A miniszternek korábban semmi baja nem volt A pozsonyi csata című filmmel, sőt.
„Történelmi pillanat ez a magyarság életében, és egyben a filmkészítésben is. Hosszú idő óta ez az első olyan film, amely a hitelességre eredményesen törekedve mutat be egy fejezetet a korai magyar történelemből” – így harangozta be másfél évvel ezelőtt a Magyar Nemzet a pozsonyi csatáról szóló ötvenperces animációs filmet, külön is kiemelve, hogy a produkció kezdeményezője és támogatója a Magyarságkutató Intézet volt.
Noha a cikk szerzője szerint „ez az animációs film a filmkészítés és a nemzeti emlékezet diadala is”, a pozsonyi csatáról szóló film még az erre fogékony közönség körében is közröhej tárgya lett. Azért is, mert technikai kivitelezése az 1990-es számítógépes játékait idézte, de azért is, mert állításokat fogalmaztak meg benne, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a hiteles történészi, régészi eredményekkel.
Ennek köszönhetően a hatalmas blamázs nem is a film készítőit érintette, hanem a Magyarságkutató Intézetet, amelyet a tudományosság örve alatt tömött ki a kormány közpénzmilliárdokkal.
Persze a 2019. január elseje óta működő intézmény tudományos jellegét már A pozsonyi csata premierje előtt is megkérdőjelezték, de a film bemutatója után nyilvánvalóvá vált, hogy egy percig sem szabad komolyan venni. „A Magyarságkutató Intézet ezzel a filmmel lényegében kivonult a bármennyire is tudományos céllal működő állami intézetek sorából, és helyet foglalt a történelmi fantasy világában” – ahogy A pozsonyi csata egyik tudós kritikusa fogalmazott.
Azt viszont már az intézet két régész munkatársa fogalmazta meg – méghozzá a Mandiner hasábjain –, hogy „egy nyíltan a 10. század elejének kultúráját és sorsdöntő harcát bemutató alkotás esetében tehát joggal várható el a pontos, tudományos alapokon nyugvó ábrázolásmód”. A vélhetően vitaindítónak szánt írásra azonban úgy válaszolt az intézet vezetése, hogy 2021 januárjában Haramza Márkot és Kiss P. Attilát kirúgták.
Azt nem tudnánk kapásból megmondani, hogy akkor éppen ki volt az intézet vezetője, de főleg azért nem, mert a Magyarságkutató Intézet valójában Kásler Miklós miniszter nevével forrott össze, ő volt az alapítója, és A pozsonyi csata készítése idején az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt az intézmény fenntartója, amit a sajtóban Kásler-féle intézetként is emlegettek.
És minden jel arra utal, hogy miniszternek semmi baja nem volt a filmmel, épp ellenkezőleg.
Ugyanis ő volt az, aki aztán 2021 decemberében, indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette a Nemzeti Múzeum készülő Árpád-korról szóló kiállításának tudós kurátorait, s helyükre azt a Makoldi Miklóst – a Magyarságkutató Intézet osztályvezetőjét ültette –, akinek ugyan nem volt tudományos fokozata, viszont az intézet részéről ő volt A pozsonyi csata régész szakértője.
Mindez azért vált most érdekessé, mert nemrégiben közleményt adott a Magyarságkutató Intézet A pozsonyi csatáról csak az eseményhez méltó módon szabad megemlékezni címmel, amelyben elhatárolódnak a botrányos filmtől. Mint írják, sajnálatosnak tartják, hogy az „több szakmai figyelmeztetés ellenére” is elkészült az akkori főigazgató irányításával.
Még azt is megjegyzik, hogy az intézet új vezetése a filmmel „semmilyen közösséget nem vállal”, amit még üdvözölhetnénk is, ha ezt az új vezetést nem Kásler Miklós testesítené meg, akit márciusban neveztek ki intézet élére, és akinek
sikerült a bravúr, hogy első emlékezetes húzása főigazgatóként az legyen, hogy elhatárolódik saját magától.
Ami persze lehet az időskori elhülyülés első jele is, bár inkább arra tippelnénk, hogy mindez nem egyéb, mint a bukott miniszter erőlködése arra, hogy felhívja magára a figyelmet ott, ahol a komolyabb kinevezéseket osztogatják.
Fontos bírói végzés született Győrben Kásler Miklós, korábbi Emberi Erőforrások miniszter túlmunka-rendeletéről. Az ítélet rávilágít arra, hogy a megkárosított pedagógusoknak gyorsan, még a státusztörvény elfogadása előtt érdemes intézkedniük.
Az emberi erőforrások minisztere szerint nem igaz, hogy ha nincs, vagy alacsony mértékű az ellenanyag a szervezetünkben, akkor nem vagyunk védettek.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, hogy az alacsony ellenanyagszint nem jelenti azt, hogy valaki nem védett a koronavírus ellen. Arról tájékoztatta az ATV-t, hogy még májusban kezdték el vizsgálni az immunitás két komponensének, a sejtes immunitás és a humorális immunitás kialakulását 4500 ember esetében. Az oltások előtt és után 30 nappal, valamint a második oltás után harminc nappal és három hónappal végeztek méréseket.
