Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty most kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap, a stratégiai befektetők leépítették a több évtizedes tudástőkét felhalmozó vállalatokat, a magyar cégek pedig elvesztették piacaikat , a magyar gazdaság megkezdte bekapcsolódását a világgazdaságba, alacsony bérű összeszerelő országként, már amikor nem zárták be végleg a külföldi tulajdonosok a velük együttműködő hazai szereplőktől megszerzett vállalatokat, épphogy alábbhagyott a gazdaság privatizációja, amikor már meg is kezdődött a kétezres évek eladósodási hulláma. Így hazánk vált az egyik legeladósodottabb országgá, de ennek nagy ára volt. A külföldre áramló tőkejövedelem Magyarországon volt a legmagasabb a visegrádi országok között a kétezres évekig, körülbelül háromszorosa a többi országból kiáramló GDP-arányos tőkejövedelemnek, nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is.Nyugat-Európa Magyarország egyik legnagyobb haszonélvezője. Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői. Ezért alacsonyak a bérek. Ennek pedig az az oka,
hogy Magyarország volt a liberális piacgazdaság
éltanulója Kelet-Európában az MSZP kormányok
idején.
A tekintélyes francia Le Monde diplomatique című havilap februári kiadásában Stephen Gross amerikai gazdaságtörténész elemzésében azt fejtegeti, hogy Kelet- és Közép-Európa országait az fenyegeti, hogy továbbra is a német termékek és német konszernek munkapadjai maradnak. Ezzel szemben ellenállást fejtenek ki ezen országok nemzeti-konzervatív kormányai. Az EU állítólagos új keleti tömbje ellen több módon folyik harc, mint azt egy elemzésben be lehet mutatni.
Gross egyenlőtlen német kereskedelemről beszél Lengyelországgal, Csehországgal, Magyarországgal és Szlovákiával kapcsolatban, vagyis az úgynevezett Visegrádi Csoport országaival. A gazdag Németország negyed százada gyakorolja ugyanazt szomszédjaival, mint amit az USA mexikói gyáraival: a termelés kihelyezését a szomszédos külföldre.
Ez világossá teszi, hogy Németország szintén felelős azért, amitől egyes megfigyelők időközben óvnak: az Európa Unióban egy új „keleti tömb” kialakulásától.
Ez az új keleti tömb azon államok laza szövetsége, amely nem korlátozódik csak a V4-országokra. Ez a szövetség át akarja alakítani az EU-t, mégpedig független nemzetállamok konföderációjává, amely a szabadkereskedelmi zónán kívül néhány állami hatáskörön túlmenő feladatot is átvesz.
Eközben a legtöbb nagy kelet-európai iparvállalat nyugat-európai és főként német cégek leányvállalatai lettek.
Ezen országokban a nemzeti konzervatív kormányok megkezdték, hogy ellensúlyt képezzenek a Brüsszelből és Berlinből származó elképzeléseknek. Megkérdeztek több
világszerte ismert közgazdászt, akik ezt a nézetet alátámasztják. Egyikük „ragadozóknak” jellemezte a rendszerváltás után a Közép- és Kelet-európai országokban megjelenő német vállalatokat, amelyek átvették az ottani üzemeket, mint a Volkswagen a csehszlovák Skoda műveket 1991-ben.
"A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NMV) privatizációját tízéves pereskedés követte. Az egyes bírósági eljárások során az igazságszolgáltatás a terjedelmes dokumentumokból különbözőképpen értelmezte a történteket. A felülvizsgálat ítéletének a szövege a közelmúltban született meg: e szerint a magánosításkor történtek szabály- és törvénysértések ugyan, ez azonban nem ok az adásvétel semmissé nyilvánítására - igaz, a felperes jogosult a kártérítésre. A pályázaton vesztes fél szerint bebizonyosodott, hogy a tőkeerős külföldi céggel szemben nem lehet igaza; a döntéshozók és a nyertes cég úgy gondolják, minden jogszerű volt.
A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NMV) privatizációját tízéves pereskedés követte. Az egyes bírósági eljárások során az igazságszolgáltatás a terjedelmes dokumentumokból különbözőképpen értelmezte a történteket. A felülvizsgálat ítéletének a szövege a közelmúltban született meg: e szerint a magánosításkor történtek szabály- és törvénysértések ugyan, ez azonban nem ok az adásvétel semmissé nyilvánítására - igaz, a felperes jogosult a kártérítésre. A pályázaton vesztes fél szerint bebizonyosodott, hogy a tőkeerős külföldi céggel szemben nem lehet igaza; a döntéshozók és a nyertes cég úgy gondolják, minden jogszerű volt.
n "Már a pályázat kiírásakor jól látható volt az ellenséges kivásárlási szándék és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ezt elfogadó magatartása, amit a parlamenti vizsgálat és egy - a tárgyban hozott - országgyűlési határozat is alátámaszt. Az élet is egyértelműen igazolta, hogy a pályázat csupán a látszatot szolgálta" - összegezte a tíz év eredményét Varga István, a pályázaton vesztes Mentor Szövetkezet volt elnöke.
Az NMV-hez hat gyár, az egész magyar olajosmag-feldolgozás, a margaringyártás, valamint a hazai mosószeripar mintegy fele tartozott. A világbanki hitellel felújított gyárak közül mára ötöt bezártak, holott a vagyonértékelést végző PriceWaterhouse (PW) a privatizációs dokumentációban hangsúlyozta: a gyártóberendezéseket a magánosítást megelőző hat évben teljesen kicserélték, felújították, a gyárak infrastrukturálisan "jól fejlettek", a vállalat 17 bejelentett vagy jóváhagyott szabadalommal rendelkezett."
