112: brüsszeli kreténség Kimondottan kretén húzás megszüntetni a 104-et, 105-öt, 107-et. Majd ha nem tudok dönteni közülük, vagy ha külföldön vagyok, majd tárcsázom a 112-t, köszi!
2014. szeptember 25. A kormányzat terveiközt szerepel a 104-es (mentők), a 105-ös (tűzoltók, katasztrófavédelem) és a 107-es (rendőrség) hívószámok becsatornázása is a közös 112-es segélyhívó rendszerbe.
Na, ezt a mentőiránytő rendszert verte sét a kormány
Bemutatták az Országos Mentőszolgálat új fővárosi mentésirányító központját a mentőszolgálat Róbert Károly körúti telephelyén szerdán. Burány Béla főigazgató a rendezvényen - amelyen bemutattak négy koraszülöttmentő-autót is - azt mondta: tény, hogy nem minden esetben tudnak nagyon rövid időn belül odaérni minden beteghez, pedig ezt szeretnék. Az új mentésirányító központ is azt szolgálja, hogy minél hamarabb eljuthassanak a betegekhez.
A központ - hangsúlyozta a főigazgató - nemcsak egy új épület, hanem újfajta gondolkodást is tükröz. Nem régi, papíralapú rendszert alakítottak át elektronikussá, hanem korszerű mentésirányítási módszert valósítanak meg. Ennek az új módszernek minden lényegi eleme, a hívásfogadás, a logisztikai háttértámogatás, az útvonaltervezés és az esetek dokumentálása is elektronikus - emelte ki.
Közölte: a lépéseket nem egyszerre vezetik be, hanem előbb megtanulják nagy biztonsággal kezelni az elemeket, és csak utána használják majd élesben. Jövőre pedig az új elemeket egységes egésszé kovácsolják, hogy az új mentésirányítási, bevetésirányítási és helyszíni szakmai rendszer elektronikussá váljon.
A központ nemcsak fogadja a hívásokat és a helyszínre irányítja a mentőket, hanem az épületen belül van a közép-magyarországi régió sürgősségi ügyeleti irányítóközpontja, a kórházi ügyeleti kapacitásokat figyelő rendszer, a betegszállítás-irányítási háttér is, és oda tervezik az orvosi ügyeleti, valamint a légi mentési hátteret is, azaz egy területre összpontosítják a teljes irányítórendszert. Az ország területén húsz ilyen központ működik, és biztosítja, hogy minél hamarabb kiérkezhessenek a betegekhez - tette hozzá.
Golopencza Pál szolgálatvezető főorvos vezetésével bemutatták a hívásfogadó rendszer működését egy szimulált segélyhívással. A főorvos hangsúlyozta: abszolút biztonságra törekszenek, egy hívás sem veszhet el, ha minden budapesti kezelő foglalt, akkor vidéken veszik át a hívásokat, rögzítik, majd rádión vagy telefonon visszaadják Budapestnek.
A mentőközpontokban működő új mentésirányító rendszert már tavaly bevezették, a fejlesztésért felelős Tigra Kft. ügyvezetője, Vertán György az Indexnek azt mondta, hogy „a korábban leszállított mentésirányító rendszer több éve hibamentesen működik”. Ugyanakkor a HVG tavalyi kétrészestényfeltárása a témában azzal az eredménnyel zárult, hogy az átállás egyáltalán nem volt zökkentőmentes, és a használói nagyon elégedetlenek a programmal.
A fedélzeti egység már akkor elavult volt amikor három éve megvették. Az akkumulátorának a kapacitása eleve is alacsony, de a többéves raktárban állás sem kedvezett nekik. A nagy részük már nem is kapcsol be” – mondja egy mentőtiszt.
A rendszert fejlesztő magyar Tigra Kft. folyamatosan javítja a hibás eszközöket, az Index kérdésére Vertán György ügyvezető annyit mondott, hogy „a hibás készülékeket az OMSZ folyamatai szerint helyi raktárkészletből azonnal cseréljük. A tesztidőszak végére mindennek tökéletesen kell működnie”.
Az IFT tablet csak adatrögzítésre való, amire igazán hasznos lenne, azt nem tudja.
