodó nevében).
"Európa erősebb, mint valaha. " - Történelemből gyenge voltál és ezért kéték a szüleid a felmentésedet a tantárgy alól? Európai gyarmattartó országok a XIX. században a világgazdaság igen jelentős részét adták. Ma Európa világgazdasági, katonai politikai súlya zsugorodik.
"most hogy a francia nemzet pogány ateistává vált"
Igazán nem tudom, hogy ezt a kijelentésedet mégis mire alapozod, de ezt olvasván biztosra veszem,
hogy ezt a véleményedet (gondolatodat) nem valamiféle kialakult helyismeret és a valós tárgyi tudás alapján, hanem más, fals módon kialakult kényszerképzetre és téveszmére alapozva írod, teszed. Az a
tény, hogy a mai Franciaországban jó ötmillió un "nem keresztény" (mindenekelőtt afrikai származású) muszlim, vagy eredeti hitéből muszlimmá vált, az egykori gyarmatokról bevándorolt ember él, attól a valamikor a VII - VIII. századtól kezdve fokozatosan katolizálódott frank népesség mai leszármazottai felettébb vastagon katolikus hitűek és közülük lényegesen többen gyakorolják is a hitüket, mint itthon Magyarországon, az itthon élők és magukat valamilyen módon keresztény hitűnek tartók - vallók. Ezt
azért nem árt tudni, mielőtt olyan kijelentésre ragadtatod magad, amit előbb inkább ellenőrizni kéne.
Mondjuk Anglia (ha úgy tetszik Nagy Britannia) és Franciaország utoljára az 1810 - es években viselt
háborút egymás ellen (Napoleon idején). Az azóta Európában lefolytatott háborúkban minden esetben szövetségesek voltak. Épp emiatt most sem gondolnám ép ésszel, hogy ilyen buta kockázatos lépésre vetemednének egy nem is túlságosan lényeges ügy okán. Már csak amiatt sem, mert éppen, amiről a
topik 10. sz. hsz.-ában írtam. Na az például épp eléggé volt konfliktus-forrás, "casus belli" a két ország
között és mégis, az ott leírtakat követően is szövetségesként harcoltak a II. világháborúban. És habár a
két ország polgárai között vannak bizonyos hagyományokon alapuló anti - pátiák, a nagypolitika mégis
valami merőben más ügy, mint a másik országban élőket pocskondiázni.
"felvonul egymással szemben egy pitiáner halászati vita miatt"
Arról, hogy egy sima, mezei halászati vita mennyire pitiáner, nem tudnám első lövésre eldönteni, hogy
ez a tézis igaz - e, avagy nem. Mindenesetre meg lehetne kérdezni a Csendes Óceán térségében ilyen halászati iparágat működtető - üzemeltető országokat (van belőlük), hogy mi a véleményük például a japánoknak szinte a Bering szorostól a Tasmán tengerig elterülő térség legtöbb pontján folytatott ez -
irányú és egészen kiterjedt mértékű tevékenységéről. Nos ebben nem igazán volnék derűlátó, hogy
maga egy ilyen kérdés teljesen konfliktus - mentes, avagy nem. Szóval csak óvatosan mérlegeljünk
abban a tekintetben, hogy mégis mennyire pitiáner probléma, konfliktus - forrás.egy ilyen halászati
vita. Emlékeztetnék például arra, mikor a néhány ország igen hatékony, mondhatni nagyon durván alkalmazott halászati módszerei okán milyen mértékű pusztulás volt tapasznyalható például az egyik leginkább egységesen keresettnek számító tengeri hal, a tőkehal drasztikus, szinte kipusztításig vezető lehalászása folyamán, annak következményeként. Szinte háborúig fajuló konfliktus - helyzet alakult ki
emiatt igen nagy és igen befolyásos országok között. Erről csak ennyit.
""Tajvan függetlensége' zsákutca" - jelentette ki a kínai Tajvan-ügyi hivatal szóvivője, Zsu Fenglian. "Megvan az elszántságunk és képességünk arra, hogy meghiúsítsunk minden "tajvani függetlenség" szeparatista tevékenységet, határozottan megvédjük a nemzeti szuverenitást és a területi integritást, és határozottan megvédjük a szoros mindkét oldalán élő honfitársaink közös érdekeit" - jelezték, utalva arra is, hogy Peking továbbra sem várja a WHO-ba a szigetországot."
Mi miért nem tudunk felállítani egy hivatalt, mely az elszakított országrészeink visszaszerzésével, újraintegrálásával foglalkozna? Miért nem mondjuk fel, küldjük a szemétdombra Trianont, annak hazánkat területileg megnyirbáló passzusait? Miért ismerünk el mindenféle új szir-szar országocskát, amelyek a tőlünk elrabolt területeken jöttek létre részben vagy egészben?
"a haladó Európában öltönyös középkorú férfiak beszélik meg a problémákat brüsszeli üvegpalotákban."
Trianont például mikor fogják megbeszélni és a magyarság számára is megnyugtató és elfogadható módon rendezni, mint 1938-41 között?
Vagy a "haladó" Európa továbbra is nagyképűen csak szőnyeg alá söpri az ilyen problémákat ahelyett, hogy az érintetteket is bevonva valódi megoldást kínáljon rá?
Visszatért Európába az ágyúnaszád-diplomácia, csak senkin nem segít Külföld
2021. május 07. – 15:55
Az Egyesült Királyság európai uniós kilépési folyamata során européer szakértők, politikusok és kommentelők az uniós tagság előnyeinek bizonygatásakor számos alkalommal felhozták, hogy az európai integráció (vélt és valós problémái mellett) tartós békét hozott a világ korábban legerőszakosabb kontinensére, és lehetővé tette, hogy míg a világ kevésbé integrálódott részein haditengerészeti úton szokás lefolytatni a tengeri és területi vitákat, a haladó Európában öltönyös középkorú férfiak beszélik meg a problémákat brüsszeli üvegpalotákban.
Ettől függetlenül azt az eshetőséget vélhetően senki sem vette különösebben komolyan, hogy a brexit után nem sokkal a brit és a francia haditengerészet leporolja a régi, rendes, az uniós liberalizmus által háttérbe szorított hagyományokat, és felvonul egymással szemben egy pitiáner halászati vita miatt.
Azonban a brexit ezt is elhozta a héten, amikor az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló, de a francia partok közelében fekvő Jersey szigetén egy, a brit és francia halászok közti vitában a két ország hadihajói is tiszteletüket tették.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Európa békéje veszélyben lenne, de azt igen, hogy a brexit utáni rendezetlen gazdasági viszonyok és a felkorbácsolt nacionalizmus elegye képes hétről-hétre értelmetlen balhékat teremteni. Ahol közben a nagy politikai puffogtatás közepette általában elsikkad a valódi vesztesek, jelen esetben a halászok nyomora.
Miért röhögnének, mikor ők is benne vannak a saját háborús vagy "csak sima" területi vitáikban? Az oroszok az ukránokkal, a kínaiaknak meg Tajvanra fáj a foguk, de számos szigetecskét maguknak követelnek a Dél-Kínai tengeren?
Csak a nyomorult magyar hallgat, miközben az országa 2/3-a van idegen megszállás alatt és a területrablók minden nappal közelebb vannak sikeres sovén politikájuknak köszönhetően a zsákmányolt országrészek teljes magyartalanításához, mind a lakosság, mind a kulturális és történelmi múlt és emlékek tekintetében.
