„Miért lenne így? Hisz nem ismeri az egyéneket, a körülményeket.”
Előszöris tisztázni kell, hogy ebben a kérdésben az egyéni érdek kétféle lehet.
- lehet valós érdek, ami a valós szükségletekről szól,
- és lehet látszólagos, ami elsősorban érzelmi indíttatású.
Másodszor; a körülmények mindig adottak, tehát ismerhetők.
Harmadrészt rendelkezésre állnak a múltbéli tapasztalatok ismerete. (Különböző aránytalanságok hatása a társadalomra, stb.)
Röviden és lényegében ezek alapján lehet egy reális irányt megjelölni, de ehhez szükségesek a már tárgyalt személyi feltételek, (Tudás, képesség, idő)
„Az is. De nem erről beszélünk, hanem családok, párok életéről.”
Utóbb valóban, azonban ez csak egy tünet, s nem a kiváltó ok.
Lásd: 89. 93.
„Az viszont nem egyéni döntés következménye már. De nem túl szimpatikus módszer, hogy odébbrakod a célkarikát a beszélgetés közben...”
Elkanyarodtunk az eredeti gondolattól, s csak visszatértem oda. Annál is inkább, mert az okok nélkül nem sok értelme van a következmények orvoslásáról beszélni.
"Kétségtelen. De nem kell ahhoz szociológia doktornak lenni, hogy az ember képes legyen hatékonyan döntéseket hozni az életében."
Ez igaz, de nem írja fölül az állításomat, mert más-más szintről van szó.
Az egyén a saját képességei, ismeretei, ideje szerint hoz döntést, a bölcs vezető pedig teljesen más feltételek között és követelményeknek eleget téve társadalmi szinten teszi ugyanezt.
Az egyén akkor hoz megfelelő döntést, ha figyelembe veszi az irányt, s ehhez igazítva dönt. Ez adja a mindenki számára legelfogadhatóbb eredményt.
"Ügyes kitérő, de hamiskás, mert mégiscsak el kell indulni valamerre, s annak van nagyobb esélye helyes irányt választani, aki képzettebb, képesebb, és több az ideje."
Miért lenne így? Hisz nem ismeri az egyéneket, a körülményeket. Egy statisztikai átlagot ismer csak. Az egyenletet ismerheti talán, de a változóknak az egyes emberek vannak csak birtokában.
"Mindenek előtt abból, hogy bármilyen, az emberiség/társadalom jövőjét meghatározó irány megválasztása rendkívül összetett, igen nagy ismereteket, körültekintést igénylő feladat."
Az is. De nem erről beszélünk, hanem családok, párok életéről.
"A családon belüli munkamegosztás már csak kényszerűségből - mint tüneti kezelés - kerül szóba.
A kérdés nem itt kezdődik, hanem itt fejeződik be...
A kiindulási pont a férfi és a női princípium egyensúlya, - jelen esetben ennek az egyensúlynak a hiánya, aminek vallási és társadalmi síkon egyaránt súlyos következményei vannak."
Az viszont nem egyéni döntés következménye már. De nem túl szimpatikus módszer, hogy odébbrakod a célkarikát a beszélgetés közben...
"Nem teljesen! Mint mondtam, van egy szint ami fölött az információ már értéktelen az egyén számára, mert tudása, képessége és idő hiányában nem képes feldolgozni, értelmezni, vagy tévesen értelmezi."
Kétségtelen. De nem kell ahhoz szociológia doktornak lenni, hogy az ember képes legyen hatékonyan döntéseket hozni az életében.
"Szerintem az elég könnyen belátható, hogy egy olyan kérdésben, amiben nincs univerzálisan, mindenki számára jó válasz senki nem képes jó irányt mutatni."
Ügyes kitérő, de hamiskás, mert mégiscsak el kell indulni valamerre, s annak van nagyobb esélye helyes irányt választani, aki képzettebb, képesebb, és több az ideje.
"És miből veszed, hogy ez ilyen kérdés lenne?"
Mindenek előtt abból, hogy bármilyen, az emberiség/társadalom jövőjét meghatározó irány megválasztása rendkívül összetett, igen nagy ismereteket, körültekintést igénylő feladat.
"Ezt persze már megkérdeztem többször is, de még mindig nem látom be, hogy miért is haladná meg az emberek kompetenciáját a családon belüli munkamegosztás?"
A családon belüli munkamegosztás már csak kényszerűségből - mint tüneti kezelés - kerül szóba.
A kérdés nem itt kezdődik, hanem itt fejeződik be...
A kiindulási pont a férfi és a női princípium egyensúlya, - jelen esetben ennek az egyensúlynak a hiánya, aminek vallási és társadalmi síkon egyaránt súlyos következményei vannak.
"Az információt maximalizálni kell, az irányítottságot minimalizálni."
Nem teljesen!
Mint mondtam, van egy szint ami fölött az információ már értéktelen az egyén számára, mert tudása, képessége és idő hiányában nem képes feldolgozni, értelmezni, vagy tévesen értelmezi.
"szerintem az elég könnyen belátható, hogy egy olyan ember akinek/emberek, akiknek a képessége, képzettsége és még feladata is (tehát ezzel foglalkozik teljes munkaidőben) egy bizonyos célt szolgál (a bölcs) sokkal valószínűbb, hogy helyes utat/irányt mutat azzal szemben, aki se nem felkészült, se nem képzett, se nem ez a munkaköre."
Szerintem az elég könnyen belátható, hogy egy olyan kérdésben, amiben nincs univerzálisan, mindenki számára jó válasz senki nem képes jó irányt mutatni.
"Ez nagyonis kívánatos(helyes) dolog, azonban vannak olyan fontos kérdések, melyek már a hétköznapi ember feladatkörébe tartozó döntéseket meghaladják, mert sokkal nagyobb ismereteket, ad abszurdum képességet, időt igényelnek, hogy az már meghaladja az ő kompetenciájukat."
És miből veszed, hogy ez ilyen kérdés lenne? Ezt persze már megkérdeztem többször is, de még mindig nem látom be, hogy miért is haladná meg az emberek kompetenciáját a családon belüli munkamegosztás? Én mindenhol azt látom magam körül, hogy ott, ahol nincs kulturális nyomás ott ez teljesen organikusan megy magától.
"Más szóval: nem szabad a ló egyik, vagy másik oldalára átesni, mert az nem visz előre. Sem a teljes irányítottság, sem a szükséges információk (irány) hiánya nem vezet jóra. Itt is a középút jelenti az ideális megoldást. (Mint annyi másszor)"
Öhm, ez nem két oldala annak a lónak, ez két külön dimenzió. Az információt maximalizálni kell, az irányítottságot minimalizálni.
