Akkor még elsősorban Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként működtek, és csak mellékesen hoztak össze saját számokat. Ezek közül legismertebb a Hazafelé, melynek érdekessége, hogy szövegét a többi Korál-daltól eltérően nem Horváth Attila, hanem Földes László (Hobo) írta Rusz László álnéven. A lírai szólamok a korabeli szürke színű, jellegzetes, farmotoros Ikarus buszokat is megidézik.
nézd, lassan itt az éjszaka, vad álmok tágas otthona, hazafelé napod elfogy csendesen, de tiéd ez a pillanat, míg szürke buszod elhalad az elsuhanó ablakok előtt -
és látsz százezer nagymamát, hogy gombolyítja fonalát, fakó képek között tipeg kedvesen, majd elrepíti az álom, s a régi, árnyas sétányon a némafilmen nevet aprót sikkesen -
nézd, lassan itt az éjszaka, és végre eljutok haza magamban a város ezer képével, elfogynak mind a színek, s dobognak mind a szívek, s betakar az éj tengere kékjével -
siess hát, nyiss gyorsan kaput, nyisd ki az álom kapuját, engedj be, időnk rohan, eltelik, zárd be az ajtót mögöttem, ha örülsz majd, hogy megjöttem, dobd el a kulcsot, s ne keresd reggelig - ne keresd reggelig, óó reggelig
ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok, szeretlek, és melletted vagyok, de tudom jól, hogy eljön majd a nap, és nem lesz semmi, ami majd visszatart, mert sehol sem tudtam megnyugodni még, s ha nem lennék szabad, élni sem tudnék
homok a szélben, azt mondod, az vagyok, homok a szélben, lehet, hogy az vagyok, homok a szélben, tudom, hogy az vagyok, homok a szélben, megváltozni nem tudok
meder nélküli folyó leszek nélküled, és meglehet, hogy sokszor tévedek, és minden reggel máshol ér talán, és senki nem fog emlékezni rám, és nem tudom, hogy mi történhet még, de ha nem lennék szabad, élni sem tudnék
homok a szélben, azt mondod, az vagyok, homok a szélben, lehet, hogy az vagyok, homok a szélben, tudom, hogy az vagyok, homok a szélben, megváltozni nem tudok
homok a szélben, azt mondod, az vagyok, homok a szélben, lehet, hogy az vagyok, homok a szélben, tudom, hogy az vagyok, homok a szélben, megváltozni nem tudok
Most, hogy vége az utolsó dalnak is, hiányzik. Hiányzik mert pusztán a zenéjével elérte, hogy úgy érezzem az életemhez hozzá tartozik.
Mindig csak terv maradt, hogy elmegyünk Sitkére. Az augusztus végi időpont az iskolakezdés miatt (nem diákként, tanárként) mindig elég indok volt a maradásra. Sajnálom. A COVID elvette tőlünk és még el se lehet búcsúzni tőle méltóképpen.
Remélem akadnak majd olyan zenészek, akik a járvány után szerveznek egy Balázs Fecó emlékkoncertet...
Különös, titokzatos, mély érzésű ember volt és a dalai is ilyenek. Varázslatos élményt adott a koncertjein, örülök, hogy láthattam és bulizhattam a zenéjére. A Taurus-os dolgait is , progresszív és modern még mindig. Nagyon sok ötlete volt. Teli bőrönddel ment el.
Ma délelőtt jelent meg a híradás a különféle hírportálokon, hogy Balázs Fecó koronavírus betegségben, 69 évesen elhunyt. Tudtam, hogy súlyos szívbetegsége, kora miatt veszélyeztetett csoportban van, tudtam, hogy géppel lélegeztetik, hogy mély altatásban tartják, de ahogy teltek a napok, én reménykedtem, ki időt nyer, életet nyer. Sajnos nem így lett. Nagyszerű zenész volt, tehetsége, felkészültsége, elkötelezettsége még a nagy generációból is kiemelte, hiányozni fog. Ő maga is, és a szellemiség is, amit képviselt.
Isten nyugosztolja, és részvétem a hozzátartozóinak, barátainak.