Itt a lehetőség, hogy a sok politikai guru megméresse magát !
Mi lesz a szavazás eredménye?
Hány százalék szavazza meg ? (itthonról kik?)
Mennyi ellene és mennyi tartózkodó?
Netalántán elhalasztják?
Elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét, amelyben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta meg, és azt kérte, a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását. A csütörtökön hozott ítélet kimondja:
Az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat.
Az ítélet megerősítette Michal Bobek főtanácsnok decemberben nyilvánosságra hozott véleményét, amely kifejtette, hogy a tartózkodás és a leadott szavazat fogalma kölcsönösen kizárja egymást. A tartózkodó személy ugyanis azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se annak ellenében ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna. A leadott szavazattal azonban a javaslat mellett vagy az ellen fejezi ki valaki a véleményét.
Az Európai Parlament eljárási szabályzata 2017-ben változott meg úgy, hogy a jelentésekről szóló szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat veszik figyelembe, vagyis a tartózkodó szavazatok nem számítanak leadott szavazatnak. Ezalól csak abban az esetben van kivétel, ha a Lisszaboni Szerződés speciális többséget ír elő egy adott döntésnél.
A Sargentini-jelentés esetében a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét alkalmazta az Európai Parlament. Ez valóban speciális többséget ír elő a szavazásnál, azonban nem tisztázza, hogy be kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat is. Sőt, valójában az alapszerződésben egyáltalán nem szerepel az a kitétel, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e bármilyen szavazásnál. Az Orbán-kormány is csak arra tudott hivatkozni, hogy mivel az EP-képviselőknek háromféleképpen lehet szavazniuk, igennel, nemmel és tartózkodva, ezért utóbbi is leadott szavazat.
A joghézag miatt egyébként a Sargentini-jelentés elfogadása előtt kikérték az EP jogi szolgálatának véleményét, a testület pedig úgy döntött, mivel a Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik a tartózkodások megítéléséről, az EP saját hatáskörben dönthet róla. Azt ugyanis a Lisszaboni Szerződés garantálja, hogy eljárási kérdésekben a strasbourgi testület autonómiával bír.
Tehát egy gumijogszabályról beszélünk, az EP egyszer dönthet így, egyszer meg amúgy.
Nagyvonaluan kihagytad hogy ezért évente hány milliárd eurot kap magyarország.
Nem tudsz olvasni?
Nem hagytam ki, ott van beidézve:
Eközben a közös agrárpolitikai támogatások a GNI 1,5 százalékáról 0,93 százalékára csökkennének, míg a kohéziós alapokból a GNI 1,6 százaléka folyna be a hamarosan záruló ciklusban folyósított 2,75 százalék helyett.
És igen, az meg csökkenni fog. Tehát többet fizetünk be, és kevesebbet kapunk.
Tehát GNI arányosan többet fizetünk, mint a "gazdagabb" országok, és kevesebbet kapunk, mint eddig.
