„Este 8 óra körül már sírva hívott” – több mint 30 órát várt a mentőre egy idős asszony, hogy hazavigye a kórházból A család azóta sem kapott magyarázatot a történtekre, ezért hivatalos panaszt nyújtottak be a mentőszolgálathoz. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu 2024. november 11.
Több mint 30 órát várt a mentőre egy idős asszony, hogy a rehabilitációja után hazaszállítsák Budakesziről Csepelre. Erről fia számolt be az RTL Híradónak.
Budapesten volt olyan időszak, amikor 35 egyidejű riasztáshoz nem tudott a mentőszolgálat esetkocsit küldeni.
A közelmúltban volt olyan, hogy 35 egyidejű riasztáshoz nem tudtak mentőt küldeni Budapesten – állította Lengyel Tibor, a Mentődolgozók Szövetségének elnöke.
„A vezetőségnek a hibája az, hogy ez a rendszerszintű probléma megvan. És ha bebizonyításra kerülne az, hogy itt rendszerszintű probléma van, hogy ők elismernék azt, hogy ez így van, akkor az rögtön a vezetőség felelősségét vetné fel. És ha ez felvetődik, akkor onnantól megkérdőjelezhetővé válna az alkalmasságuk – és egyben a pozíciójuk”
Rohamkocsi hiányában 35 mentési feladatot nem tudnak kiadni a Budapesti mentésirányításon szombaton. A várólistán több fulladásos eset is szerepelt. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szégyennek nevezte, hogy Európa közepén egy 2 milliós nagyvárosban ilyen eset megtörténhet. Hozzátette, hogy olyan szintű veszélyeztetésről van szó, amely nem nélkülözheti a menedzsment felelősségre vonását.
udapesten nem teljesülnek a jogszabályban előírt követelmények, ezért pénteken bejelentést tettek a mentőszolgálatnál, az államtitkárságon és az ügyeletek felügyeletét végző Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK).
... a mostani ellátási problémákból nem látnak olyat, amelyek biztosításához be kéne vonni magánszolgáltatókat.
Tehát az nem lehet probléma forrása, hogy mennyit kell váratni a beteget, mert az csupán csak az ellátás biztosításával kapcsolatos szervezési részletkérdés...
Egyre több fiatalkorúnak van szüksége gyermekpszichiátriai ellátásra, van olyan kórház, ahol 50 százalékkal nőtt a betegforgalom. Ennek ellenére kevés a szakorvos, van olyan megye, ahol egyetlen gyermekpszichiáter dolgozik. A sürgős eseteket megfeszített munkával még el tudják látni, de nem látszik, hogyan lehetne bővíteni a kapacitásokat.
Az Európai Néppárt (EPP) és a Tisza Párt képviselője, Kulja András is reagált Takács ambícióira: Magyarországon kétszer-háromszor magasabb a szív- és érrendszeri problémákkal és diabétesszel küzdők aránya, amelyet a kormánypártnak nem sikerült négy ciklus alatt orvosolnia. A Zöldek képviselője, Tilly Metz is ezt hozta fel és Takácsnak szegezte a kérdést
ha Magyarország a saját állampolgárainak sem tud megfelelő egészségügyet biztosítani, így hogyan bízzák rá az európai polgárok épségét.
Nagyon nekimentek Pintér Sándor minisztériumának - "Semmit sem tudnak felmutatni"
Szelényi Zoltán traumatológus főorvos és orvos-közgazdász, az MSZP Egészségügyi Kabinetjének vezetője szerint a kórházak rossz műszaki állapota már a betegek gyógyulásának útjában áll.
Az egészségügyért felelős szaktárcának az államtitkára által nyilvánosságra hozott adatok szerint idén július 23. és augusztus 28. között 191 műtétet kellett elhalasztani a klímaberendezések meghibásodása miatt - állítja a politikus.
Mint a közleményében írta: a megfelelő hőmérséklet biztosítása alapfeltétele annak, hogy egy műtétet végre lehessen hajtani, hiszen 25 fokos hőmérséklet felett jelentősen nő a fertőzés kockázata. Az volna az elvárható minimum a kormánytól, hogy amennyiben a kórtermekben és az egészségügyi intézmények egyéb helyiségeiben nem tudják a kellő hőmérsékletet garantálnia nyári nagy melegben, legalább arra biztosítsanak kellő forrást, hogy a műtőkben legyen működőképes klímaberendezés.
Sajnos a kórházak jelentős részében meglehetősen rossz a klímák állapota. Az MSZP szerint elfogadhatatlan, hogy műtéteknek kell elmaradnia amiatt, mert a kormányzat nem biztosít kellő forrást a helyzet megoldására.
A légkondicionálók kérdése azonban csak egy kis szelete a problémáknak. Általánosságban is elmondható, hogy az egészségügyben az épületállomány jelentős része igen rossz állapotban van. Néhány kivételtől eltekintve a kórházak, valamint az egészségügyi intézmények helyszínéül szolgáló épületek egyre inkább alkalmatlanná válnak arra, hogy a gyógyulást szolgálják.
Varga Mihály: 2000 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyre
Az elemzéshez érdemes hozzátenni, hogy a kormány 2010 óta egyre több forrást biztosít az egészségügy fejlesztésére, a gazdasági teljesítmény erősödésével a következő években tovább növelhetjük az ágazat támogatását – jelentette ki kedden Varga Mihály az Észak-budai Szent János Centrumkórház Budai Traumatológiai Centrumának átadóünnepségén.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormányváltás óta mintegy 30 ezer milliárd forint jutott a költségvetésből egészségügyi célokra, csak az idei büdzsében 3200 milliárd forint jut az ágazatra. A tárcavezető emlékeztetett: a baloldal az egészségügyben felhalmozódott problémákra abban látta a megoldást, hogy elvontak az ágazattól 600 milliárd forint forrást, több tucat kórházat zártak be, 16 ezer kórházi ágyat szüntettek meg.
„A 2010-ben megválasztott nemzeti kormány megkezdte az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, valamint az ágazatban dolgozó orvosok, nővérek és más személyzet béreinek rendezését.” A miniszter rámutatott: az idei költségvetésben bő 2000 milliárd forinttal több forrás jut az ágazatnak, mint a 2010-es, utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetés kerete.
„Az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben. Felújítottunk 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, továbbá létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás. A Magyar Falu Program keretében több mint 600 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg. Az orvosi bérek terén a közelmúltban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programjának végrehajtása mellett az ápolók bérét is jelentősen növeltük, a szükséges forrásokat a költségvetés biztosította.” Varga Mihály hozzátette: a nehéz világgazdasági folyamatok ellenére is 2000 milliárd forintnyi állami beruházást valósítunk meg Magyarországon az idei évben, amelynek a most átadott új traumatológiai részleg is részét képezi.
A tárcavezető emlékeztetett: a magyar gazdaság már idén visszatér a fenntartható növekedési pályára, ami további lehetőséget teremt az egészségügyi fejlesztéseknek is. A kormány a hiány fokozatos csökkentésével, az egyensúlyi mutatók javításával is segíti a gazdaságban a pozitív folyamatok fenntarthatóságát.
