Kitartott a magyar gazdaság lendülete a harmadik negyedévben a KSH gyorsbecslése szerint. Július és szeptember között nyers adatok alapján 5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,8%-os bővülést vártak. Az adat pozitív meglepetést okozott, ami beleillik az elmúlt negyedévek sorába, hiszen a GDP rendre gyorsabban nőtt, mint ahogy az elemzők előzetesen prognosztizálták.
Mind éves (5.1%), mind pedig negyedéves alapon (1.1%) a kontinens legjobb teljesítményét mutatta Magyarország a második negyedévben - derül ki az Eurostat szerda délelőtt közzétett jelentéséből. Vagyis továbbra is arról beszélhetünk, hogy ugyan a nyugat-európai gazdaság érezhetően lassul, Magyarország kifejezetten ellenálló ennek a lassulásnak, a régiós versenytársak sem tudják velünk felvenni a versenyt.
A bruttó hazai termék (GDP) tavaly negyedik negyedévi, 5,0 százalékos növekedési üteme alaposan felülmúlta az elemzői várakozásokat.
Megint lassulást vártak, megint tévedtek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2018-ban, a negyedik negyedévben pedig 5,0 százalékos volt a növekedés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar GDP tavalyi negyedik negyedéves növekedése ismételten jelentősen felülmúlta a 4,5 százalékos piaci várakozást. Az elemzői közösség által várt lassulás nem következett be. A kiskereskedelmi szektor lassulása vélhetően nem jelentette a fogyasztás lassulását. Az ipari adatok megjelenése után a levegőben volt egy pozitív meglepetés, vagyis vélhetően az ipar lesz a másik fő meglepetésfaktor. A mezőgazdaság, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok jelezték.
2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent az állam kamatkiadása Magyarországon, ami mintegy 800 milliárd forintos éves kamatmegtakarítást jelent
A ma délután közzétett makrogazdasági és költségvetési előrejelzés az utóbbi időszak folyamatainak tükrében mutatja be a magyar gazdaság várható kilátásait. Miután a harmadik negyedévben soha nem látott mértékű, az uniós átlagos két- és félszeresét meghaladó, 5,2 százalékos gazdasági bővülést láthattunk, az év egészre a korábbi 4,3 százalék helyett már 4,6 százalékos növekedést vár a kormány -
Az államháztartási hiány az idei évben a kitűzött cél alatt, 1,9-2,1 százalék között teljesülhet, majd folyamatos csökkenést követően a kormányzati ciklus végére elérheti a fél százalékot.
Ezzel párhuzamosan megvalósul a GDP arányos államadósság további csökkenése, így a tavalyi év 73,3 százalékos mértékéről idén 71 százalékra, míg 2022-re 60 százalék alá mérséklődhet - vetíti előre a tárca.
Az infláció mértéke az év első tizenegy hónapjában 2,9 százalék volt, ami a minisztérium számításai szerint idén és jövőre is három százalék alatt maradhat, de ezt követően sem lesz ennél magasabb az áremelkedés.
2018 októberében az ipari termelés volumene 5,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,3%-kal emelkedett.
293 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet októberben
2018 októberben az export euróban számított értéke 6,5, az importé 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2018 első tíz hónapjában a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 5,2 milliárd euró volt.
Magyarországon 2018 III. negyedévében 4,9%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3%-kal nőtt.
A második negyedéves 73,8 százalékról 72,8 százalékra csökkent az államháztartás brittó névértéken számított GDP-arányos adóssága - közölte hétfő reggel az MNB az előzetes pénzügyi számlák adatai alapján. Ezzel már a tavaly év végi szint alá esett az adósságráta, így várhatóan az év végén is gond nélkül teljesül majd a csökkenésre vonatkozó cél.
Az átmeneti, júliusi megnyugvás ellenére még mindig nagyon nagy összegű külföldi tőke spekulál a forint további gyengülésére: április közepe és június vége között mintegy 800 milliárd forint értékű forintgyengülésre játszó pozíciót építettek ki a külföldi piaci szereplők, ami azóta sem épült le - olvasható le a Magyar Nemzeti Bank által közzétett ábrakészlet egyik grafikonjáról. Bár a forintnak sikerült júliusban elmozdulnia történelmi mélypontjától, a vele szembeni short pozíciók állományában nem látszik jelentős csökkenés, vagyis szó sincs arról, hogy a külföldi befektetők megfutamodtak volna. Ebből kifolyólag továbbra is jelentős spekulatív nyomás alatt áll a hazai fizetőeszköz.
2018. májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztítva) 7,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A bővülés mértéke az utóbbi évek egyik legmagasabb adata. A megugrást ezúttal az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élénkülése okozta, a nem-élelmiszer jellegű üzletek forgalma viszonylag egyenletesen, 10% körüli ütemben emelkedik.
Júniusban ismét csúcsot döntött a GKI konjunktúraindexe. A kutatóintézet felmérése szerint az üzleti várakozások megközelítették februári csúcspontjukat, s a fogyasztóiak sem sokkal maradtak el eddigi tetőpontjuktól. Az üzleti szférán belül júniusban az ipar kivételével minden ágazat optimistább lett, az építőipari bizalmi index pedig egyenesen új historikus csúcspontjára emelkedett.