"De az embereknek még mindig meg van a józan esze, nem dobókockát vetve döntenek."
szerintem az elég könnyen belátható, hogy egy olyan ember akinek/emberek, akiknek a képessége, képzettsége és még feladata is (tehát ezzel foglalkozik teljes munkaidőben) egy bizonyos célt szolgál (a bölcs) sokkal valószínűbb, hogy helyes utat/irányt mutat azzal szemben, aki se nem felkészült, se nem képzett, se nem ez a munkaköre.
A józan ész is csak akkor használható, akkor ér valamit, ha van mögötte tudás.
"Mindig jobb, ha egy adott kérdésre nem a választ adjuk meg, hanem megtanítjuk az embereket gondolkodni, felmérni a helyzetet és a helyes döntést kiválasztani."
Ez nagyonis kívánatos(helyes) dolog, azonban vannak olyan fontos kérdések, melyek már a hétköznapi ember feladatkörébe tartozó döntéseket meghaladják, mert sokkal nagyobb ismereteket, ad abszurdum képességet, időt igényelnek, hogy az már meghaladja az ő kompetenciájukat. Ez az az út, amit ki érdemes (és kell) jelölni, hogy azután a saját döntéseik szerint haladjanak rajta.
Pl. Az M3-ason tábla jelzi az irányt Nyíregyháza felé (és a megjelölt úton még nagyon sokszor)
Ezt az irányt követve érek leggyorsabban a célomhoz, nem kell keresgélni sem a leágazást, sem nem fogok útközben eltévedni, stb. Tehát nagyon hasznos az irányjelző. DE! Nem kötelező! Bármikor letérhetek, megállhatok, visszafordulhatok, stb. A haladás és az irány követése már saját döntésemtől függ.
Más szóval: nem szabad a ló egyik, vagy másik oldalára átesni, mert az nem visz előre. Sem a teljes irányítottság, sem a szükséges információk (irány) hiánya nem vezet jóra. Itt is a középút jelenti az ideális megoldást. (Mint annyi másszor)
Felreertettel. Nem azert jonnek kulfoldrol, mert Amerikaban nincs eleg ember erre, hanem ennek valamilyen politikai / gazdasagi oka van. Pl. az outsource-ingnak gazdasagi. Ilyen peldaul, hogy a Citibank kitelepitette a szamitogepes osztalyat Indiaba, mert kevesebb bert kell fizetni, es nem kell juttatasokat, nincsenek szakszervezetek, stb.. De mielott kivitte volna, elotte a dolgozoknak kellett oket betanitani. De minden ilyen huzassal, a szinvonal es a szolgaltatas esik, mert altalaban kulfoldon rosszabbul csinaljak meg.
De kulfoldrol is sokan jonnek be un. konzultacios cegeken keresztul. Pl. Tata (Indiabol). Ezek a cegek mindig megigerik, hogy amerikai munkahelyeket teremtenek, es amerikaikat vesznek fel, de a vege altalaban az, hogy kulfoldrol hoznak be embereket. De lattam, hogy Mo-n is van Tata. Kivancsi vagyok, hogy ott is mi lesz a vege.
Az egyetemi ferohelyekre is szivesebben vesznek fel kulfoldit, mert nekik magasabb a tandij.
De mondjuk az ilyen (outsourcing, konzultacios cegek) "atlagos" munkahelyeken van (bankok, vallalatok, stb.). Az igazan magas kvalifikacios helyeken amerikaik dolgoznak (pl. Apple). Az Apple be is szuntette a software fejlesztesi uzemet Indiaban.
Lehet, hogy valamilyen merce szerint az amerikai kozoktatas sokadik, de megis Amerikaban tortenik a legtobb innovacio (Amerikaban szuletettek altal). Ennek pedig pont az az oka, hogy a tenyszeru tudasra oktatas kevesebb, inkabb a gondolkodo, innovacios keszseget fejlesztik. Ugy latom, hogy irodalombol sem sok tenyszerut tanulnak, mint mi pl. Mo-n, hanem rengeteget kell irni.
Nekem a legnagyobb problemam az allami iskolakkal az ateizmus hirdetese, szabadossag (pl. hallottam az egyik kozepiskolarol, hogy gumit osztogatnak), fegyelmezes hianya.
Mindenesetre, en senkinek sem ajanlom, hogy termeszettudomanyos / muszaki palyara menjen, ha csak nem Steve Jobs kaliberu. De Mo-n is ismerek olyant, aki fizikus doktoratussal csak tanit, raadasul egy masik varosban.
"Egy mondjuk allamilag tamogatott inspiracio / motivacio hatasara egyesek tenyleg az hiszik, hogy mennyire fontos ez az ugy (hogy nok legyenek ezen a teruleten), es hogy mennyire fogjak segiteni oket, es mennyire sikeresek lesznek."
Én nem erre gondoltam, ne arra inspiráljuk őket, hogy nők legyenek a területen, az semmit nem jelent, az nem érdem, nem kvalitás hogy mi van a lábad közt. Arra inspiráljuk őket, hogy érdeklődjenek a világ iránt, a természettudományok, technológia stb iránt. És mindezt tegyük úgy, hogy egyszerre mindkét nemet megszólítjuk és akkor azok a fiúk és lányok, akikben az érdeklődés megvan mehetnek a pályára. De ehhez kellenek például női példaképek a lányoknak, ahogy a fiúknak is vannak férfiak és el kell törölni az egyeseknél még mindig létező negatív sztereotípiákat.
"Amerikaban altalaban ezt a muszaki / termeszettudomanyos palyat altalaban is "eroltetik", mondvan, hogy nincs eleg tudos, kutato, programozo, stb. A valosag ezzel szemben teljesen mas: rendkivul nehez megszerezni egy professzori allast egy egyetemen, vagy egy kutatoi allast. Espedig reszben azert, mert kulfoldrol (India, Kina, stb.) nagyon sokan jonnek, es ezeken a palyakon helyezkednek el."
Ennek az az oka, hogy alacsony a színvonal, a színvonalat pedig csak kétféleképpen lehet emelni: ha több embert motiválnak egy adott pályára és akkor több tehetség is kerül be. A másik pedig, hogy a borzalmas amerikai közoktatást kellene fejleszteni, elég röhejesen sokadik a világ legtehetősebb országa a saját gyerekeinek oktatásában.
"Egy nonek gyakorlatilag nincs mas valasztasa, mint hogy egyetemre menjen, es en ezt ajanlom is minden nonek. De egy "normalis" allast egy no mar szinte csak egyetemi vegzettseggel tud megszerezni."
Szerintem ez mindkét nemnél így van már.
