A mérkőzés január 28-án lett volna, azonban a székelyföldi csapat a találkozó előtt, nagyszámú sérült és beteg játékosára hivatkozva a mérkőzés elhalasztását kérte, de ezt a brassói vezetésű csapat nem fogadta el.
Ettől függetlenül a sportklub nem utazott el a mérkőzésre, így 5–0-s eredménnyel zárult az összecsapás, a pontokat pedig a Corona kapta meg. Másnap viszont már az Erste Ligában várt mérkőzés a sportklubra a FEHA 19 ellen, amelyet 7–3-ra megnyert.
Négy nappal később a bukaresti szövetség a sajtónak kiküldött közleményben azzal vádolta a Csíkszeredát, hogy „elkerüli a hazai bajnokság mérkőzéseit, hogy az Erste Ligában játsszon, bár a sportminisztériumon keresztül közpénzből működik”.
A FRHG szerint a sportklub hozzáállása nélkülözi a sportszerűséget, a tiszteletet és a megfontolást, ellenpéldának hozva fel a szintén Erste Ligá-s brassói klubot, amely képes volt egymást követő napokon mérkőzéseket játszani a két bajnokságban – írta meg a Nemzeti Sport.
- cga - ANNYIT AZONBAN ELÁRULHATUNK, HOGY KÉT PILLANGÓZÓRÓL VAN SZÓ, EGY FÉRFIRóL ÉS EGY NŐRŐL, ÉS A FÉRFI NEVES OLIMPIKON, A HÖLGY PEDIG magyar bajnok.
A Magyar Úszószövetség több magyar úszót egy meg nem tartott verseny hamis eredményeivel juttatott ki az atlantai olimpiára. Az állítólagos úszóversenyen, amelynek időpontjául 1996. június 6–8-át jelölték meg, tizenegy ifjúsági korú úszó elérte – papíron legalábbis – az "olimpiai nevezés szintidejét", és résztvevője lehetett az olimpiának.
A Mai nap című napilap tényfeltáró újságírója (Volly György) még az olimpia előtt (1996. június 18.) nyilvánosságra hozta az interneten megtalált hamis jegyzőkönyvet és eredményeket, de sokáig úgy tűnt, hogy feledésbe merül az ügy. 1996. szeptember 9-én a Népszava felmelegítette a meghamisított jegyzőkönyv ügyét, s ennek nyomán kirobbant a botrány, amely néhány hétre a magyar sajtó meghatározó témája lett.
Nem anyagi vagy erkölcsi haszon késztette a sportvezetőket erre a lépésre: a magyar sport sikere volt az elsődleges cél.
A történtek háttere szakvezetői kérés. Az edzők azt akarták, hogy tanítványaik velük együtt készülhessenek az ifjúsági Európa-bajnokságra, hiszen a fiatalok versenyére közvetlenül az olimpia után kerül sor. Fiatal úszóink hét ifjúsági Európa-bajnoki címet szereztek. Ebből ötöt azok, akik a hamis jegyzőkönyv alapján lehettek kint az olimpián.
A másik érv az olimpiai verseny légkörének megismerése volt. Menedzselni akartuk a fiatalokat, akik között többen is aranyérmet nyerhetnek a Sydney-i olimpián 2000-ben.
A Magyar Úszószövetség – a joggal kifogásolt módon – a kiutazó versenyzők létszámát kívánta növelni, többek között azért, hogy Atlantában a legjobbjaink ily módon egyágyas szobában lakhassanak, s így nyugodtabban pihenhessenek. Nem egy ország kényszerült már ilyenre, köztük mi is.
Nem értem, miért vannak felháborodva az emberek. A sport ugyanúgy működik, mint a szórakoztatóipar bármely ága. Amiben pénz van, ott sikereket kell elérni – minden áron. Lehet persze erkölcsről, becsületről papolni, de ebben a világban az csak az éhenhaláshoz elég. Nyilvánvaló, hogy más országok sportvezetői ugyanígy taktikáznak, mint a mieink tették. Ebben a világban csak így lehet talpon maradni. Semmiképpen nem lehet őket elmarasztalni, hiszen bizonyíthatóan a sportolókért, a magyar sport sikeréért cselekedtek. Úgy gondolom, hogy a következő évek sportsikerei igazolni fogják őket, s elhalványítják ezt az esetet.