Zehra Zumrut Selcuk (b) török családügyi miniszter és Kásler Miklós (j) emberi erőforrások minisztere egy megállapodás írnak alá. Fotó: Getty Images
Az embertelen miniszter azt mondta a tévében, hogy visszatekintve az elmúlt egy évre egyetlenegy olyan körülményt sem tud mondani, amit a kormány ne helyesen ítélt volna meg, szerinte a járvány egész folyamatában helyes döntések voltak.
Nem kell aggódni a miniszterelnök elmeállapota miatt, Orbán Viktor köszöni, jól van, és tudja, hogy mit beszél. Vannak persze mániái, például az, hogy a magyarokat üldözik, de ezeket nem kell komolyan venni, amikor bírálják, a felelősség vállalása helyett inkább összetéveszti magát Magyarországgal. Amikor arról beszélt pénteken reggel a Kossuth Rádióban, hogy Kásler Miklós miniszternek történelmi érdemei vannak a vírus elleni védekezésben, nagyon is tudta, hogy mit beszél. Orbán ugyanolyan jól tudja, mint bármelyikünk, hogy Kásler professzor teljes mértékben alkalmatlan arra a feladatra, amelyet most a pandémia idején el kellett volna látnia. Onkológusnak állítólag jó volt, legalábbis sokan ezt állítják, de […]
Behívták oltásra a pedagógusokat, de mégsem. Annyira lenézik őket, hogy még ezt sem tartották fontosnak jól megszervezni. Bár Káslerrel nem is volna könnyű. Orbán körül teljes a káosz, a rosszindulat és az alkalmatlanság.
Hivatalos levélben is felkérte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azokat a szakembereket, akiket az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslatot tevő bizottságba jelölt a kormány, hogy vegyenek részt a testület munkájában.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint az MTA Titkársága köztestületi igazgatójának, Oberfrank Ferencnek a vezetésével megalakuló bizottság az országos intézetek, a megyei kórházak és az egyetemi klinikák leendő vezetőinek személyére tesz majd javaslatot – írja az MTI.
Kásler Miklós szerint a magyar kórházi ágyak 47%-a üres, az átvezényelt orvosok száma a 1,5%-ot sem éri el. Arra kéri a magyarokat, hogy fogjanak össze a nemzet érdekében és viselkedjenek fegyelmezetten.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere az Élethelyzetek videósorozatban beszélt a magyar járványhelyzetet érintő aktualitásokról:....
Rászóltak, hogy nem csak beszéljen (mamogjon), már ideje lenne valamit lépni is, nem csak pénzt felvenni.
2020. október. 08. 18:10 2020. október. 08. 18:11
Itthon Kásler belengette az alapellátás drasztikus átalakítását
szerző: hvg.hu 332
A miniszter szerint, ha egy háziorvosnak van egy kardiológus szakvizsgája is, akkor akár a rendelőjében is végezhet EKG-t.
Az alapellátást olyan helyzetbe kell hozni, hogy a diagnosztika jelentős része kerüljön át oda a kórházakból és a terápiából is, amit lehet, ott végezzenek el, így lehet csökkenteni a várakozási időket a kórházakban. Ennek a kulcsszereplői a családi orvosok
– mondta Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter csütörtökön a Spirit FM-nek adott interjújában.
Kásler Miklós, aki korábban többször nem hordott szájmaszkot, arra kérte a diákokat, hogy hordjanak szájmaszkotKerner Zsoltújságíró. 2020. 08. 30. 08:24
Az iskolákban a tanévkezdés hagyományos módon indulhat „azzal a többlettel, hogy a járványügyi eljárásokat nagyon komolyan kell venni” – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kásler Miklós közölte, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) nyolc oldalon összegezte köznevelési intézmények részére a járvány kialakulásának megelőzésére és az esetenként mégis kialakuló fertőzések megállítására vonatkozó javaslatokat. Azokból minden iskola ki tudja választani az adott intézményhez „passzoló” eljárásrendet, ami három dolog együttes teljesítését igényli – tette hozzá. A miniszter ezek között említette „a vírusnak a levegőn és a felületeken keresztüli terjedésének megakadályozását”. Ennek – mint elmondta – minden lehetőségét felsorolták, azok teljesítése lehetséges. “Ehhez minden szakmai és anyagi támogatást a kormányzat megad” – hangoztatta.