"A noknek mindenkeppen KELL az egyetem, mert nem tudjak massal kompenzalni - pl. innovacioval, sajat business kiepitesevel, stb. Egy ferfinek, ha nagyon-nagyon jo, nem kell egyetem. Pl. Bill Gates, Mark Zuckerberg, Steve Jobs es Edward Snowden kozul egyiknek sincs egyetemi diplomaja (elkezdtek, de nem fejeztek be). De a vallalkozasoknal is igy van. Egy ferfi lehet jo szakember, es nagyon jol kereshet (epitkezes, villanyszerelo, stb.) A nok kozott nincsenek ilyenek, illetve nagyon ritka."
Nem hiszem, hogy Zuckerberg, Jobs, vagy éppen Bill Gates lenne a követendő példa egyik nem számára sem. Ők a férfiak közt is kivételek. A legtöbb billgates a garázsban ragadt, nem lett milliárdos. Egyetemet nem igénylő szakmák mindkét nem számára adottak, nem csak férfiaknak. De minden esetben tovább kell tanulni érettségi után ha jó állást akar az ember - férfiaknak is.
"De az egyetemi diploma otthon is "hasznosithato""
Ezzel maximálisan egyetértek. És nem csak gyakorlati haszon, a társadalom számára is hasznos, ha minél nagyobb réteg művelt, kiszélesedett látókörű, képes kritikus gondolkodásra, kemény munkára, kutatásra, tanulásra stb. Ezekre szert lehet tenni az egyetemen - persze nem mindenkire ragad sok és az se mindegy milyen az az egyetem.
Befektetett időt és energiát tekintve kevesebb sok minden.
Nem sok minden. Csak esetleg 2 dolog: a mosas es a porszivozas. De regebben 1x egy heten mostak, es tobbszor felvettek ugyanazt a ruhat, nem ugy, mint most. Porszivozni meg nem is kellett pl. a paraszt csaladokban, mert szonyeg sem volt. Ugyhogy nem vagyok benne biztos, hogy a takaritas kevesebb idot vesz igenybe, mert van porszivo. Regen sokan laktak egy helyen (akar 8-an is egy szobaban), es altalaban furdoszoba sem volt. Most pedig egy hazban akar 2-3 furdoszoba is van. Ja, es mielott "takaritanal" (porszivozas, stb.), ossze kell rakodnod. No, ez viszont joval ido igenyesebb, mert regen nem volt ennyi ruha, konyv, jatek, hivatalos papirok, ujsagok, stb.
A fozes-sutes ugyanaz, mint volt, lehet, hogy meg tobb, meg a boltba is el kell menni. Regen meg csak lementel a pincebe krumpliert, almaert.
Altalaban kocsi is van mindenkinek, azzal is mindig van valami (olaj csere, teli gumik, stb.)
No es az ugyintezes, az rengeteg. Regen volt a villanyszamla, amit jottek beszedni, es kesz. Ma pedig mennyi van? A vizert pl. nem kellett fizetni. Aztan itt vannak a banki ugyintezesek, a gyerekek iskolai dolgai, ugyvedi dolgok, hivatalos papirok ugyintezese, stb. Es altalaban semmi sem megy siman. Pl. a mobil telefonom elromlott, es 3x kellett visszamennem, mire megcsinaltak. Anyukam ablakot csinaltatott, es amikor kihoztak, elfelejtettek a szunyoghalot. Kb. 10-szer telefonalt, mire vegre kihoztak. Es ez szinte mindennel igy megy (legalabbis nalunk).
Szerintem igenis ösztönözzük a lányokat ezekre a pályákra, de csak inspirációval, motivációval, nyilván aki fogékony rá csak az fogja választani, erőltetni nem kell és nem szabad.
Szerintem meg nem kell osztonozni. Nyilvanvalo, hogy a 2 vegletnek mindegy (aki mindenaron ilyen palyara akar menni, es meg is van a tehetsege hozza, vagy aki semmikeppen sem akar erre menni). Aztan ott vannak a bizonytalanok, akiket meg szerintem nem kell inspiralni, mert altalaban ezek az inspiraciok nem igaz dolgokon alapulnak. Egy mondjuk allamilag tamogatott inspiracio / motivacio hatasara egyesek tenyleg az hiszik, hogy mennyire fontos ez az ugy (hogy nok legyenek ezen a teruleten), es hogy mennyire fogjak segiteni oket, es mennyire sikeresek lesznek. Mondok egy hasonlo peldat: Amerikaban altalaban ezt a muszaki / termeszettudomanyos palyat altalaban is "eroltetik", mondvan, hogy nincs eleg tudos, kutato, programozo, stb. A valosag ezzel szemben teljesen mas: rendkivul nehez megszerezni egy professzori allast egy egyetemen, vagy egy kutatoi allast. Espedig reszben azert, mert kulfoldrol (India, Kina, stb.) nagyon sokan jonnek, es ezeken a palyakon helyezkednek el. A szamitastechnikus allassal is ez van. Mindig azt mondjak, hogy nincs eleg programozo, stb., kozben meg rengeteg amerikiai programozo munkanelkuli. Pl. a Citibank az egesz szamitogepes operaciojat Indiaba helyezte, es az ott dolgozo programozok tanitottak be oket. Egyik ilyen programozo hozzank jott (itt szuletett "echte" amerikai, a felmenoi is itt szulettek), miutan a 25 eves Citibankos palyafutasa utan vagy 3 evig munkanelkuli volt. Ezt az allast is csak ismeroso utjan szerezte, es mondta, hgoy mar azt fontolgatta, hogy a McDonalds-ba megy dolgozni.
Egyrészt eleve a nők széles körű jelenléte a felsőoktatásban még relatíve új jelenség
Igy van, pl. Amerikaban mar tobb no van az egyetemeken, mint ferfiak. De ez megint ellentetes dolgot jelent, mint amit altalaban hisznek az emberek. Egy nonek gyakorlatilag nincs mas valasztasa, mint hogy egyetemre menjen, es en ezt ajanlom is minden nonek. Nem ugy van, mint regen, hogy 15-20 eves korban ferjhez mentek a nok, es gyerekeket szultek. Ha meg egy no ezt is szeretne, a ferfiak sem annyira hajlamosak nosulni es gyereket vallalni (legalabbis fiatalon). A ferjhez menes kitolodott 25-30-35-40 eves korra, ezt pedig egy nonek tudomasul kell venni, akar tetszik, akar nem. No most addig minimum dolgozni kell. De egy "normalis" allast egy no mar szinte csak egyetemi vegzettseggel tud megszerezni. (Pl. a bankban egy ismerosom mondta, hogy mindenkinek van diplomaja, csak ugy vesznek fel, pedig ahhoz a munkakorhoz eleg lenne egy erettsegi is, vagy meg annyi se. Egy orvos no ismerosom egy ideig gyogyszeresz ugynok, es azt mondta, hogy azt a munkat egy altalanos iskolaval is el lehetne vegezni, de csak orvosokat vesznek fel.) A nagy aranyu noi reszvetel eppen azt jelenti, hogy a nok altalaban kozepszeruek, es nem nagyon van magasan kiugro. A noknek mindenkeppen KELL az egyetem, mert nem tudjak massal kompenzalni - pl. innovacioval, sajat business kiepitesevel, stb. Egy ferfinek, ha nagyon-nagyon jo, nem kell egyetem. Pl. Bill Gates, Mark Zuckerberg, Steve Jobs es Edward Snowden kozul egyiknek sincs egyetemi diplomaja (elkezdtek, de nem fejeztek be). De a vallalkozasoknal is igy van. Egy ferfi lehet jo szakember, es nagyon jol kereshet (epitkezes, villanyszerelo, stb.) A nok kozott nincsenek ilyenek, illetve nagyon ritka.