A vizes VB kapcsán sokszor elhangzott, mert hát abban az évben se foci VB, EB, sem olimpia.
Jövőre nálunk részleges foci EB - az olimpia után szintén a legfontosabb, de versenyben lesz a Giro is.
Aztán még lesz atlétikai VB - abban az évben nem lesz se olimpia, se foci EB/VB, bár vizes VB lesz, de nyilván fontosabb a sportok királynője.
Kézilabda final four még 5 évig nálunk - ezzel szerintem semmi probléma.
Én alapból nem ellenzem, hogy legyenek nálunk rangos nemzetközi sportesemények - abban a bizonyos nyolc évben is voltak (úszó és vízilabda EB) - de az olimpia erős túlzás, azt már a gazdagok se engedhetik meg maguknak. (Kanada is csak évtizedek alatt heverte ki a montreáli olimpiát)
Egy foci BL döntőt szerintem tényleg pályázhatnánk - főleg hogy biztosan nem lesz egyik csapatnak sem hazai pálya...
Kadar sakkfuggo volt, allitolag jo jatrkos lehetett volna belole. De egyetlen sakkpalotat se epitett harminc ev alatt, a sakkozok feltehetoleg kaptak parszaz kivalo sakktablat, smuzolhattak a fotitkarral a sakkversenyeken, es a fosakkozok kaptak par kituntetest. Ennek kompenzalasara volt pofajuk megnyerni a sakkcsapajtbajnoksagot, meg neha bejutni a lejobb negy koze, sot a nok meg vilagbajnokok is lettek. Szerencsere focifronton semmi ilyesmi sem fenyeget bennunket. Meg az uj Puskas stadiont is teljesen vizszintesre epitik szaz milliardert, pedig nyilvanvalo hogy csak lejtos palyan lehet barmi eselyunk.
Mohamed Ibrahim a 61. helyen végzett a versenyben. Utolsó lett, 12 perccel Rasovszky mögött. A szudáni fiatalember hajnal háromkor érkezett meg a helyszínre, egy éjszakai géppel jött, amelyet saját maga fizetett. Csak azért, hogy itt lehessen a világbajnokságon. Hogy úszhasson ezen a távon.
A sztoriját felfedező brazil újságíró a sajtótájékoztató után odalépett Rasovszky Kristófhoz, hogy esetleg nem szólna-e két jó szót az afrikai sráchoz. „Persze” – válaszolta Kristóf, majd megkeresték Ibrahimot, és két jó szó helyett a magyar világbajnok azzal indított, hogy a szudáni nyakába akasztotta az aranyérmét.
Emlékszel, mit mondtak az eligazításon? Aki itt elindul, és aki teljesíti a távot, az mind bajnok, helyezéstől függetlenül. Te is bajnok vagy!” – mondta neki, miközben elkészült a közös fotó.
Ibrahim gyakorlatilag szóhoz sem jutott a döbbenettől, de alighanem ekkorra végképp elkönyvelte magában: mindent megért, hogy itt lehessen, és ezt átélhesse.
Mi pedig csendben azt könyveltük el, hogy Kristóf nem csupán fantasztikus úszó, de a szó klasszikus értelmében vett jó ember is. Akire tényleg csak felnézni lehet.
Józan ésszel felfoghatatlan, hogy a kanadaiak mennyire figyelmen kívül hagyták az "addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér" aranyigazságát. A kassza zárásakor azzal szembesültek, hogy közel 1 milliárd dolláros számlát (!) kellene kifizetniük, csekély nyolcszorosát a tervezettnek. Montrealnak semmi sem volt drága.
Ezek nem húzóágazatok, Paks kivételével, az ott megtermelt áramra szükség lesz, a kínai vasútra nincs szükség, a sport csak viszi a pénzt, egy másik miniszterelnök nem fog erre költeni, a német autógyárak egy kifutó technológiát használnak, a belsőégésű motort, 20 év múlva lehúzhatják a redőnyt.
Egyszerűen megteheti, hogy azt csináljon amit akar, ha nem kétharmada lenne folyton, hanem 51 %, visszafogná a hibbant pénzszórást a semmire, mert félne a bukástól.
