Botka László alkalmas miniszterelnöknek?
Még nem tudom. Ha ezt az interjút sok évvel ezelőtt csináljuk, akkor azt mondtam volna, hogy igen. Amit az elmúlt időszakban, hónapokban tesz, ahogyan teszi, a stílus maga is és amit mond, az legalábbis elbizonytalanít.
Ha nem biztos benne, hogy alkalmas, akkor miért telefonál Botka Lászlónak, hogy legyen szövetség?
A magyar választási rendszer arra kötelez bennünket, hogy a 106 egyéni választókerületben állapodjunk meg. Egy demokratikus ellenzéki jelöltet szeretnénk mindenhol a fideszessel szemben. A Jobbikkal nyilvánvalóan nem lesz megállapodás, sőt, ott van még a Momentum és az LMP, velük sem fogunk tudni megállapodni. De hogy az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd megállapodjon, hogy a 106 körzetben a jelöltjeink nem indulnak egymás ellen, azt kulcskérdésnek gondoljuk. Ez a kötelező feladatkör. Az összes többin lehet vitatkozni: legyen közös lista vagy külön listák legyenek. Tudok magának mondani olyan elemzőt, aki szerint 2014 problémáját az okozta, hogy a közös lista eltakarta a választási lehetőséget. Ha pedig külön listák vannak, akkor meg természetes, hogy ezen az oldalon versengő miniszterelnök-jelöltek, listavezetők vannak.
Négy párt egészen biztosan – de hozzátehetem még a MOMÁ-t is, akkor öt – egyetért abban, hogy vissza kell fordulni egy európai polgári jogállami útra Orbán önkényével szemben. Ez a mi közös platformunk. Szavazz a közös demokratikus jelöltre egyéniben, mert azzal kifejezed, hogy Európát akarod Orbánnal szemben! És szavazz arra a listára, amelyik listán az ezen belül lévő állításokkal inkább egyetértesz: ha úgy gondolod, hogy automatikus szavazati jog jár mindenkinek, akkor szavazz az MSZP-re, ha egyetértesz, hogy ott szavazz, ahol adózol, akkor a DK-ra! Énszerintem ez pokolian egyszerű.
Nem érzi kicsit szürreálisnak a hatperces Botka-telefonbeszélgetése után, hogy arról beszélgetünk, milyen részletkérdésekben értenek egyet majd a demokratikus térfél aktorai? Botka László, „Magyarország miniszterelnök-jelöltje” nem akar tudni Gyurcsány Ferencről.
De nem is kell. Ha külön listák vannak, akkor nem kell rólam tudomást vennie. Át kell vágni a gordiuszi csomót!
Ön átvághatja a gordiuszi csomót, ha nem akar a közös listán lenni.
A gordiuszi csomó valóban átvágható lenne úgy, ha a Demokratikus Koalíció helyettem mást választ elnöknek, de ez a mi pártunk dolga. Senki másé.
Elképzelhető a DK Gyurcsány Ferenc nélkül?
Hát én ennél sokkal többet is el tudok képzelni...
Botka László is. Orbán Viktor a 2006-os második választási veresége után egy polgári körös fórumon azt mondta; a MIÉP vezetése neki nem kell, a MIÉP tagsága kell, az MDF vezetése neki nem kell, az MDF tagsága kell. Botka Lászlónak a DK tagsága kell?
Na, éppen ez is a baj Botkával. Hogy így Orbán viselkedik. Nekem azzal nincsen bajom, hogy van versengés a politikai pártok között és gratulálok Botka Lászlónak, ő az MSZP miniszterelnök-jelöltje és természetesnek tekintem, hogy nagyobbá akarja tenni a pártját. Én is a sajátomat. És hogyha jobb alternatívát nyújt a választóinak, mint amit mi tudunk, akkor természetes, hogy hozzá fognak csatlakozni. Mindenesetre egyvalami biztos: az én személyemről nem Orbán Viktor és nem Botka László fog dönteni, hanem a Demokratikus Koalíció tagjai fognak dönteni. Laci azt mondja, hogy négy feltételnek kell teljesülnie a kormányváltáshoz. Közös program, közös lista, közös egyéni jelöltek és ő a miniszterelnök-jelölt. De mi bizonyítja, hogy ez a négy feltétel a kormányváltás valódi előfeltétele? Ez nem olyan, mint a Pithagorasz-tétel.