Sok no, akinek van egyetemi diplomaja, otthon van, ha a ferje eleg penzt keres. De az egyetemi diploma otthon is "hasznosithato" - pl. a gyerekek nevelesenel, vagy a csalad osszetartasaban, menedzseleseben.
A nagyon gazdag csaladokban a nok nem dolgoznak, mig a ferfiak igen, akkor is, ha nem kellene nekik. Pl. William herceg is dolgozik, a felesege viszont nem. Karoly herceg is dolgozik, a felesegeik viszont nem (sem Diana, sem Kamilla). De mondhatnam a Rockefeller, Rotschild, stb. csaladokat is. Ez eppen azt mutatja, hogy a noknek nem fontos az otthonon kivuli munka. Es nem is dolgoznak, ha nem kell. Persze, ez nem azt jelenti, hogy otthon vannak egesz nap, es mosnak-foznek. Altalaban van bejaro nojuk.
A ferfinak viszont leteleme a munka (most nem a lustakrol vagy alkoholistakrol beszelek).
Én kicsit határozatlan vagyok ebben a témában. Valószínűnek tartom, hogy a nők aránya a műszaki és természettudományos területeken természetes módon nem lesz 50%. De ugyanakkor lehetséges, hogy több is lehetne, mint jelenleg. Van egy kulturális örökség, ami kifejti a hatását. Egyrészt eleve a nők széles körű jelenléte a felsőoktatásban még relatíve új jelenség, éppen ezért kevés a követendő példa, akik inspirálhatnának fiatal lányokat erre a pályára, hisz ahhoz, hogy valaki befutott ember legyen a tudományokban gyakran évtizedeket kell várni, Nobel díjat is ritkán osztanak harmincasoknak. Másrészt van egy negatív nyomás is, például amikor ilyeneket mondunk: úgysem leszel sikeres, úgyis megbánod majd stb. Szerintem ez is helytelen.
Ugyanakkor erőltetni sem szabad, ennek organikusan kell mennie, tehát ellene vagyok mindenféle kvótának és ilyesmiknek. Szerintem igenis ösztönözzük a lányokat ezekre a pályákra, de csak inspirációval, motivációval, nyilván aki fogékony rá csak az fogja választani, erőltetni nem kell és nem szabad.
„Ne terelj! MINDEN olyan kötelesség, felelősség és döntési kényszer, ami a háztartással kapcsolatos terheli a modern nőt is és még PLUSZBAN erre jönnek azok, amiket én írtam.”
"Mintha azt írtad volna, hogy ma sokkal könnyebb a háztartási munka, mint annak előtte…"
Befektetett időt és energiát tekintve kevesebb sok minden. Például takarítani egyszerűbb, ha van porszívó. De ettől nem jár több kötelességgel, felelősséggel és döntési helyzettel ha seprűt használ az ember. (Csak példaként mondtam.)
"Tapasztalat, vagy útmutatás hiányában ez törvényszerű, hiszen mindig kevesebb a helyes irány, mint a téves."
De az embereknek még mindig meg van a józan esze, nem dobókockát vetve döntenek.
"A bölcsek által kimunkált helyes irányra gondoltam, illetve arra, ha ez hiányzik, mert az a tudatlanságot, az irány nem-ismerését jelenti."
Mindig jobb, ha egy adott kérdésre nem a választ adjuk meg, hanem megtanítjuk az embereket gondolkodni, felmérni a helyzetet és a helyes döntést kiválasztani. És akkor meghozhatják a saját döntésüket. Szerintem a nemi szerepekben ez organikusan megtörténik párok közt. A probléma szinte mindig abból adódik, hogy a párok nem ismerik eléggé egymást az összeházasodás előtt.
Mindenkeppen fontos, hogy insprialjunk masokat, legfokepp a sajat gyerekeinket. Szoval ezzel 100%-osan egyetertek veled. De nem kellene inspiralni egy rosszul eneklot, vagy teljesen kozepszero enekest abban, hgoy vilaghiru enekes legyen.
A noket termeszettudomanyos / muszaki palyaban egyaltalan nem kell inspiralni, vagy "tamogatni". De ez igy nem pontos, ugyhogy elmagyarazom. Ha van egy no, aki mar fiatal koraban otthon fur-farag, szamitogepezik, vagy valamilyen tudomanyos kutatason dolgozik, vagy bejut egy orszagos termeszetttudomanyos verseny dontojebe, azt mindenkeppen tamogatni kell. De ok ugyis azt csinaljak, amit akarnak, ugysem teriti le oket senki sem a szandekukrol.
Nekem azzal van bajom, hogy pl. Amerikaban is elkezdtek mondogatni, hogy tobb no kellene a termeszettudomanyos / muszaki palyakra, es tamogassuk a noket. Ezzel a felhivassal sok no ugy gondolhatja, hogy nekik talcan lesz felkinalva minden, rengeteg lehetoseguk lesz, es teljesen ki tudnak teljesedni. Most ezzel szemben a valosag teljesen mas.
1. A magas IQ-ak kozott tobb a ferfi (mondjuk 150, 160 folott, ami ilyen kutatashoz kell). Lehet, hogy egy no 1. az evfolyamon 50 ember (akar ferfiak) kozott is, de ez nem jelenti, hgoy orszagos szinten is ilyen jo lesz az arany. Ezert nem is meglepo, hogy az ossze muszaki feltalalo (Bill Gates, Mark Zukerbert, Steve Jobs, stb.) ferfi.
2. A nok egy ido utan elvesztik erdeklodesuket a termeszettudomanyos palya utan. Egyetlen Nobel dijas not sem ismerek (a beke es irodalmin kivul). A baratnom 50 eves sincs, es nem erdekli mar a programozas, pedig nincs csaladja. Az o baratnoje otthagyta a programozast, es termeszsetgyogyasz lett. Egy masik no ismerosom biologius egy kutatointezetben, de azt mondta, hogy mar nem erdekli, miota megszuletett a gyereke, mert inkabb az erdekli, hogy iskola utan milyen programokra viszi. Meg sorolhatnam a peldakat.
