Kertünk földje döntően befolyásolja, hogy milyen sikeresen kertészkedünk. Sokféle talaj van és mind javítható, jobbá és még jobbá tehető. Sok siker minden erre járó kertkedvelőnek!
Jó megoldás! Az enyémek konténerek, némelyik plusz deszkázással. Emelővel le szoktam emelni felfele, mert nincs alja. Alulra újabban kilyukgatott bádoglemezt szoktam tenni, hogy a lapát jobban csússzon rajta.
Mindig próbálkozom új módszerekkel. A fóliát azért tettem, hogy ne peregjen ki a komposzt a réseken, de nem vált be, mert 'kidagadt' és alig bírtam emelővel leemelni emiatt a keretet. Az egyiknél meg alulra is tettem, az meg össze rothadt.
Úgy néz ki a legjobb, ha végig be van deszkázva az oldal és még középre is van téve szellőző cső. (Ez utóbbit műanyag rácsból hajlítottam.)
Én lapáttal szoktam felhányni egy ferde 2 centis lyukú keretes hálóra és ami nem megy át, azt vissza teszem, hogy még érjen. Ami átmegy az megy a földbe.
Ősszel ki kellett takarítanom 800 négyzetmétert, kökényes, vadrózsás, elöregedett fák, magról kelt surják. A vastagja megy tűzifának, a 2-3 cm átmérőjű lombos ágakat kévékbe rendeztem, aztán felaprítottam a benzines fűnyíró tárcsájával, 5-10 cm-es darabokra. Tettem közé lótrágyát és érett komposztot. Lett vagy négy köbméter. Már forgattam, kezd összeesni. Jövő tavaszra remélem komposzttá érik.
Én is egyértelműen komposz-párti vagyok. Homokra is, agyagra is az a legjobb. Érett trágya ugyanazt teszi. Ha van sok lomb, az is előnyös, a giliszták behúzkodják, ami lazítja a talajt.
Azt a tanácsot kaptam, hogy nulla vastagságút. A homok állítólag lassan lesüllyed, kezdhetem elölről. Egyik kertész szerint az alsó erősen agyagos rétegben még kifejezetten erősítheti is a vízzárást. helyette komposztot, érett trágyát, zöldtrágyát javasolnak.
A nőstények tojásaikat nyáron a talajban teniszlabdányi költőüregbe rakják. A tojásokból 1-3 hét múlva kelnek ki az apró, szürkés színű lárvák. Ezek viszont, mivel nem túl nagyok (2 év alatt nőnek a megszokott méretűvé) elkerülhetik a figyelmedet.
Szeretnek trágyakupac melegében telelni. Jó módszer az irtásukra, hogy télen, mikor fagy szétszórjuk a trágyát, ami átfagy a lótetűvel együt és azok elpusztulnak.
Sziasztok, lehet nem jó helyre írok, de megpróbálkozok vele :)
Sikerült szereznem érett, 3 éves marhatrágyát egy közeli gazdaságból.
Viszont kizsákolva őket, találtam benne lótetűt.
Amit láttam elpusztítottam.
Átnézem és porhanyítom őket kiszórás előtt, tehát az élő állatot ki tudom szűrni, viszont kell e attól félnem hogy pete áttelel benne, és károsítja a gyümölcsfáimat? (egyelőre csak a tányérokba szórtam)
Marha trágya granulátumot énis használtam ültetéskor, hajtottak is mint a fene a szőlők. A marhajót felemelték 3500 ft-ra, így most valami olasz zöld zsákos granulátumot vettem 2800 ft-ért.
Ahol nagyon kötött a talaj ott szabad homokkal keverni ezt a talajt?
Kérdezted István : " Kaptam 4 nagy zsák tyúktrágyát. Ki van száradva már. Van abban még > tápanyag? Jó az még valamire?"