Lassú a szoftver, gyakran lefagy a tablet, ahol nincs térerő, ott egyszerűen nem működik, ráadásul harminc-negyven perc után lemerül. Mentősök szerint komoly bajok vannak azzal az új, tabletes dokumentációs rendszerrel, amit szeptember óta több megyében is tesztel a mentőszolgálat, és jövő év első felében tervezik az éles üzemet. Az új rendszer elvileg arra lenne jó, hogy gyorsuljon a mentők munkája, de az érintettek szerint épp ellenkező eredményt hoz: az új rendszert nem integrálták rendesen a kórházakéba, a mentősök pedig most betegenként plusz tíz-tizenöt percet töltenek a dokumentációval, ami szerintük akár tragédiába is torkollhat, de mindenképp a betegellátás rovására megy. A technológiát fejlesztő cég vezetője szerint nincs baj, csak a tesztidőszakokban szokásos hibákról van szó, és mindent ki fognak javítani.
„Én egy csomószor reggel kikapcsolom a tabletet, és aztán azt mondom, hogy nem működött, mert egyszerűen nincs idő vele foglalkozni. És legtöbbször tényleg nem is használható. Maradok a hagyományos, papíralapú dokumentációnál” – mondja egy mentős, aki egy nyugat-magyarországi városban dolgozik. Habár alapvetően a Nyugat-Európában évek óta használatos rendszert jó ötletnek tartja, mégis azt mondja, a gyakorlatban csak a baj van az IFT-vel (Intelligens Fedélzeti Terminál).
Ezt a rendszert többéves csúszással, 4,07 milliárd forintos EU-s támogatásból vezette be az OMSZ,
a hozzá tartozó tableteket már 2013-ban megvették, de három évig raktárban porosodtak, nem használta azokat senki.
A rendszer több elemből áll, és a lényege, hogy a papíralapú dokumentációt hivatott kiváltani, és az elavultnak számító papíralapú és mágnestáblás központi mentésirányítást gyorsítani. Ugyanis 2016-ban a mentősök még mindig papírdokumentumokra jegyzetelnek. Menetlevelet és esetlapot töltenek ki, az utóbbi másolatát kapja meg a kórház a betegátadáskor.
A mentőközpontokban működő új mentésirányító rendszert már tavaly bevezették, a fejlesztésért felelős Tigra Kft. ügyvezetője, Vertán György az Indexnek azt mondta, hogy „a korábban leszállított mentésirányító rendszer több éve hibamentesen működik”. Ugyanakkor a HVG tavalyi kétrészestényfeltárása a témában azzal az eredménnyel zárult, hogy az átállás egyáltalán nem volt zökkentőmentes, és a használói nagyon elégedetlenek a programmal. Most a központokban már bent lévő rendszert kötötték össze a mentőautókkal és helikopterekkel tableteken keresztül. A járművekben lévő tabletek és az Esetlap alkalmazás tesztje ősz óta fut, a teszt célja, hogy kiderüljön: működik-e az elektronikus dokumentáció, valamint hogy a fedélzeti eszközökön megadott státuszjelzések alapján valóban egyszerűsödik-e a mentésirányítás. Tehát hamarabb ér-e a helyszínre érkező, megfelelő felszereltségű mentőautó.
A baj viszont az, mondják a járművükön a betegellátást végző mentősök, hogy az eszközök jelentős része megbízhatatlan vagy totál használhatatlan.
Meg egyáltalán, Szombathely és Miskolc, két elég távoli város, ahonnan az sem biztos, hogy mindenki volt Budapesten,
Ez miért is fontos?
Biztos van egy csomó budapesti is, aki soha nem volt még Miskolcon, Szombathelyen, Debrecenben, vagy Alsó-pitypangfalván, ahol pont ugyanúgy történhet baleset, tűz, bármi. És nekik ez esetben pont akkora helyismeretük lenne az esemény kapcsán, mint a mostaniaknak.
Nem a helyismeret lenne fontos, hanem az, hogy például az esetleg bepánikolt telefonálót megnyugtassa, és valahogy kiszedje belőle a pontos információkat, amik szükségesek a gyors mentés megindításához.
Meg egyáltalán, Szombathely és Miskolc, két elég távoli város, ahonnan az sem biztos, hogy mindenki volt Budapesten, egyes vidékieknek már az is egy külföldi úttal ér fel, ha két megállóval később száll le. Na és akkor az ilyennek magyarázd, hogy Nyugati tér, ahol egy nap 600 ezer ember fordul meg, vagyis ha ide nem küldi időben a szükséges erőt, akkor nem csak annyi történik, hogy Mari néni disznója 10 perccel később kap tápot, hanem akár a 2 percenként bezúdudló négyeshatos komplett utazóközönsége lesz veszélyben.