3. A nok keptelenek ejt nappalla teve a kutatasnak szentelni magukat. Hany olyan esetet olvasunk, hogy programozok ejszakakon at dolgoznak, stb. (pl. Silicon Volgy). Vagy pl. itt van Erdos Pal - semmi mas nem erdekelte a matematikan kivul - "utazo professzornak" is neveztek. Egyetlen norol sem tudok, aki erre kepes lenne.
4. A ferfiak a munkahelyen elnyomjak a noket - nem birjak elviselni, hogy egy no feljebb keruljon mint ok. Bar ezen talan lehetne valtoztatni.
Szoval, ha van egy no, aki a legjobb az osztalyban, es 5-os matekbol, vagy termeszettudomanyokbol, de semmi extra (nem nyer versenyeket, stb.) en inkabb azt ajanlanam, hogy menjen tanarnak, orvosnak, vagy bankba dolgozni (kozgazdasag, penzugy, stb.).
De szerintem a no szamara legjobb a human palya (irodalom, kommunikacio, pszichologia, jog, filozofia, vallas, stb.), azert, mert ezzel szeles korben el lehet helyezkedni, illetve a csaladnak is jol jon. (Ha egy ferfi nem annyira nagy kiugro tehetseg termeszettudomany/muszakiban, akkor nekik is jobb a human palya - de ez egy mas tema.)
„Ezek nagy részét én nem tekintem szó szerinti házimunkának, a háztartáshoz kapcsolódó feladatokat meg mindig is megosztották a szülők,”
Nincs ezzel gond, csak minden időbe tellik, s meg kell csinálni határidőre, s észben is kell tartani. Ehhez kell a párhuzamos gondolkodás képessége.
"Vannak mégis akik megoldják. Persze nem könnyű és sok áldozatot kell hozni, de ez az élet rendje és mindenki tudja, hogy mibe fog bele."
Igen, mi is megoldottuk. Ennél jóval többet is, de ahhoz fizikai és szellemi állóképesség kellett a javából.
„Ne terelj! MINDEN olyan kötelesség, felelősség és döntési kényszer, ami a háztartással kapcsolatos terheli a modern nőt is és még PLUSZBAN erre jönnek azok, amiket én írtam.”
Mintha azt írtad volna, hogy ma sokkal könnyebb a háztartási munka, mint annak előtte…
- "Amint látod, ez nem mintafüggő viselkedés"
- „De, nagyon is az!”
Ez igaz, elismerem.
„Az alapfeltételezésed, hogy az emberek nagy része rossz döntést hoz ebben.”
Tapasztalat, vagy útmutatás hiányában ez törvényszerű, hiszen mindig kevesebb a helyes irány, mint a téves.
„Másrészt amit írtam az minden, csak nem tudatlanság.”
A bölcsek által kimunkált helyes irányra gondoltam, illetve arra, ha ez hiányzik, mert az a tudatlanságot, az irány nem-ismerését jelenti.
Az is igaz, hogy az idősebb korosztályban vannak féltéglával melldöngetők, ők fiatalon is hasonlóképp viselkedtek, s ma is vannak ilyen fiatalok, akik ugyanilyen idősek lesznek. Azonban sem az idősebbek, sem a fiatalabbak megítélésénél nem lehet ebből kiindulni, mert a többség nem ilyen.
"viszont 50 évesen nem annak lenni már gáz..."
Az bizony az...Ilyen is van...
Azonban a megélt élethelyzetek alapján mégiscsak az idősebbek lesznek a bölcsebbek a fiatalokkal ellentétben, s ők fogják átadni a tapasztalataikat, s nem fordítva. Ez a természet rendje, ha tetszik, ha nem.
Ezek nagy részét én nem tekintem szó szerinti házimunkának, a háztartáshoz kapcsolódó feladatokat meg mindig is megosztották a szülők, de ha annak vesszük akkor persze elég sok dolog van. Hogy több-e, mint régen azt nehéz megítélni, hisz nem igazán tudjuk milyen mindennapokat éltek még akár csak 3 generációval korábban is, de talán összességében több. (Megjegyzem ezek jó része megint csak nem nemspecifikus, nem kell hozzájuk különösebb affinitás, bármelyik szülő képes elvégezni ugyanolyan hatékonyan.)
"Csak az a baj, hogy annyi az elvégzendő munka, hogy egy ember nem képes ellátni. A napi rutinhoz add hozzá a fentieket is, ami még közel sem teljes lista."
Vannak mégis akik megoldják. Persze nem könnyű és sok áldozatot kell hozni, de ez az élet rendje és mindenki tudja, hogy mibe fog bele. Mindazonáltal megint csak elméleti a kérdés, hisz már megállapítottuk, hogy a két dolgozó szülő gyakorlatilag sokaknak szükségszerűség és még azok is többségében ezt az utat választják, akik megtehetnék, hogy az egyik fél ne dolgozzon, mert az ezzel járó áldozatot nem hajlandóak megadni. Tehát mit tudunk akkor javítani?
"Ha így lebecsülöd már a háztartási teendőket is, akkor nincs értelme beszélgetni. Nem is beszélve a gyerekvállalás- és nevelés felelősségéről, döntéseiről stb. "
Ne terelj! MINDEN olyan kötelesség, felelősség és döntési kényszer, ami a háztartással kapcsolatos terheli a modern nőt is és még PLUSZBAN erre jönnek azok, amiket én írtam. Az ilyen érzelmi reakció sehova nem vezet...
"Amint látod, ez nem mintafüggő viselkedés"
De, nagyon is az! Egy évezredes minta, ami nehezen hal ki. Ami ellen részben te magad is érveltél, az a patriarchális felfogás része ez is, amit - többek közt - a vallás útján is erősítettek az emberekben.
"A tudatlanságot nem fogja pótolni a pillanatnyi boldogság. Az embernek nincs ideje sokszor próbálkozni, egy élete van..."
Az alapfeltételezésed, hogy az emberek nagy része rossz döntést hoz ebben. Ez minimum vitatható. Másrészt amit írtam az minden, csak nem tudatlanság. Egyszerűen nem nyomulunk egyetlen irányban.
"mert én olyan ki***ttul bölcsnek gondolom magam, hogy én ezt elvárhatom tőled.""
Mert Te olyan ki***ttul f*sza gyerek vagy, aki mindent jobban tud, mint aki már megélte....
"Már eleve ez a fajta hozzáállás meghazudtolja a bölcsesség jelenlétét... Ezen jó lenne, ha elgondolkodnál kicsit."
Nem ártana a saját hőzöngésed is visszaolvasni... és egy kicsit elgondolkodni a szüleid (mert valószínűleg róluk van szó) által elmondottak igazságán, de legalább megérteni a miértet.