Én azt mondom, hogy két feltétel kell összesen, kettő. Az egyik: sokkal több méltósággal és tisztelettel építeni a kapcsolatokat és a partnerséget. Kettő: megállapodni a 106 egyéni jelöltben. Ez valóban feltétel. Lesz megállapodás a végén.
Ezt mire alapozza?
A józanész, a közös érdek ezt diktálja. Én bárhova megyek és bármit hallok, a mi választóink együttműködést akarnak és ezt a vitát, amit most folytatunk Botka Lászlóval, nem szeretik. Ők azt mondják, hogy állapodjatok meg! Sőt, az MSZP szavazói is ezt mondják. Tegnap, amikor Gödöllőn tartottam fórumot, odajöttek MSZP-sek és azt mondták, hogy ők együttműködést akarnak. Én úgy látom, hogy ebben a történetben az MSZP azt a konfliktust próbálja meg feloldani, hogy „rendben van, most már legyen Laci a miniszterelnök-jelölt, támogassuk, de muszáj megállapodni a többiekkel, mert a józanész ezt diktálja”.
Beszélt erről MSZP-s politikusokkal, elnökségi tagokkal?
Igen.
Ők azt mondják, hogy külön listák legyenek 2018-ban, az egyéni körzetekben pedig megállapodás szerint a legjobb jelöltek a DK-val?
Abszolút.
Hányan vannak ilyenek? Többségben vannak az MSZP elnökségében, vezetésében?
Sokan. Azt gondolnám, az elnökségben is többségben vannak ma már, egy szinttel lejjebb pedig túlnyomó többségben vannak.
És mire várnak? Időt adnak Botka Lászlónak, hogy őszig bizonyítson, és ha azt látják, hogy nem megy fel az MSZP népszerűsége, az elnökségi tagok előlépnek, hogy „segítünk neked, Laci”? És ez a segítség az lesz, hogy rákényszerítik, hogy a DK-val kössön megállapodást az Ön által ismertetett feltételekkel?
Szerintem Botka László az MSZP utolsó reménye. Aki most 19-re lapot húzott. Vagy igaza lesz ennek a stratégiának, hogy az MSZP-t teszi a kizárólagos képviselőjévé ennek az oldalnak, és akkor a Laci nyerni fog és nekem nem volt igazam meg a Demokratikus Koalíciónak, meg azoknak a kis pártoknak, akikről mandátumvadászként beszél: az Együttnek, a Párbeszédnek, a többieknek. Vagy pedig ő lesz a végső sírásó, és amikor ezt elkezdik majd érezni az MSZP támogatói, akkor két dolog fog történni: ők a korábbinál nagyobb nyomást mernek majd gyakorolni Botkára. Másrészt a többiek – köztük a DK –, jobban érezni fogja, hogy más lett a felelőssége ebben a megállapodásban, és ezzel a felelősséggel élni fog.
Ön volt miniszterelnök, pártelnök. Hogy definiálná azt, hogy erőpolitika?
A kizárólagosságra való törekvés.
A politikának sajátja az erőpolitika?
A politikában az erő, az egyik eleme az alkalmazott eszközöknek, a másik eleme pedig a párbeszéd, a dialógus, a partnerség.
És ha azt érzik, hogy az én támogatásom a háromszorosa a másikénak? Akkor lehet, hogy amit Ön Botka diktátumának nevez, az politikai érdekérvényesítés?
Nem. Akkor fogalmazzuk meg pozitívan az erőpolitikát! Azt gondolom, hogy függetlenül attól, hogy kinek mekkora támogatottsága van, jogaik egyenlők.
Milyen alapon?
