Keresés

Részletes keresés

Fat old Sun Creative Commons License 2022.03.18 -1 2 1002

Az ilyen ostobaságokat hirdesd a saját topikodban, légy szíves.

Előzmény: Okos Árnyék (1001)
Okos Árnyék Creative Commons License 2022.03.18 -3 0 1001

Az elméletem szerint a sötét energia és a sötét anyag is hullámozhat ,ami sötét hullámok is fénysebességgel terjednek, mert e sötétek a gravitáció alternatívái . lásd 

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161001403&t=9249891

construct Creative Commons License 2022.03.11 0 0 1000
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.16 0 0 999

Egy picit elcsúszott a hasonlat. Tehát, ha egy gravitációsan sugárzó kettős esik egy hatalmas fekete lyukba, akkor az előbbi gravitációs sugárzása ugyanúgy nem jön ki az eseményhorizont alól, mint ahogy egy EM-sugárzóé sem. 

Előzmény: szabiku_ (982)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 1 998

Ő mezőt váltott. Áttért politológiára. 

Előzmény: Törölt nick (996)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.02.15 0 0 997

Szerintem jól mondja. Mondja ezt egy laikus mesemondó.

Előzmény: Törölt nick (996)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 996

SanyiLaci meg azt mondja, hogy az elemi részecskék téridőből vannak hajtogatva.

Előzmény: szőrinszálán (994)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 995

Akkor a fizikusok konzervatívak? ;)

Előzmény: szőrinszálán (994)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.02.15 0 0 994

„Lehet azt mondani, hogy elfárad a fény.”

Erre mondja Gyula, nem a Dávid, hogy nem konzervatívak a mezők. 

Előzmény: Törölt nick (993)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 993

Nem tudom. Nem értek hozzá annyira.

 

Viszont vannak egyszerű esetek. Fénysugár függőlegesen.

Lehet azt mondani, hogy elfárad a fény. Meg azt is, hogy a tér metrikája változik. Nem kevésbé az időé.

Előzmény: szabiku_ (992)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 0 992

>Egyszerűen meg kell találni a metrika helyét a Maxwell-egyenletekben. 

 

#És? 

Előzmény: Törölt nick (988)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 0 991

Kérdezd meg DGy-t

Előzmény: Törölt nick (990)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 990

A béka megeszi a sapgettit? Mint kacsa a nokedlit. :D

 

 

Legközelebb el kellene menni egy AtomCsill előadásra, mert ott szakértőknek lehet feltenni ezeket a kérdéseket.

(Mostanában pedig a lábadat se kell kitenned otthonról, mert egy ideje online megy.)

Előzmény: szabiku_ (986)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 989

A gravitációs hullámok is fénysebességűek, ... és a számítás szerint nem úgy, hogy kijön az eseményhorizont alól...

 

#Ja. Csipesszel vedd ki a keringőzésből azt a két tömegpontot. :D

Elvileg nulla méretű térfogatokat kell csak eltávolítani.

Előzmény: szabiku_ (982)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 988

de azért ehhez jól meg kell gondolni az elektrodinamikát erős ált.Rel-es viszonyokban(!)

 

Az elektron mezőhöz kovariáns derivált kapcsolja a négyespotenciál nevű konnexió mezőt.

(Sajnos kétfajta kovariáns differenciálás van. A mezőelméleti nem azonos az áltrel módszerével.)

A négyespotenciál önmagában is létezhet, anyagmentes térben.

Viszont a specrel metrikája fix tr(1,-1,-1,-1).

Egyszerűen meg kell találni a metrika helyét a Maxwell-egyenletekben.

Előzmény: szabiku_ (982)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 987

Ha nem múlik az idő, akkor inkább minden egyidejű, nem?

Előzmény: jogértelmező (981)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 0 986

Ha a bezuganó béka éppen ott brekeg egyet, az tekinthetjük egy ottani folyamatnak.

Előzmény: jogértelmező (984)
construct Creative Commons License 2022.02.15 0 1 985

"Ott - fentebbről vizsgálva/kémlelve - nem zajlanak folyamatok."

 

A szabadon zuhanó vizsgálatai szerint meg nagyon is zajlanak, például folyamatosan spagettizálódik.

Többek között ezért se tehető ilyen abszolút érvényű kijelentés:

 

"Ott semmi sem lehet egyidejű, mert ott nem múlik az idő."

 

Ami persze egyébként is egy ostobaság.

Ilyen séma alapján akár azt is kijelenthetnéd, hogy az Alföldön semmi se lehet egymagasságú, mert ott nem változik a magasság.



Előzmény: jogértelmező (981)
jogértelmező Creative Commons License 2022.02.15 0 0 984

Jel eleve nem képződhet, ha nincsenek folyamatok.

Előzmény: szabiku_ (983)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 0 983

Inkább úgy mondható, hogy nem érkezik onnan a folyamatokról jel. 

Előzmény: jogértelmező (981)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 0 982

Tehát, a fény fénysebességű. Az eseményhorizontról már nem tud megszökni, beljebbről pedig mégúgyse. Tehát az eseményhorizont alatti EM-sugárzó vélhetően nem tud kisugározni kívülre, de azért ehhez jól meg kell gondolni az elektrodinamikát erős ált.Rel-es viszonyokban(!). A gravitációs hullámok is fénysebességűek, de az eleve ált.Rel-es konfigurációból születik, és a számítás szerint nem úgy, hogy kijön az eseményhorizont alól... Az elektrodinamika nem ált.Rel-es, hanem inkább csak spec.Rel-es elmélet, ezért nehezebb válaszolni a hasonló felvetésre. 

