Ma minden két aktív dolgozóra egy nyugdíjas jut, a helyzet pedig csak rosszabb lesz a Ratkó-korszakban születettek gyerekeinek nyugállományba vonulásával. A szakértők szerint tizenöt év múlva beüthet a demográfiai válság Magyarországon.
Az adójóváírás megemelése nem hozna komoly felfutást az öngondoskodási területen, mivel az emberek – most épp a gazdasági válságra hivatkozva – nem takarítanak meg és az államra testálnák az időskor anyagi biztonságát.
A hazai lakossági megtakarítások kevesebb mint 10 százaléka van hosszú távú, öngondoskodási célú instrumentumban – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján. A szakember szerint nyugtalanító, hogy
a nyugdíjpénztári és a biztosítási tartalékok súlya a családok megtakarításai között a 2017-es 14,3 százalékról 9,7 százalékra csökkent,
Rossz hír a nyugdíjasoknak: novemberben elmaradhat a kiegészítő nyugdíjemelésHírKlikk | 2023. július 10. 09:35
Friss adatok érkeztek a héten az inflációról, a nyugdíjas inflációról, valamint kezdenek kissé változni az inflációs kilátások, ami alapján új helyzet kezd körvonalazódni az időskorúak esetében.
Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio-n megjelent írásában már azt sem tartja kizártnak, hogy novemberben elmarad a kiegészítő nyugdíjemelés. Ez igencsak kellemetlen fejlemény lenne az időskorúak számára, a kormánynak pedig két fontos szempontot kell mérlegelnie.
A NyugdíjGuru News alapítója cikkében részletesen ír a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének kilátásairól a friss inflációs adatok, valamint kormányzati nyilatkozatok fényében.
A most nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tagok keserűen tapasztalják, hogy nem vagy alig kapnak reálhozamot. Ebben a helyzetben vagy a 100 százalékos nyugdíjat választják – és lemondanak erről a pénzről –, vagy várhatnak, hátha ismét az infláció fölött teljesítenek a kasszák.
Döbbenet és csalódás
– ezt érzik azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akik most vonulnak nyugdíjba, és szeretnék felvenni a reálhozamot. A számítások alapján ugyanis gyakran nem jár semmi, vagy legfeljebb néhány tízezer forintot kaphatnak, a többit át kell utalni a tb-be, ha 100 százalékos állami nyugdíjat szeretnének. Tekintettel arra, hogy a maradó tagok a számítások alapján nagyjából csupán az állami nyugdíj 80–85 százalékára jogosultak, a pénztárak pedig nem tudnak annyi kiegészítést fizetni járadékként, ami ezt kipótolná, a többség a visszalépést választja ilyenkor.
A minimális nyugdíj összege jövőre is emelkedik Lengyelországban, miközben Magyarországon 2008 óta változatlan. Az ottani kisnyugdíjasok sokkal jobban járnak, mint az itteniek.
Péntek reggel több olvasónk is jelezte, hogy nem érkezett meg a nyugdíja. A bankok szerint lehet, hogy hétfőig csúszhat a kifizetés, délelőtt háromnegyed tizenegykor viszont az alábbi közleményt adta ki a Magyar Államkincstár:
Nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésénél
A Magyar Államkincstár felhívja a figyelmet, hogy nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésében. A bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása technikai okok miatt napközbeni jóváírással történik meg. A bankszámlára érkező nyugdíjakat tehát az érintettek a mai nap folyamán megkapják. A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el.
Az olvasóink péntek délelőtt az alábbiakat írták a tapasztalataikról:
„Eddig sohasem fordult elő, hogy reggel 8-kor ne legyen a folyószámlámon a nyugdíj – ez ma megtörtént."
"Az államkincstár azt mondja, elutalta, a bankok azt mondják, ők bizony nem kapták meg! Arra hivatkoznak, hogy GIRO probléma van, de akkor minden banknál?"
A jogszabályok szerint a januári nyugdíjat január 11-én kell átutalni. Eddig az esedékesség napján reggel már elérhető volt a számlán, ma pedig (09 óra 40 perckor) még nem érkezett meg. Én az OTP-nél, a nejem pedig egy másik banknál vezeti a számláját, de egyikünknek sem utalták át a nyugdíjat
– írták, de telefonon is többen jelezték, hogy ugyanez a helyzet náluk. Egy másik olvasónk azt írta, Giro tájékoztatása szerint pénteken napközbeni elszámolás keretében küldik a bankoknak a tételeket.
