" „Svédországban, ha a gyerek nem érti hatodikban a szöveges feladatot, akkor megáll az osztály és gyakorolják az értő olvasást. Ki lehet mutatni, hogy az érettségizett svéd gyerekek sokkal jobbak értő olvasásból, mint a magyar diplomások"
Ez megint egy kétbites topik lett. Aki nyitotta soha sem gondolkodik el a dolgokon, csak nyomatja a propaganda szövegekeket.
Mind a PIRLS-, mind a PISA-vizsgálat fontos tükröt mutat a magyar oktatási rendszerről. Ami továbbra sem jó.
A PIRLS-t a 4. osztályosok (9-10 évesek) írják, és a vizsgálat az iskolai olvasási feladatlapokhoz áll közelebb.
A PISA-t 15 évesek (8-9. évfolyamosok) írják. Az életszerű olvasási szituációhoz áll közelebb a mérőlap.
A 2001-ben kialakított 500 pontos PIRLS-skálaátlaghoz viszonyítva, mint láttuk, mindig a nemzetközi átlag felett teljesítettünk. A PISA-méréseken viszont rendre az OECD-átlag alatt teljesítettek a magyar 15 évesek. A 2000-es, 2003-as és 2006-os, 2009-es, 2012-es eredményeink (480, 482, 482, 494, 488 pont) az OECD-átlaga alatt voltak.
A pszichológusok már évekkel ezelőtt elmagyarázták, mi ennek az oka, vagyis hogy az olyan alapkészségeket, mint az olvasás, nem lehet gyorsan elsajátíttatni, ahhoz idő kell. A PISA-n jól szereplő országok nem is hagyják abba négy év után az olvasástanítást.
„Svédországban, ha a gyerek nem érti hatodikban a szöveges feladatot, akkor megáll az osztály és gyakorolják az értő olvasást. Ki lehet mutatni, hogy az érettségizett svéd gyerekek sokkal jobbak értő olvasásból, mint a magyar diplomások"
Ezt erősíti az is, hogy a PIRLS-vizsgálatokon rendszeresen azt tapasztalják a kutatók, hogy a 4. osztályosok az élményszerző olvasmányokhoz képest lényegesen gyengébben értik meg a tudományos jellegű szövegeket. A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának ugyanis nem elsődleges célja a szövegértés fejlesztése különféle jellegű szövegeken. Ennek ellenére, amikor felsőbe lépnek a magyar diákok, rögtön tudományos jellegű szövegekkel is találkoznak, aminek a megértésére nem nagyon vannak felkészítve. 5. osztályba lépve – mintha elvágták volna – nem jut idő, energia, figyelem a készségek fejlesztésére.
Bezzeg ha fordítva lenne, akkor rögtön fordulna a kocka, és akkor a PIRLS lenne a mérvadó a szövegértésben, mint szakfelmérés, ami speciálisan erre a területre fókuszál, és akkor a PISA lenne túlontúl általános, zagyva.
Ebben a mérési ciklusban Magyarország átlageredménye javult a korábbi vizsgálathoz viszonyítva, hiszen 551 pontjával az 5-16. helyen található a nemzetközi rangsorban.
Nem, te egy tanulmányt 'hoztál', ami egyetlen egy kompetenciaterületen mutatott ki javulást. Egy másik tanulmányt is említettél, ami egyes kompetenciaterületeken javulást, másokon viszont romlást mutatott ki. Egy harmadik pedig a legtöbb kompetenciaterületen rossz eredményeket mutatott. Mindezt hozzá kell venni ahhoz, hogy a korábbi években sem voltak túl jók az eredmények és akkor egy nem túl pozitív összkép alakul ki.
Túlságosan leegyszerűsíted a kérdést, másrészt láthatóan te itt valami ideológiai harcot akarsz vívni kiegészítve teljesen irreleváns személyeskedéssel, pedig ennek nem erről kellene szólnia.
Mégis csak furcsa, hogy amíg én két kedvező mérést hoztam, addig te csak egy kedvezőtlent (vagyis neked kedvezőt), mégis úgy próbálod beállítani az egészet, mintha semmit nem számítana két jó eredmény egymás után, ráadásul még én lennék szűkében a konkrétumoknak. Tanultad?
Ezek nem egy-egy tesztek, hanem tesztes sorozatai, különféle módszerekkel és különféle területeket vizsgálva. A tanulmányok kiértékelése nem ilyen egyszerű mint ahogy azt te teszed. Például a TIMSS felmérés is vegyes eredményeket hozott, voltak területek és korosztályok, ahol jó eredmények születtek, máshol rosszak. Én arról beszélek, hogy az összkép nem túl kedvező.
(Egyébként nem tudnál civilizált ember módjára viselkedni?)
Öhm, saját magadat figurázod ki ezzel, hisz te akartad bizonyítani az oktatás javulását egyetlen egy teszt alapján...
Teljesen normális, hogy két külön felmérésben eltérő eredmények keletkeznek, ezért kell több felmérést végezni, minél nagyobb számban és minél nagyobb mintavételben vizsgálunk annál megbízhatóbb az eredmény. Egy pozitív eredmény nem ellensúlyoz több negatívat, sajnos konzisztensen nagyobb számban jönnek a negatívabb eredmények, ez pedig romlást jelent.
És ha a PISA a szövegértés-romlását mérte x éve, most meg egy másik teszt a szövegértés javulását méri a kicsiknél, akkor is romlott a szövegértés, a büdösúristenitneki.
Nem érted, a PISA felmérés komplex, többféle területen vizsgálják az ismereteket és készségeket. Ezek közül a szövegértés (amit a cikkben említett tanulmány mért) csak egy, a többi területen romlást mértek a korábbi, amúgy is ramaty eredményekhez képest is.