Előzmény: Törölt nick (978)
jogértelmező Creative Commons License 2022.02.15 0 0 981

Ott semmi sem lehet egyidejű, mert ott nem múlik az idő. Ott - fentebbről vizsgálva/kémlelve - nem zajlanak folyamatok.

Előzmény: construct (980)
construct Creative Commons License 2022.02.15 0 0 980

Dehogynem írtál egyidejűségről:

"Az eseményhorizonton . . . áll az idő."

Mi mást jelenthetne ez, mint hogy szerinted ott minden esemény egyidejű.

 

 

 

 

 

Előzmény: jogértelmező (976)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 979

Távolhatás és összhatásváltozás nem lehetséges hirtelen. A tranziens elterjed, energia-impulzus nem vész el.

 

#A görbületi tenzor nem térben létezik, hanem téridőben. 4D

Tehát a divergenciát nem csak tér szerint, hanem idő szerint is kell számolni.

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Tensor_derivative_(continuum_mechanics)

 

Derivatives of scalar valued functions of vectors

Let f(v) be a real valued function of the vector v. Then the derivative of f(v) with respect to v (or at v) is the vector defined through its dot product with any vector u being

for all vectors u. The above dot product yields a scalar, and if u is a unit vector gives the directional derivative of f at v, in the u direction.

 

Hoppá, ez mintha nem a gradiens lenne. (Ez inkább a gradiens "vetülete" egy adott irányban.)

Előzmény: szabiku_ (975)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 978

Nem értelek. :(

 

Lehet szökési sebesség tömeggel rendelkező tárgyakhoz, például kövekhez.

Számolhatjuk a sebességet klasszikusan és relativisztikusan.

És akkor már számolhatunk szökési sebességet tömeg nélküli jelenségekre, például fényre.

És ez az egész valószínűleg nem érvényes a gravitációs hullámokra.

 

A mező a tér pontjaihoz van rendelve. Például az elektromágneses mező.

Viszont a gravitáció esetén a mező nem más, mint a görbületi tenzor.

A mező forrása a horizont közepén ücsörgő kompakt tömeg. Ami persze nem üldögél egyhelyben, mozoghat.

Például két ilyen keringhet a közös tömegközéppont körül. Ami egyébként üres tér, nincs ott hagyományos anyag.

Viszont a két behemót tömeget mégis valami arra kényszeríti, hogy a semmi körül keringjen.

Előzmény: szabiku_ (973)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.15 -1 0 977

A saját rendszerében nulla vagy nem nulla gyorsulást mér az eszköz ... ?

 

#Többek között ezen rágódunk, hogy szabadesésben veszít energiát vagy nem sugároz.

 

(Bonyolítja a helyzetet, hogy girbegurba téridőben csak a tömegközéppont mozog geodetikus mentén.)

 

 

Kísérlet:

Végy egy kiterjedt bolygót, amely nem forog a tengelye körül.

Lökd meg akkora sebességgel, hogy körpályára álljon a Nap körül.

Elkezd forogni?

 

Az egyszerűség kedvéért vehetünk egy súlyzót is.

Előzmény: sr1 (974)
jogértelmező Creative Commons License 2022.02.15 0 0 976

Nem írtam az egyidejűségről. Fogalmam sincs miért asszociáltál rá.

Előzmény: construct (967)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.15 0 0 975

>a gravitációs hullámokat lényegében a horizont mögötti behemót tömeg kelti.

Szóval nem mondhatjuk, hogy a horizont alól nem jönnek ki a gravitációs hillámok. Ott van a forrásuk.

 

#Az nem onnan egy pontból jön. Ez téves elképzelés. A mozgó tömeg ill. tömegek gravitációs közelteréből eredeztethető, tehát a dinamikai rendszer egészéből.

 

>Az meg egy érdekes kérdés, hogy van energiájuk.

 

#Lokálisan pszeudo formajellegű energiájuk és impulzusuk van. Pontosan még nem tudom, hogyan gravitál, de majd gondolkozok rajta. A kisugárzott fény gravitálása is hasonlóan érdekes probléma. Egy biztos, attól, hogy a rendszerben belül a megszokott energia(és impulzus)forma átalakul sugárzássá, a távolban nem változik meg a gravitációs erősség és forma, amit a rendszer egésze kelt. Távolhatás és összhatásváltozás nem lehetséges hirtelen. A tranziens elterjed, energia-impulzus nem vész el. Ki kell még gondolni a helyes részleteket.

 

>a gravitációs kullámok képesek ütközni, egymáson szóródni?

 

#Szerintem igen, valahogyan, valamennyire. Főleg, ha erősek. Ha gyengék, akkor lineárisan közelíthetőek, és aszerint nem.

 

Előzmény: Törölt nick (969)
sr1 Creative Commons License 2022.02.14 0 0 974

A fény rapiditása végtelen és additív mennyiség. 

Bármennyit adsz hozzá vagy kivonsz belőle,  végtelen marad. 

 

A zuhanó megfigyelő rapiditása a saját rendszerében nulla, mert ott áll.

 

A saját gyorsulása:

α=c dκ/dτ, a rapidtás deriváltja a sajátidő szerint. 

 

 

Legyen nála egy gyorsulásmérő. A saját rendszerében nulla vagy nem nulla gyorsulást mér az eszköz, amikor áthalad az eseményhorizonton?

Avagy geodetikus pálya mentén esik, vagy nem?

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (972)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.14 0 0 973

Itt most csak az eseményhorizontos szökési lehetetlenségről volt szó, amire gondoltál az meg a normál féle. 

Előzmény: jogértelmező (962)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!