Keresés

Részletes keresés

Albert Einstand Creative Commons License 2016.11.02 0 0 7

Azonban ha ez igaz lenne, akkor felmerül, hogy mennyit is él valójában az ember.

Nemrég napvilágot látott kutatás szerint az emberi test 115 éves életkorra alkalmas, mire elöregszik és természetes halált hal.

Ha a kvantum multiverzum elmélet igaz, akkor mindenki annyit él, csak több univerzumban jön össze ez az idő, míg a test elhasználódik.

De akkor felmerül, hogy a születés és az életvégi természetes halál eltérő az élet közben bekövetkező, más univerzumba irányító és ott tovább élő haláltól, hiszen az ember valahonnan jött születésekor, és valahová tart a test életciklusa végén.

Albert Einstand Creative Commons License 2016.11.02 0 0 6

Ott van a gondolatmenetedben a hiba, hogy ha létezik teremtő, akkor nem valószínű, hogy beavatkozik az általa teremtett univerzum működésébe korrekciókat tenni, mert a teremtő tökéletes, és a teremtés is tökéletes, akkor idővel magától kiforr helyes irányba, szükségtelen beavatkozni, sőt a beavatkozás cáfolná a tökéletességet, szimpla marionett bábozássá válna a teremtés. A teremtő által létrehozott mechanizmus tehát magától működik, automatikusan, melynek a természeti törvények a mozgatórugói.

 

Viszont ez az elmélet megmagyarázza, hogy ha az elhunyt a másik univerzumban tovább él, akkor a sok igazságtalan korai halál tulajdonképpen lényegtelen, mert maga a halál is lényegtelen, nem is észleljük, csak úgy emlékezünk rá, hogy volt egy balesetveszélyes helyzet amit megúsztunk, és a korábbi univerzumokban történtekre csak deja-vu szinten emlékszünk.

Előzmény: kamuka gyerek (1)
Albert Einstand Creative Commons License 2016.11.02 0 0 5

Kérdés, hogy ez esetben a következő univerzum mennyiben tér el az előzőtől.

Vagyis mondjuk ha súlyos beteg vagyok, és meghalok trombózisban, akkor átkerülök egy másik univerzumba ahol nem haltam meg trombózisban, de mivel ugyanolyan beteg vagyok, meghalok 10 perccel később ugyancsak trombózisban, majd átkerülök egy harmadikba, ahol ugyanolyan beteg vagyok, és 20 perc múlva is meghalok... Mert ez egyrészt szívás, másrészt nem lenne sok értelme sem egymás után elhunyni sokszor ugyanaz miatt...

 

vagy

 

Trombózisban meghalok, átkerülök egy másik univerzumba, amely annyiban különbözik az előzőtől, hogy hatott a kezelés, mivel mindig van matematikai valószínűsége a gyógyulásnak, mégha csekély is, tehát itt meggyógyultam, nincs több trombózis. Ennek lenne értelme.

Előzmény: Zeki_ (0)
pk1 Creative Commons License 2016.11.02 0 0 4

Ne má! Annak a topiknak egy másik valóságban kéne lennie!

Előzmény: Siphersh (2)
pk1 Creative Commons License 2016.11.02 0 0 3

Tudom, kicsit csúsztatás, amit írok, de már a régi görögök is (mindkét idézet Epikurosztól):

 

"ameddig mi létezünk, a halál nincs jelen, mikor pedig a halál megérkezik, mi nem vagyunk már többé. A halál tehát nem érinti sem az élőket, sem a holtakat, mivel az élőknél nincs jelen, a halottak már nincsenek."

 

"Fontos tudni, hogy végtelen számú világ van, s közülük némelyek hasonlóak ehhez a mi világunkhoz, mások nem hasonlóak."

Előzmény: Albert Einstand (-)
Siphersh Creative Commons License 2016.11.02 0 0 2
Előzmény: Albert Einstand (-)
kamuka gyerek Creative Commons License 2016.11.02 0 0 1

Jó nagy marhaság.

 

Viszont tovább gondolva kell Aki ezt az egészet irányítja, hiszen Éva nem kerülhet olyan helyre ahol Ádám él. Ehhez viszont tudnia kell, hogy Ádám nem éli túl az autóval való talit. 

Szóval a Teremtő és Mindenható Isten még ebből a zagyva elméletből sem hagyható ki.

Előzmény: Albert Einstand (-)
Zeki_ Creative Commons License 2016.11.01 0 1 0

Tehát nem hal meg senki, akármilyen öreg, beteg, mert igazából megy át egy másik világba, ahol ugyanolyan öreg lesz, csak még akkor sem hallhat meg, mert ha meghal, megy át egy másik világba... 