A legfrissebb Eurostat-adatok szerint 2012 óta 15-rol 9 százalék alá csökkent azon magyar háztartások aránya, ahol a lakhatás költségei a teljes bevétel több mint 40 százalékát teszik ki
Ez azt jelenti, hogy
egyre kevésbé megterhelő a háztartások alapvető kiadásainak előteremtése
egyre nagyobb arányban jut pénz a családokban fogyasztásra, kényelmi kiadásokra.
E tekintetben Magyarország hatalmas lemaradást ledolgozva jelenleg jobban áll az unió 11,1 százalékos átlagánál.
a létfenntartáshoz szükséges kiadások egyre kisebb részét viszik el a családok jövedelmének, így több jut a nem alapvető cikkekre;
2012 óta radikálisan, kevesebb mint a felére csökkent azoknak az aránya, akiknek gondot okoz otthonaik megfelelő fűtése. Míg 2012-ben az emberek több mint 14 százaléka küzdött ezzel a problémával, 2016-ban ez az arány 7 százalék alá csökkent;
a rezsicsökkentésnek köszönhetően több mint 1100 milliárd forintmaradt a családoknál
A tavalyi 4%-os növekedést követően a magyar gazdaság 4,7%-kal növekedett 2018 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok alapján.
A balatoni kiemelt üdülőövezetben jellemzően 50 százalékkal nőttek a bérek az elmúlt két-három évben, a munkaerőhiány kezelhető, a balatoni vendéglátósok felkészültek az idei szezonra - közölte Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján Balatonföldváron.
Hoffmann Henrik, a 23 tagszervezetet, illetve közel 3 ezer turizmusban érdekelt balatoni vállalkozót tömörítő BTSZ tagságának visszajelzéseire hivatkozva cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint egymillió forintos havi fizetést is el lehet már érni a Balatonnál.
Egymilliót nem, fele ennyit is csak kevés helyen, de százezreket lehet keresni kemény munkával - mondta a balatoni bérekről, amelyek számításai szerint, főként az áfacsökkentésnek köszönhetően évente 10-20 százalékot emelkedtek az utóbbi 2-3 évben, mára megközelítve a nyugati bérszínvonalakat. Példaként említette, hogy a szakácsok, séfek fizetése akár meg is duplázódott, egy szállodai szobaasszony három évvel ezelőtti 120 ezer forintos havi fizetése pedig ma már 200 ezer forint körül alakul.
Az áfacsökkentés mellett a forgalom- és a fizetőképes kereslet növekedésének is köszönhető, hogy a vendéglátás jövedelmezősége javult és a bérek emelkedtek, amely tendencia Hoffmann Henrik szerint a következő években is fenntartható lesz. A BTSZ elnöke beszélt arról is, hogy a Balaton mára európai összehasonlításban az egyik legkomplexebb, ár-értékarányban is az egyik legversenyképesebb üdülőhellyé vált. Ennek is köszönhető, hogy az év első 3 hónapjában több mint 17 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma az üdülőrégióban - számolt be a KSH adatokról.
A munkaerőhiányról azt mondta, országos jelenségről van szó, ami a Balatonnál a szezonalitás miatt erősebben jelentkezik. Minden évben meg tudták oldani, szerinte jó szervezéssel idén is megoldható lesz ez a probléma betanított, átképzett, és diákmunkásokkal.
Egy - a témára rálátó - ismerősöm szerint a Balatonnál a szakácsok most már fél millió körül keresnek és nem kevés helyen. Igaz, hogy napi 12 órás munkával.
A jövő évi költségvetésre kitérve Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte: a kormánynak felelőssége az is, hogy figyelje az európai és globális gazdasági folyamatokat, és több jel mutat arra, hogy van, ahol sérülékeny az eurózóna. Erre fel kell készülni, ezért az országvédelmi alapot, illetve a költségvetés biztonsági tartalékát elővigyázatosságból 50 százalékkal megemelik.
Na, hol borul a bili? Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban?
A franciák viszont nagy nehezen, de 2007 óta most először a 3%-os EU-limit alá (2,8) vitték a költségvetési hiányukat. Persze ezért büntetést ők nem kaptak az EU-tól, "mert ők franciák" (c) Jean-Claude Juncker
Egymást követő két negyedévben 4 százalék felett növekedett a magyar GDP. Az Eurostat mai adataiból kiderült, hogy csak Lettország és Lengyelország volt képes felülmúlni a magyar bővülési ütemet.
Németország, az Egyesült Királyság és Románia a EU országok GDP-növekedési listájának végén találhatók. A „román növekedési csoda” végét bizonyítja, hogy az ország gazdasága negyedéves alapon nulla százalékkal bővült. Közben az infláció is elszabadult a román gazdaságban.
Ha nem az előző negyedévhez viszonyítjuk 2018 első negyedévének növekedését hanem az előző év azonos időszakához, akkor Magyarország szintén a harmadik helyen áll, Csehországot, Romániát és Szlovákiát és minden nyugat-európai vagy észak-európai gazdaságot megelőzve.
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben - szezonálisan és naptári hatással kiigazítva - 4,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly év végén 4,9%-os volt a növekedés. A kiigazítatlan GDP-bővülés 4,4%-os volt, az erre vonatkozó elemzői várakozások előzetesen 4,2%-os indexet valószínűsítettek. Az adatok szerint a magyar gazdaság nem lassult, maradt a múlt év végi lendület.
