Tudod, amikor Fico merénylete idején még az ellenzéki portálok is betiltották a kommentelést, mert az agyhalott ellenzéki idióták Orbán megmerényléséről és haláláról fantáziáltak.
amikor a kormány által fanatizált idióták egy momentumos politikus halálát kívánták, - Úgy gondolod a kormány olyan emberek halálát kívánja ("finanszírozott idiótái" által), akik a őarlamenti bejutási küszöböt alulról nyalják?
Ausztráliában 1976-ban a digitális telefónia kezdetén előírták, hogy mindenkitől (telefon előfizetőtől) hangmintát kell tárolni. Először nagy volt a felháborodás, aztán nyilvánosságra hozták a felhasználás szabályozását, megnyugodtak a kedélyek.
Amikor 1996-ban megérkeztem Sydney-ba és bekapcsoltam a mobilomat, egy udvarias felkérést hallottam, hogy mondjam be a nevemet és a honos országomat. Ezután a készülék kapcsolódott a hálózathoz és onnantól problémamentesen használható volt...
A rendszer bevezetése óta megszűntek a zsaroló telefonok...
Nem a technikával van tehát a baj, hanem az alkalmazás szabályainak betartásával...
Tompos Márton szerint „ez nem az első eset, amikor a kormány által fanatizált idióták egy momentumos politikus halálát kívánták, és sajnos valószínűleg nem is az utolsó”, ezért meg fogják tenni a szükséges jogi lépéseket.
Hat állami szervtől kért információkat a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás, ezekben több esetben azt kérte, hogy azok végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak, írja az Átlátszó.
Hatból négyen – a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – pozitívan válaszoltak a megkeresésre, és megkezdték az együttműködés „kereteinek kialakítását”. A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva visszautasította a kéréseket.
Az Átlátszó szerint a hivatal többek között kérést intézett
az MNB-hez arról, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”, illetve, hogy a hivatal kapjon a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”.
A NAIH-hoz arról, hogy a hozzájuk érkező, „a szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák a hivatalnak. Emellett arról, hogy „a NAIH megkeresésre tájékoztassa a hivatalt az általa indított vizsgálatokról”, illetve hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartót, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”.
A NAV-hoz arról, hogy „operatív elemző-értékelő” (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul adja át a „társzervek” részére.
És a Médiahatóságnak arról, hogy elemzéseket készítsenek „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”, a hatóság pedig állítson fel egy olyan rendszert, ahol lakossági bejelentéseket fogadnak az ilyen tartalmakról.
Kiismerhetők vagyunk, ha nem a Facebook, akkor az arcunk alapján. Ideje felkészülnünk egy privát szféra nélküli világra.
Intelligencia, szexuális irányultság és politikai nézetek – mindezt pusztán egy arckép alapján, nagy pontossággal képesek megítélni a Stanford pszichológusa, Michal Kosinski által létrehozott mesterséges intelligencia modellek.
Az Alkotmánybíróság még a nyári ítélkezési szünet előtt hozott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a turisztikai törvényben a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vendégek bejelentésével kapcsolatos adatkezelést. Egy vendég hiába kérte személyes adatainak törlését a rendszerből, a szálláshely-szolgáltató közölte vele, hogy az adatbázishoz nincs hozzáférési jogosultsága. Az alkotmánybírák döntése nyomán a parlamentnek év végéig kell orvosolnia a szabályozási hiányosságokat.
Egy EU-s gyermekvédelmi törvénytervezet előírná a digitális üzenetek tömeges átvizsgálását annak érdekében, hogy meggátolják a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagok terjedését. A nemzetek képviselői azonban megosztottak, sokan ugyanis a privát szféra elleni támadásként tekintenek a javaslatra.
A fenti esetek alapján azonban úgy tűnhet, hogy a GDPR-nak „beletört a bicskája” a magyar banki adatkezelésbe, szabályozási szinten nem is annyira, sokkal inkább jogalkalmazási szinten.
Nehéz elképzelni, hogy valakit, aki a fenti eseteket olvassa, némelyikét, vagy ahhoz hasonlót átéli, az az érzés öntené el, hogy „lám, milyen jól működik a GDPR és a hatósági jogalkalmazás”.
Azt könnyebb elképzelni, hogy a „Ja, persze, Magyarországon vagyok. Ez is ilyen” és a „Persze, megint az erősebb kutya barkázik” gondolat kezd megfogalmazódni az ember fejében némi igazságtalanság- és tehetetlen bosszúságérzettel vegyülve.
Felmerül az emberben, érdemes lenne-e megpróbálkozni azzal, ami Nyugat-Európában gyaníthatóan változást hozott: érdemi, visszatartó erejű bírságok, és a jogsértések nyilvánosságra hozatala.
Kivel él együtt és mióta? Milyen ingatlana, illetve 300 ezer forintot meghaladó ingósága van? Melyik szórakozóhelyet látogatja havi, heti és napi rendszerességgel? Fogyaszt-e alkoholt, és ha igen mennyit? – a többi között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell válaszolniuk a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag nyomán azoknak, akik a jövőben a gyermekvédelmi szakellátásban dolgoznának
"a személyes adatok védelmét és közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ."
Az Országos Mentőszolgálatnál már vizsgálják az esetet, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot fontolgat. Magyar pedig feljelentést tesz.
Az RTL Híradó megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is, aki szerint súlyos adatvédelmi kérdéseket kell tisztázni az ügyben. Péterfalvi Attila azt mondta, mérlegelik, hogy indítanak-e hivatalból eljárást.
„Éppen ezért az egy dolog, hogy a Bors nevű szennylap milyen jogkövetkezményekkel kell, hogy szembenézzen, de az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetését a mai napon azonnali hatállyal el kell bocsátani!”
„Ezen adatok megőrzését hosszú évekig biztosítania kell minden egészségügyi szolgáltatónak, így ilyen adatbiztonság mellett bárkiről bármikor bármi kiderülhet, ha az éppen valakinek a érdekében áll.