Előzmény: Albert Einstand (-)
Albert Einstand Creative Commons License 2016.11.01 0 0 topiknyitó

-Egy elmélet szerint multiverzumban élünk, és amikor döntést hozunk, az univerzum kettéhasad a választásunknak megfelelő alternatívákra, és a  tudatunk a választásunknak  megfelelő univerzumba helyeződik át. Lásd kétrés kísérlet és Schrödinger macskája gondolatkísérlet. Ha pedig meghalunk, mindössze annyi történik, hogy tudatunk a legközelebbi univerzumba kerül, oda, ahol nem lett halál a következménye ugyanannak az eseménynek.

Eszerint tehát nem egyetlen univerzumban éljük le az individuális életünket, hanem a tudatunk folyamatosan univerzumok között sodródik, amelyet mi összességében egy univerzumnak, a valóságnak érzékelünk.

-Mi történik, ha meghal valaki?

A halálról csak külső szemlélőként rendelkezünk információval, aki átélte, vagyis meghalt,  számunkra megszűnik létezni, nem tud beszámolni a tapasztalatairól, el lett vágva tőlünk. Ezért legkézenfekvőbb magyarázatunk a kívülálló szemlélőként leszűrt tapasztalataink alapján (ami viszont csak külső nézőpontból kikövetkeztetett valószínűség), hogy az illető és vele együtt a tudata megszűnt létezni.

 

Játszunk el gondolattal, hogy a halál nem a végleges megszűnéssel jár, hanem "csak" az ebbe az univerzumba tartozó test pusztulásával viszont a tudat más univerzumba áthelyeződésével.

 

Hogy nézne ki ez a gyakorlatban az egyén belső szemszögéből?

Pl. XY-t elüti az autó, a baleset következtében elveszíti az eszméletét, majd egy idő után kórházi ágyon ébred. Ilyenkor két eset lehetséges:

 

A ) XY-t elütötte az autó, de nem halt meg, csak elveszítette az eszméletét, beszállították a kórházba, ahol később magához tért, de végig ugyanabban az univerzumban maradt.

 

vagy

 

B ) XY-t elüti az autó, meghalt, a tudata átkerül a legközelebbi univerzumba, mely csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy itt a trauma nem okozott halált, megfelelő kezelés után magához tér, felépül, folytatja az életét, de ott a csavar, hogy nincs és nem is lehet tudatában annak, hogy egy másik közeli univerzumban gyászolják őt és eltemették, mert ő végig abban a tudatban élt, hogy szerencséje volt, megúszta a balesetet.

 

A környezet számára tehát egyértelműnek tűnik, ha valaki meghal, abban az univerzumban amit hátrahagyott, mindenki számára végérvényesen halott lesz, de a halált átélőnek saját szemszögéből nézve - amennyiben fentiek igazak - nem lenne tudomása saját haláláról.

 

Két szerelmes, Ádám és Éva. Tegyük fel Ádámot elüti egy autó és meghal. Ekkor megtörténhet, hogy Ádám egy másik univerzumba kerül, egy olyanba ahol, az autó kikerülte őt, és csak egy balesetveszélyes helyzetre emlékszik, nincs tudatában annak, hogy Éva egy másik univerzumban gyászolja, mert ebben az univerzumban is ott van Éva, és boldogan élnek.

 

Egy univerzumban történő esemény következmény alternatívái fraktál ág szerűen következhetnek egymásból, és tartalmazzák kiindulópontjukban az előző univerzumok végpontjait.

Tehát ha másnap Évát is elütné egy autó az előző univerzumból, akkor ő már csak olyan univerzumokba juthat, ahol számára Ádám mindig halott lesz, mivel számára Ádám már előzőleg meghalt és az előzőből következő univerzumok őt már nem tartalmazzák.

 

Néhány egyszerű kérdés és válasz:

-Akkor ha megölöm magam, mert problémám van vagy egyszerűen csak szeretnék olyan univerzumba kerülni, ahol kőgazdag lottómilliomos vagyok, akkor ez bejöhet?

 

Válasz: Nem valószínű. Valószínűbb, hogy a másik univerzumban ugyanezekkel a problémákkal kell szembenézni melyek itt vannak, csak annyi lesz a különbség, hogy úgy emlékszel nem jött össze az öngyilkosság, mert mondjuk a valaki időben észrevett és orvost hívott, vagy leszakadt a kötél...

 

Eszerint lehetséges, hogy pl. aki túlél egy öngyilkossági kísérletet, az nem is élte túl, csak a legközelebbi univerzumba került, abba ahol úgy emlékszik nem sikerült az öngyilkossága. Vagyis senki nem menekülhet el így a problémái elől a halállal, és az élet elől se...

 

Ez csak gondolatkísérlet a valóság egy eltérő észlelésére.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!