"Ha az idősebb generáció bölcs lenne, akkor példát mutatna ahelyett, hogy megpróbálnak mindent és mindenkit elnyomni."
Ki a fene akar bárkit is elnyomni? A fiatalok nem úgy élnek, ahogy akarnak? Mindenki úgy rendezi életét ahogy akarja. Bárki bármit megtehet. Te is... Csak egyet ne felejts el, mindennek ára van.... Nagyon súlyos ára...
A fiatalok tolerancia címén követelik azt, hogy a az idősebbek hagyják őket békén.
Az idősebbek általában nem követelődznek, hanem tanácsot adnak, felvilágosítanak, átadják tapasztalataikat. Természetesen ez valamiféle elvárás formájában jelentkezik, mint az iskolában a tanulás.
"Az idősebbek elvárják a fiataloktól, hogy azt csinálják és úgy, ahogyan azt ők képzelik, mondják, gondolják."
Mert nyilván nem a nyúl viszi a puskát...
Talán egy teljes életet leélt embernek valamivel több a tapasztalata, mint egy kezdőnek. Ergo, erkölcsi kötelessége mindazokra a veszélyekre felhívni a figyelmet, ami a következő generációt veszélyezteti. Nyilván túlzások is előfordulnak, ez benne van a pakliban.
Ha valaki mégis molesztálásnak, fölösleges zaklatásnak veszi az idősebbek véleményét, ám legyen. Élje a maga életét, de jól jegyezze meg, mindenki csak egyszer próbálkozhat.
Érdemesebb meghallgatni a tapasztaltabbat...
"Egy fiatalnak nem DOLGA előreengedni az idős nénit a villamoson, hanem lehetősége."
Valóban nem dolga, hanem kötelessége!!! A tisztelet által előírt kötelessége. Persze ez nem mindenki számára ilyen világos...
„Többet mosunk és az iskolás gyerekekkel tanulni kell: ennyit sikerült eddig a topikban látnom.”
Ezeket magad is kitalálhattad volna:
Pl. A legkisebbeknél rendszeres orvosi vizsgálat, kötelező oltás, a kicsiket hozni-vinni, különóra, ünnepségek, szülői értekezlet, betegség esetén orvoshoz vinni, stb. Ahány gyerek, annyival szorozni.
Szemét (szelektív külön) kezelése, tucatnyi számla, csekkek, átutalások, banki ügyek, lejárt, vagy megváltozott okmányok, és sok egyéb dolog ügyintézése,
„ez megoldható úgy, hogy az egyik szülő mindig foglalkozik a gyerekekkel, amíg a másik a házimunkát végzi”
Csak az a baj, hogy annyi az elvégzendő munka, hogy egy ember nem képes ellátni. A napi rutinhoz add hozzá a fentieket is, ami még közel sem teljes lista.
„Ezt hasonlítsd össze azzal a lánnyal, akinek csak háztartást kell megtanulnia,”
Ha így lebecsülöd már a háztartási teendőket is, akkor nincs értelme beszélgetni. Nem is beszélve a gyerekvállalás- és nevelés felelősségéről, döntéseiről stb.
„a nő szépen átbattyog a férje házába, ellátja a háztartást és időnként megszül egy gyereket. Csupa olyan dolog, amit egy modern nőnek is meg kell tennie a sok egyéb mellett.”
Próbáld meg, aztán folytatjuk a beszélgetést.…
„Pontosan azért van olyan sok kétkeresős középkorú és idősebb pár, ahol a férfi nem végez háztartási munkát, mert a kultúrájukban ez nem volt benne,”
Jaj, dehogynem!....A múlt rendszerben szinte minden nő dolgozott, legföljebb azért nem volt partner a házimunkában a férj, mert volt még egy másodállása is.
„Azt a férfit, aki mondjuk otthon takarít kinevetik a társai (és a nők is lenézik!), "papucs" - mondják. És látod pontosan emiatt vagyok ellene a mintaadásnak, mert ilyenek az emberek,”
Amint látod, ez nem mintafüggő viselkedés
„Miért ne adhatnánk azt a mintát, hogy minden pár alakítsa ki magában a felosztást, ahogy nekik működik, ahogy ők boldogok és nagyjából egyenlő teher legyen a kettőn? Látod EZ mindenkinek jó lenne.”
A tudatlanságot nem fogja pótolni a pillanatnyi boldogság. Az embernek nincs ideje sokszor próbálkozni, egy élete van...
„Sokra nem válaszoltam most,…”
Semmi baj, én sem reagálok mindenre, amit már túlbeszéltünk.
Toleranciáért cserébe tolerancia jár, azért cserébe nem lehet azt követelni, hogy "márpedig te most tisztelni fogod azokat a hagyományokat, amik SZERINTEM fontosak, mert én olyan ki***ttul bölcsnek gondolom magam, hogy én ezt elvárhatom tőled."
Már eleve ez a fajta hozzáállás meghazudtolja a bölcsesség jelenlétét... Ezen jó lenne, ha elgondolkodnál kicsit.
Mindenki a SAJÁT elvei szerint éljen, ne másoktól várja el, hogy az ő elvei szerint éljenek. Ha már egyik fél mások elképzelései, elvárásai szerint vezeti az életét, ott már nem is beszélhetünk mérlegről meg serpenyőkről, mert az már alá-fölé rendelt viszony...
Ha az idősebb generáció bölcs lenne, akkor példát mutatna ahelyett, hogy megpróbálnak mindent és mindenkit elnyomni. Csak hogy érzelmileg olyan szinten csököttek az emberek (pontosan emiatt a családmodell miatt), hogy képtelenek a saját orruknál tovább látni.
Én nem várom el egy idősebbtől, hogy ilyen meg olyan ruhát hordjon, és neki sincs joga tőlem elvárni vagy nekem megszabni, hogyan öltözködjek. EZ a kölcsönös tisztelet, és senki ne várjon tiszteletet anélkül, hogy arra képes lenne a másik felé.
Itt nem a fiatalok azok, akik követelnek, hanem az idősebbek követelik meg a fiataloktól, hogy úgy éljenek, ahogyan ŐK GONDOLJÁK, hogy élniük kell. Úgy öltözködjenek, úgy viselkedjenek, fogják magukat vissza és még véletlenül se merjék magukat kiélni, mint ahogyan ők tették...
Milyen serpenyőről beszélünk? A fiatal generáció nem akarja átformálni az idősebb generációt, éljenek úgy, olyan hagyományok és "bölcsesség" szerint, ahogyan akarnak, és ne a fiatalokra akarják ráerőltetni az elveiket, hanem hagyják őket ugyanúgy a saját elveik szerint élni, ahogyan ők is hagyva vannak. Ez (lenne) a kölcsönösség, ami az idősebb korosztály felől nem valósul meg, ugyanis ők önfeladást várnak el a fiataloktól... Ne felejtsd el, hogy NEM beleszólni valaki életébe nem önfeladás, viszont azt csinálni, amit mások (egyenrangú emberek) mondanak, már önfeladás. Az idősebbek elvárják a fiataloktól, hogy azt csinálják és úgy, ahogyan azt ők képzelik, mondják, gondolják.