A német nyugdíjkasszában a jó munkaerő-piaci helyzet és gazdasági növekedés ellenére sincs elegendő forrás. A költségvetésnek egyre hatalmasabb összegeket kell betolnia, már a 100 milliárd euróhoz közelítenek évente. Ha nem akarunk Trumpokat Európában, tartsuk szinten a nyugdíjakat – mondta egy politikus.
az ukrán határ közelében fekvő településeken járt, és azt tapasztalta, hogy ezeken a helyeken az utóbbi időben ukrán állampolgárok tízezrei jelentkeztek be. Nem települtek oda, csak bejelentkeztek. És emögött a nagy bejelentkezési kedv mögött az áll, hogy ezek az emberek úgy gondolják, "a sajátjukénál bőkezűbb magyar szociális és egészségügyi rendszerből kívánnak részesedni, és ebben a prímet nyilvánvalóan a nyugdíj viszi" Mert elegendő egy végzettséget igazoló papír, ami sokszor ráadásul hamis, és máris, itt magas nyugdíjat kapnak, akár 2-300 ezreset is.
Telepithetik, ha kifizetik a berleti dijat. Budapesten egy hajlektalanferohely fenntartasa evi hetszaz ezer, felereszt tomegszallason, 2-3 millioert mar znvonalas berlakasokba is belegyomoszolhetnemek 4-5 hajlektalant.
Azert ha megnezzuk mennyi penzet tartanak maganszemelyek bankban meg mindenfele alapokban fejenkent millios nagysagrendu, es ebbol.a gyetekeket meg a patlr millio szegenyt levonv tobb millio jon ki cdaladonkent. Persze normalis ember hulye lenne pl.nyugdijbiztositasra kolteni a penzet, hacsak nem akar idejekoran meghslni.
A Célpont című műsor december elején számolt be arról, hogy sok eldugott szabolcsi településre tömegével jelentkeznek be az ukrán-magyar kettős állampolgárok. Volt olyan ingatlan, ahová száznál is több embert jelentettek be. A csak papíron betelepülők egy 1962-es szovjet-magyar egyezmény alapján nyugdíjat is kapnak a magyar államtól. Legtöbben hamis papírokkal a magyar átlagnyugdíj feletti összeget veszik fel.
Megyei rangsor készült arról, mennyit tesznek félre azok a magyarok, akik ki szeretnék egészíteni a jövőbeli állami nyugdíjukat, és emiatt magánúton takarékoskodnak. Budapesten hiába magasabbak az átlagbérek, mint az ország többi pontján, számos vidéki megye megelőzi a fővárost takarékosságban - adta hírül a Nyugdíjbiztosítás.com.
Ma még elképzelhetetlen távolban van, akkor pedig kétségbeesetten kapkodjuk a fejünket: milyen gyorsan eltelt!
Emlékszem még a 70-es években amikor azon gondolkodtam, hogy jön majd az 1999-es napfogyatkozás! De még milyen soká is lesz az! Több mint 20 év! Azóta gyerekek nőttek fel, s érettségiztek, s ma sem érzem másnak magam, mint amikor a kormos üveget csináltam nekik. Csak a tükörképem gyanús, mintha nem pontosan úgy néztem volna ki...
Most is csak azon kapkodom, a fejemet, hogy már megint karácsony? Hiszen az előbb volt az utolsó. S akkor is ugyanígy csodálkoztam. Rossz álom ez? Nem, csak ilyen piszkosul rövid az élet. Amikor a fogam fáj, a percek is rohadtul lassan telnek, na de az évek?...
A magyar társadalom pedig azt fogja kapni, amit hosszú évtizedek alatt kialakítottak más társadalmak neki különféle ideológiák meséivel. De ők sem ússzák meg szárazon, ez már pontosan látszik, mivel a probléma sokkal szélesebb körű.
Nem baj, majd jönnek a muszlim nyugdíjbányász atomsebészek az ellenzéki győzelem után, és megmentik az orbáni métely által megfertőzött szegény, vihartépte magyar népet, akik majd akkor jönnek rá, hogy a ZorbiBaba az orruknál fogva vezette őket!
Már 40 évvel ezelőtt sem hittem el, hogy ez az egész magyar ponzi nyugdíj séma hosszútávon is működik, úgyhogy nem is fűztem hozzá nagy reményeket és nem is öltem bele túl nagy pénzt, akkor pedig nem érhet csalódás. Természetesen és reálisan úgy kell kalkulálnom, hogy közel életem végéig dolgozni kell valamit, ami tulajdonképpen nem is hangzik túl szörnyűn. Legyen meg az Úr akarata és jöjjön a nyugdíjkatasztrófa - jól foguk szórakozni ... mi dolgozók! :-DD 2040-ig (te jóisten, az több mint 20 év!) még rengeteg idő van felére vagy negyedére csökkenteni az öregkori vegetáláshoz szükséges gazdasági igényt. Hajszálpontosan azt fogja a magyar társadalom kapni, amit hosszú évtizedek alatt kialakitott önmagának.