Közjogi alapon. Magyar választókat képviselnek. A nagyobbnak nem több joga van, hanem több felelőssége, és én ezt a felelősséget nem láttam most, kedden, érvényesülni. És ezt tartom az erőpolitikának. Ugye azt gondoljuk, hogy a nagyobb diktálhat, de ezt Orbán Viktor már gyakorolja. Ha Orbán Viktornál nem értek egyet azzal, hogy pusztán azért, mert most többsége van, övé a haza és ő egyenlő Magyarországgal, miért értenék egyet azzal, hogy a demokratikus ellenzéki oldalon az MSZP úgy viselkedik, mintha többsége lenne?
Miért „mintha”? Az MSZP a biztos szavazó pártválasztók között 20-21 százalékon áll, a DK pedig 6-7 százalékon.
Hát nézze, nem sok, de érdemi számú példánk van arra, hogy mi történt akkor, amikor külön indultunk az elmúlt három évben
Dunaújváros, illetve Debrecen, az egyik helyen háromszor annyi szavazatot kaptak, 21 százalékot, a másikon meg kétszer annyit, 9 százalékot, mint az MSZP.
És akkor ez micsoda?
Ezek lehetnek a kivételek.
Meglátjuk. A ’14-es Európa parlamenti választás eredménye is ezt igazolja, a DK és az MSZP akkor lényegében azonos támogatottságú volt.
Botka László nem szeretne olyan sajtóhírt sem látni, hogy „Gyurcsány Ferenccel tárgyaltam".
Nézze, Európában van egy módja az érintkezésnek. Ha János Károly spanyol királynak nem volt snassz Gyurcsánnyal tárgyalni, ha Merkelnek nem volt snassz, ha Sárközynek nem volt snassz...
Vagy Putyinnak együtt vacsorázni Önnel...
Igen. Botka Lászlónak függetlenül a személyemtől látnia kell, hogy a telefonhívásom mögött van négy-öt-hatszázezer ember. Egy jó politikus számol a realitásokkal, márpedig a Demokratikus Koalíció a magyar politikai élet része. Nem kell őt szeretni, de tudomásul kell venni, és a jó vezető ezt úgy veszi tudomásul, hogy megállapodnak.
Létezik olyan, hogy Gyurcsány-szindróma vagy Gyurcsány-szimptóma? Ön hogyan írná le azt a jelenséget, amit az ön személye, múltja, jelenléte 2006 őszétől a politikai térben okoz?
Létezik Magyarországon Gyurcsány-jelenség.
Mi a lényege?
Hogy Gyurcsány erős, ellentétes érzelmeket vált ki, mint ahogyan Orbán Viktor is, mert erős karakterek. Erősen kötődnek hozzá a választók és erősen elutasítják bizonyos választók. Mivel a Fidesz nagyobb párt, mint a DK, Orbánt többen kedvelik, mint ahányan elutasítják.
Miért probléma Gyurcsány Ferenc a balliberális oldalon?
Én nem úgy látom, hogy a balliberális oldalon probléma. Ez ma alapvetően Botka Lászlónak a problémája. Ő az, aki először ebből politikai programot csinál. De értem, hogy miért csinál belőle politikai programot.
Tart öntől?
Nem, ennél én bonyolultabbat gondolok. Botka arra építi a stratégiáját, hogy a győzelem legfontosabb feltétele, hogy kitörölje a demokratikus baloldal múltjából a 2010 előtti világot. Ehhez szimbólumokat kellett kitalálnia. A 2010 előtti világ egyik legkarakteresebb szimbóluma, akit oda lehet adni koncnak, Gyurcsány Ferenc. Ahogy Orbán Viktor odaadja koncnak Sorost vagy Bajnait. Semmi mást nem csinál Botka László, mint a korábban megépített hazai fő ellenségképet, Gyurcsány Ferencet, amit a jobboldal épített meg, importálta a baloldal területére annak érdekében, hogy lényegében ugyanazt üzenhesse, mint Orbán: minden, ami a baloldal 2010 előtti múltja, az elvetendő. Elsősorban elvetendő annak legkarizmatikusabb figurája, Gyurcsány Ferenc. Én ezt a stratégiát értem. Nem értek vele egyet.