Egy fiatalnak nem DOLGA előreengedni az idős nénit a villamoson, hanem lehetősége. De az idős néni a fejébe vette, hogy neki kijár, hogy körülötte forogjon a világ, és ezzel van a legnagyobb probléma.
"Fizikailag mindenképpen könnyebb, ez vitathatatlan, azonban nagyságrenddel több dolgot kell intézni."
Mi az a "nagyságrenddel" (!) több dolog a házimunkában? De komolyan! Többet mosunk és az iskolás gyerekekkel tanulni kell: ennyit sikerült eddig a topikban látnom.
"Azt ne vegyük számításba, mikor a két szülő hazajön, nekiesik a házimunkának, a gyereket meg odacsapják a TV/számítógép elé, hogy maradjon csendben… Aztán vacsora fürdés, lefekvés. Mikor és hol van itt gyereknevelés?! Sehol. Mikor van idő bármilyen közös programra? (beszélgetés, közös játék, közös séta, bármi…)"
Tipikusan rossz időbeosztás következménye. Olyan családokban, ahol nincs jelentős túlórázás (vagy nem kell nagyon sok időt utazással tölteni) ez megoldható úgy, hogy az egyik szülő mindig foglalkozik a gyerekekkel, amíg a másik a házimunkát végzi (és cserélhetnek). Nekem nincs gyerekem (még), de látom gyakorlatban, hogy sokan képesek megoldani.
"Miután rájuk van kényszerítve egy életforma, nincs más választási lehetőség. (hol itt a szabadság?) Ezt a kényszert miért nem veszed észre?"
Már bocs, de ezt a kényszert egyenesen én azonosítottam a topikban, megjegyzem: némileg helyetted, te ugyanis csak konkrétumok nélküli, megfoghatatlan és konyhafilozófiai kényszereket tudtál felmutatni a valóban releváns gazdasági helyzet helyett.
„Ez nem változtat azon, hogy kevesebb a döntése, feladata, kötelessége és joga.”
"Van valamilyen bizonyítékod ezzel kapcsolatban?"
Komolyan szükséges bizonyíték? Hiszen teljesen evidens, annyival több mindennel jár a mai nő élete, hogy felsorolni is nehéz! Érettségi után eldönti, hogy továbbtanul-e (ha van rá lehetősége), ha igen, mit, hol, miből oldja meg a megélhetését, hogyan rendezkedik be, hol él. Majd keressen a szakmájában munkát, nem is beszélve a munka közben fellépő döntésekről és feladatokról. Keres magának párt, keresnek maguknak lakhelyet, kitalálni hogy hogyan, miből élnek meg, iszonyatos mennyiségű döntés, felelősség, kötelesség.
Ezt hasonlítsd össze azzal a lánnyal, akinek csak háztartást kell megtanulnia, majd amikor eljön az ideje a szülők kiválasztják a férjet, eljön a házasság napja, a nő szépen átbattyog a férje házába, ellátja a háztartást és időnként megszül egy gyereket. Csupa olyan dolog, amit egy modern nőnek is meg kell tennie a sok egyéb mellett. Mégis miben több az utóbbinak a döntése, felelőssége, feladata, kötelessége?
És én megértem azt is, hogy sok nőnek ez vonzó, hisz egyszerűbb élet. A szabadság, a jogok egyben nagyobb felelősségvállalásról, több döntésről, több feladatról is szól. Mindig voltak nők, akik visszavágynak akár még egy elnyomó rendszerbe is, de hogy ne csak a nők legyenek bevonva: voltak rabszolgák is, akik nem szívesen szabadultak volna föl.
"Az összpontosításról van szó."
A kötelességtudatról van szó. Csak azért, mert a férfinek a kaszára kell összpontosítania, miközben a családjáért dolgozik nem azt jelenti, hogy kevesebb kötelességtudata lenne. A férfi (különösen ha egyedüli kereső) nagyon is jól tudja, hogy rajta múlik a család megélhetése, és ez iszonyat nagy felelősség. Látom azokon a férfiakon, akiknek felesége nem dolgozik (egyáltalán), és tipikusan ezeket a férfiakat látom túlhajszoltnak is.
"Az emberek jó része még irányelvek mellett sem képes jó döntéseket (helyes életvitelt) választani, nemhogy anélkül… Miért nem? Mert nincs meg hozzá a felkészültségük, tapasztalatuk, ha úgy tetszik bölcsességük."
Beszéljünk csak konkrétan a témáról! Családon belüli munkamegosztás. Én a környezetemben azt látom, hogy nagyon is organikusan képesek kialakítani ezt az emberek. És teszem hozzá: jobban, mint az idősebb generációk (én a 20-as éveimben járok). Miért? Egyszerűen a belátás miatt, másrészt: kultúra. Pontosan azért van olyan sok kétkeresős középkorú és idősebb pár, ahol a férfi nem végez háztartási munkát, mert a kultúrájukban ez nem volt benne, a mostani fiatal generációban ez viszont már sokkal gyengébb hatás. A "minta" ugyebár évezredeken át az volt, hogy a főzés, mosás, takarítás a nő dolga, a férfi csak keressen pénz és otthon legyen kiszolgálva és ez nem csak egyéni szinten van benne az emberekben, hanem kialakul a társadalmi nyomás. Azt a férfit, aki mondjuk otthon takarít kinevetik a társai (és a nők is lenézik!), "papucs" - mondják. És látod pontosan emiatt vagyok ellene a mintaadásnak, mert ilyenek az emberek, akik nem illeszkednek a kaptafára azokra nagyon nagy társadalmi nyomás helyeződik azonnal. Amit mondasz, hogy adjunk olyan mintát, ami a többségnek jó, a többinek legfeljebb nem kell követnie az csak papíron működik, a gyakorlatban pedig ilyen szörnyű módon valósul meg. Úgyhogy még azon rendkívül üdvös esetben is, amikor a "bölcs vezér" valóban bölcs, a mintaadás ebben szükségszerűen károkat okoz és - mint mondtam - úgy érzem felesleges is. Miért ne adhatnánk azt a mintát, hogy minden pár alakítsa ki magában a felosztást, ahogy nekik működik, ahogy ők boldogok és nagyjából egyenlő teher legyen a kettőn? Látod EZ mindenkinek jó lenne.
Sokra nem válaszoltam most, amit nem tartottam már érdemesnek folytatni, vagy úgy éreztem kimerítettük, mert nagyon szétfregmentálódott már a beszélgetés, de ha valamire úgy érzed nem adtam meg a kellő választ természetesen pótlom!