Olajos magvakból sajtolt olajat, mint minden másik.
Csak a honi olajos magvak (napraforgó, repce) volt - többek közt a természeti adottságokból adódóan - jobb minőségű, ami meg most is adott.
Az egyik ssy linkelte be pár hete, hogy rekord napraforgó termésünk volt az idén - egy sajtolót meg a gázszerelőnk egy hét alatt össze tudna rakni, ha nem a Vityka strómansága lenne a fő hivatása.
Annak a mi vezetőképző központunknak a neve "Országos Vezetőképző Központ" - röviden OVK volt a Róbert Károly körúton, de elég sok időt töltöttem itt is: http://www.oktav.hu/bemutatkozas/visszatekintes/ NIM TK és IVI logó alatt.
Én ott csak ámuldoztam.
A Krammer Gergely 3 órán keresztül magyarázta, hogy a számítógép a csak egy gép, meg kártyaolvasó, meg mágnesszalag, meg programozás, meg algoritmus, meg ilyenek.
Az előadóterem egyik fala közvetlen a gépterem fala volt és teliüvegből készült, az ott elhangzottak ki voltak hangosítva a gépteremben is, hogy éppen azzal az izével vacakoljunk, amiről ott szó van.
A végén a Krammer:
- Van-e valakinek kérdése?
Egy vállalati nagyfejes:
- Ha már ilyen okos ez a gép, kérdezzük meg tőle, hogy van-e Isten!
A legnagyobb sikere a feliratos lyukkártyáknak volt, amire a főokosok belelyukaszthatták a nevüket és rangjukat és a lyukak fölött el is tudták olvasni.
Volt, aki tucatnyit kért, hogy névjegykártya helyett osztogathassa.
Amúgy nem árt, ha egy fémipari gyár igazgatója némileg az eszköztárát (másnem fényképről) felismeri.
Egy, azaz egyetlen egy diri lelkesedett be a témákon, akinek a PERT program segítségével bebizonyítottuk, hogy a rá utasított terv szerinti fejlesztés a megadott időpontra való megvalósítása lehetetlen és megúszta a bukását. Később nagy tisztelője lett a témánknak.
Max vásároltak, az eladásokhoz/privatizáció, törvény és vagyonügynökség kellett amit létre is hoztak
Jahogy az MDF jó része mszmp-s, besúgó, tartótiszt volt?
Teccettek volna forradalmárkodni
Arra viszont senki nem válaszolt hogy privatizáció helyett mit lehetett volna tenni. Adósság elengedés nem jácc, mert ott folytatódott volna ahol a KÁDÁR-RENDSZEr
Ezt még elment a kommunista időkben, de ma egy fémipari vállalat menedzserének sem feltétlenül kell tudnia, hogy mi is egy esztergapad, azért tartják a főmérnököt, hogy tudja.
A sokezer párttitkárnak és igazgatónak fingja se volt, hogy mit tud a vállalata, nem azért tartották őket (dolgozgattam vezetőképző/továbbképző intézetekben, csak ámultam).
Talán a Horváth Ede tudta egyedül, hogy mi is az az esztergapad.
Mesélhettek azok bármit, a politika már mögöttük/helyettük eldöntött mindent.
Magyarország a kelet-európai tigrisek között 2018. január 24. 23:23
Az Európai Unió keleti tagországai nélkül alig lenne növekedés az unióban. A helyzetet a térség országai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni, ugyanis a szocialista blokk több egykori tagja is a kontinens élmezőnyében van a bővülés tekintetében – írta szerdán a Politico.
A sokezer pártitkár és igazgató a helyén maradt, ők mesélték Állambácsinak (mint írod MDF) hogy milyen veszteségesek, egyetlen lehetőség az eladás (átjátszás...) külföldinek.)
Persze voltak olyanok mint például a Transelektro, hogy maguknak játszották át, majd 15 év múlva olyan csődbe vitték, hogy minden magyar állampolgárnak 55 000 HUF-jába került.
Nem azert örjöngenek, mert a kilepestöl felnenek.. MAgyarorszag kilepese az EU-nak rohadtul nem fajna... logisztikai macera, de elenyeszö anyagi veszteseg...
mindig ezzel "mert kellett nekik a piac" szintü faszsaggal jön mindenki..
az 500 millios EU-ban Magyarorszag 10 Mill lakosa 2%... Mivel azoban a vasarloerö a Nyugat Europai atlag fele, az piaci vasarloeröre vetitve 1 azaz egyetlen szazalek..
biztos qrva nagy veszteseg 1% piacvesztes...
MAgyarorszagnak annal inkabb fajnna a dolog...
Ellenben senki nem szereti, ha a csaladjaban egy viselkedni nem tudo, a csaladi szabalyokat felrugo höbörgö egyen tevekenykedik...
en soha nem tagadtam, hogy egy ilyen visegradi szövetseg erös lehetne..
de ez a "ha a nagymamanak aramszedöje volna" kategoriaju ötleteles...
Csehorszag es Ausztria ezerszer jobban kötödik Nyugat fele mint Magyarorszag fele.. Szlovakia meg ugye hagyomanyosan joban van a magyarokkal...
A mindent kivisznek szöveget ti nyomjátok, meg a liberális főnökség. Erre akartam rávilágítani. :-)
De ti már visítotok, hogy kivisznek mindent a csodálatos "a külföld" és akkor a putrimagyarja éhenhal. >:-)
Szánalmasak vagytok. Rajtatok már röhögni se lehet. A Lajos legalább nem köntörfalazik, azonnal a putrisorozással kezdi. Ebből is látszik, hogy nálatok értelmesebb. >:-DD