A nitrogén tartalom jócskán lecsökkenhetett, de sok más és főleg a szerves anyag benne van. Mindenképpen jó a kerti föld javításához. Nagyon hasznos a komposztba is. Két réteg zöld közé ideális. ,
Példaként had említsem az ORGEVIT pelletált szerves trágyát, ami 100 % baromfitrágyából készül. A leírás szerint egy kiváló minőségű szerves trágya, amely 4-5 mm-es granulált forma, korszerű kiszerelésben. Különösen alkalmas kertészeti és szabadföldi termesztéshez, valamint gyümölcsös, szőlő és dísznövények trágyázásához. A készítmény nagy százalékban tartalmaz szerves anyagot, ami segít megelőzni a talaj termőképtelenségét, elősegíti a növények tápanyagfelvételét, javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízkapacitást és meggátolja a kilúgozódást.
Az is vita tárgya nálunk, hogy mikor kell trágyázni? Én tavasszal szoktam, de más mindenki az őszit javasolja, és valamit én rontok el, valószínűleg, mert akik ősszel trágyáznak, azoknak szebbek a növényeik. De az is lehet, hogy nem merek elegendő trágyát adni, mert attól félek, elégetem vele a növényeket. Csak tyúktrágyánk van, és rengeteget hallottam, hogy óvatosan kell vele bánni, mert éget. Így aztán olyan keveset adtam, szerintem, amit meg sem éreztek a növények.
A módszered jó, de nem csak gombatrágyát használhatsz. A gödrök földjét bátran keverd meg valamilyen granulált trágyával. Én ezeket szoktam alkalmazni külön-külön, vagy keverve - a növények igényeitől függően.
Nem veteményeskertről van szó, hanem a családi házunk udvarában ilyen rossz a föld. Amikor a ház épült, sajnos az összes termőföldet el kellett hordani. Még meg is sirattam, amikor markolták, és elvitték a sok szép földet. Csak a kavics, meg az agyag maradt.Most az udvarba szeretnék ültetni kényesebb díszbokrokat hogy szép legyen az udvar, de így elég nehéz. Ültetőgödröket szoktam ásni, és talicskával hozok bele földet.
Ezek a sápadt, kifehéredett levelek nekem is ismerösek, nálam sok teljesen különbözö növény szenved benne. Pl. egy öszibarack, ami a veteményes közepén áll, így trágyában és víben is böségesen részesül.
A fával, vagy a termésével. Az előbbit metszem, permetezem, az utóbbit jobbára megesszük. Az alma (két sor sövény) termése áprilisig eláll a pincében és lassan elfogy. Az őszibaracba besegítenek a szomszédok, ismerősök - ők is örülnek, mi is.
A szerves trágya valóban sokat javít a talaj állagán!
Öntözésre van lehetöséged? Mennyire nagy a terület? Esetleg rotálni tudnál, mint Ali Bá?
Azt javaslom, hozass egyszer egy kocsi gombatrágyát bele. Abból könnyü nagy mennyiséghez jutni és remekül javítja a talaj szerkezetét, ha a tápanyagtartalma nem is olyan, mint az istállótrágyáé. Könnyebb is dolgozni vele. Ha nem tudsz rotálni, kezdd el kis területen: szedd ki a köveket, teríts szét mondjuk 3 zsák trágyát 2x2 méteren, aztán jövöre megint ugyanennyit.
Évekig kínlódtam vele, mire sikerült betelepítenem. Volt őszibarackosom homokos területen. gondoltam ide is telepítek. Nem mentek benne a magoncra oltott fák. Sápadtak, olykor teljesen kifehéredett leveleket, hajtásokat hoztak. Mindenféle mikroelemet adtam neki, lombtrágyáztam. Átmenetileg segített, egy-két hétre visszazöldültek a levelek, de csak nem volt az igazi. Az egyik kiment fa helyére véletlenül egy GNX15 alanyú fa került. Szépen élt. Kipróbáltam GF 677-es alannyal, az is jó volt. Ami a lenti képen látható az is ilyen alanyon van. Ki gondolná, hogy ilyesmin múlik!?
Alma, körte és kajszi jól viselkedik és a brokkoli is megterem benne. Néha öntözök is - van rá lehetőség.
Ám a talajművelés időpontját nagyon el kell kapni!!!