Ugorok kíméljenek! – Kásler tengernyi pénzzel és dilettáns szenvedéllyel robbant be a magyar őskutatásba 2020. augusztus 3. 13:07 - szerző: Buják Attila
Börtönéből szabadult sas lelke, ha a rónák végtelenjét látja, pláne, ha a nagyszerű látvány a keleti nyitás jegyében némi pénzmaghoz kapcsolódik. Orbán Viktor felettébb kedveli a közép-ázsiai kánok, bégek, nagymogulok és örökös elnökök társaságát. De hogy a látogatásoknak egy baltás gyilkos kimentésén túl nyelvészeti, régészeti, humángenetikai következményei is lettek, az a hazai közönséget is meglepte. Orbán Kirgizisztánban (Csolpon-Ata, 2018), az ázsiai Türk Tanács ülésén pöttyintette el először, hogy a magyar „a türk nyelvekkel áll rokonságban”. Ez akkor jótékony diplomáciai füllentésnek látszott, de 2019. január elején bevetésre készen állt a Kásler Miklós által szorgalmazott és szervezett Magyarságkutató Intézet, amelynek feladata őstörténetünk kutatása, s ha kell, átalakítása. A hun–magyar rokonság eszméje, egyelőre megfontolások szintjén, az újraírt történelemkönyvekbe is bekerült. Miért motiválók a magyarság hun gyökerei? Miért menőbb a hun–magyar kontinuitás, mint a halszagú finnugor rokonság?
Hogy a dolog nem a semmiből jött, azt a Jobbik klasszikus korszaka bizonyítja. 2010–2011 táján virágoztak a hazai turultáborok, szittyakempingek, látószeánszok. Szárnyalt a hazafias ezotéria. A lovas nomád ősmagyar kultusz létező szubkultúra, jövedelmező árucikk volt. A terepen – Magyarok Országos Gyűlése – lobogtak a turulos zászlók, a sárkányfogas címerek, izzottak a fény sátrai, dolgoztak a csontkovácsok, az energiahajigáló sámánok. A finnugor-mentesítés támaszának akkoriban a Jobbik látszott.
Kásler minisztert még most sem értik az orvosok Farkas Györgyújságíró. 2020. 07. 07. 09:44 Pintér Sándorban reménykednek. A MOK titkára szerint a rendszer az önkizsákmányolásra épül.
Svéd Tamás a Népszavának adott interjúban tipikus magyar aneszteziológusként jellemzi magát. Félállásban közalkalmazott, maradék idejét kórházak, magánintézmények között osztja meg. A járvány idején a baleseti intézetben dolgozott, kevesebb volt a sérült, a tervezhető műtéti programok leálltak, de a folyamatos készültség, a bizonytalanság nagy feszültséget okozott. Neki könnyebb volt, a sérültekkel foglalkozó altatóorvosként nem kellett döntenie, kit műtsenek, kit ne.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára külön hangsúlyozza, ez az ő sajátos helyzete miatt alakult így, kollégái a szokásosnál is jóval többet dolgoztak, sokkal nehezebb döntéseket hoztak, súlyosabb konfliktusokat éltek meg.
Szerinte most sem teljesen világos, mit jelent az akár egy-két évig eltartó úgynevezett 20 százalékos kapacitástartalékolás. Egy intenzív osztály biztos nem hagyhat a tíz ágyából kettőt üresen, mondván, érkezhet egyszer covidos is.
A fertőző betegeket eddig is elkülönítve kellett kezelni.
De összességében sincs értelme mindenütt az ágyak húsz százalékát üresen tartani, hiszen ekkora kapacitást kitesznek a külön erre a célra épített kórházak és a járványosztályok is.
Meg volt valaki, aki szürke eminenciásként haláláig tolta az OOI szekerét, előtte meg megszervezte az intézetet. Irodával, titkársággal, szakértelemmel.
Kásler szerint: "a gyógytornászok és az idősotthoni dolgozók, illetve a házi segítségnyújtók azért maradtak ki, mert a munkáltatójuk, egyben fenntartójuk is az illetékes egyház, a vállalkozó, az egyesület, vagy éppen az önkormányzat. Sajnos így nem tartoznak bele abba a körbe, amely kifejezetten az egészségügyi dolgozókat öleli fel, noha az ő munkájuk is a járvány idején kifejezetten veszélyes, hála és köszönet illeti őket".
A továbbiakban a zegésségügy is ennyit fog kapni....
Szerző:
Nem kell aggódni a miniszterelnök elmeállapota miatt, Orbán Viktor köszöni, jól van, és tudja, hogy mit beszél. Vannak persze mániái, például az, hogy a magyarokat üldözik, de ezeket nem kell komolyan venni, amikor bírálják, a felelősség vállalása helyett inkább összetéveszti magát Magyarországgal. Amikor arról beszélt pénteken reggel a Kossuth Rádióban, hogy Kásler Miklós miniszternek történelmi érdemei vannak a vírus elleni védekezésben, nagyon is tudta, hogy mit beszél. Orbán ugyanolyan jól tudja, mint bármelyikünk, hogy Kásler professzor teljes mértékben alkalmatlan arra a feladatra, amelyet most a pandémia idején el kellett volna látnia. Onkológusnak állítólag jó volt, legalábbis sokan ezt állítják, de […]