(Ha valakinek akarod címezni, akkor ne az "új hozzászólás" gombra kattints, hanem a hsz fejlécében levő balra kanyarodó nyílra.)
„Ne másokon verjük már le azt, hogy ha a mi sorsunkat igazságtalannak éreztük. Pedig a mai középkorú emberek ezt csinálják a fiatalokkal. Nem számít, ők mi mindent megtettek fiatalon, a mai fiatalok kussoljanak, ne érezzék jól magukat, és hódoljanak be mindenkinek...”
20-30 év múlva ugyan ezt fogod olvasni az akkori fiatalok tollából…
Mellesleg túl sötéten látod a dolgokat, s némi átgondolatlansággal fűszerezve:
Ti. kétszereplős a dolog, két generáció közötti konfliktus a tárgya. Ennek megfelelően két nézőpont feszül egymásnak, egyfelől a tolerancia, másfelől a bölcsesség (hagyomány) tiszteletének igénye.
„Másokat ilyen fokon nem tolerálni ugyanis abnormális,”
A vásár mindig kettőn áll. A mérleg egyik serpenyőjében nem elég csak követelni, a másikba adni is kell ahhoz, hogy kialakuljon egy optimális egyensúlyi állapot.
Régen normális családi élet volt??? Most, a 30-as, 40-es, 50-es éveiben élő emberek lelki és érzelmi egészségéről te ezt vonod le?
Elmondom, én mit látok. A mai középkorú korosztály, akik állítólag jó családban nőttek fel, annyi elfogadásra nem képesek, hogy tolerálni tudják a jelenlegi fiatalok külsejét, öltözködését. Zavarja a csőrüket, hogy a mai fiatalok ellent mernek mondani a szüleiknek, ha azok uralkodni akarnak rajtuk, zsarolják őket, míg ők nem mertek.
A mai középkorúak, akik állítólag normális családban nőttek fel, most azért akarnának korlátolni minden fiatalt, mert NEKIK nem lehetett megtenni mindazt, amit most a fiataloknak lehet. Magyarul, ezt a családi mintát hozták, hogy korlátoljunk másokat, korlátoljuk a gyerekünket olyan dolgokban is, amik a saját személyes szabadságához köthetőek, ne emberként, hanem kutyaként kezeljünk mindenkit, aki kicsit is önfeledt vagy szabad merészel lenni. Mert ők is korlátolva voltak, de mivel ez ellen nem mertek fellázadni, most a mai fiatalokat gyűlölik, mert ők meg fel mernek... Késő bánat... Ne másokon verjük már le azt, hogy ha a mi sorsunkat igazságtalannak éreztük. Pedig a mai középkorú emberek ezt csinálják a fiatalokkal. Nem számít, ők mi mindent megtettek fiatalon, a mai fiatalok kussoljanak, ne érezzék jól magukat, és hódoljanak be mindenkinek...
Nem éppen normális családból való kikerülésre utal, ha az emberek így gondolkodnak. Az pedig, hogy a manapság inkább trendi "liberális" családmodell mennyire hatékony, azt majd az fogja megmutatni, mennyire felnőtt embereket termel ki érzelmileg.
Másokat ilyen fokon nem tolerálni ugyanis abnormális, ahogyan az emberek most viszonyulnak egymáshoz. Olyan dolgokért megharagudnak egymásra, amikhez közük sincs. Aki normális családból került ki, annak ilyen meg sem fordul a fejében... Az ember önmaga elfogadását úgy tanulja meg, ahogyan a saját szülei tudják őt elfogadni. És ha folyton kritikát, korlátozást, bántalmazást kapott elfogadás helyett, akkor ugyanígy fog magához viszonyulni, és ugyanúgy másokon vezeti le az ebből adódó feszültséget, ahogyan azt otthon látta a szüleitől.
Régen nem azért nem volt ennyi válás, mert az emberek jobban szerették egymást, csakis azért, mert az emberek bűnnek érezték, ha önfeladás nélkül élnek és inkább tönkrementek valaki mellett lelkileg és testileg, minthogy új életet kezdtek volna. És HÁLA ISTENNEK ma már egyre többen rájönnek, hogy NEM azért jött senki erre a világra, hogy teljes önfeladásban élje le az életét. Akik pedig úgy éltek, azok ezt a szemléletet irigylik és mindent elkövetnek, hogy bűnösnek állítsák be, csak hogy nehogy már kijárjon másoknak az, ami nekik nem járt ki (pontosabban amivel nem éltek saját hibájukból)
"Amig 1960-ig az iskolakban imadkoztak, es a Bibliat tanitottak, normalis csaladi elet volt. Ezutan jott a szexualis forradalom, a nok tomeges munkabaallasa, egekbe szoko inflacio, csaladok szetesese, stb. stb"
Az ima nem old meg semmit egy széteső családban. Márpedig régen is estek szét családok, ha együtt is maradtak formailag. Az még rosszabb is volt a mai helyzetnél, mert ma senki nem kényszerül egy számára elviselhetetlen kapcsolatban élni.
"Azok a csaladok sokkal boldogabbak, ahol a feleseg nem dolgozik, amikor gyerekek vannak (de nemcsak 3 eves korig, kesobb sem). Pedig ezek a nok is egyetemet vegzettek. Az egyik csaladnal mind a 2 gyerek okos, es mind a 2 osztalyelso. Miert? Mert az anya oda tud figyelni a gyerekekre, leellenorizni a hazi feladatot, stb. A masik csaladnal eleg butak a gyerekek, de az anya addig korrepetalja oket minden delutan orakon at, hogy egy 4-es szintet elernek."
Erről beszélek! Számtalan hasonló példát lehetne hozni...
„Még mindig úgy látom, hogy a mai háztartás fenntartása sokkal könnyebb, mint ősanyáink idejében lehetett, oly nagy mértékben javult a technológia.”
Fizikailag mindenképpen könnyebb, ez vitathatatlan, azonban nagyságrenddel több dolgot kell intézni.
„…így kisebb súllyal nyom latba a munka felosztásánál.”
Amennyiben csak a fizikai erőt nevezzük meg a felosztás egyedüli indokának.
„Ha csak 10% az, aki nem akar a kaptafa szerint élni akkor az fair társadalom, ami ellenük dolgozik?”
Szóba sem került, hogy a társadalomnak bárki ellen kéne dolgoznia, ellenkezőleg az a kifogásom, hogy a mai társadalom nem a 10 %-ot, hanem a többséget kényszeríti egy nemkívánatos (káros) életforma felvételére.
„Nem tudom. Erről nincsenek jelentős ismereteim, csak amit a környezetemben láttam. Lehetséges, hogy a 2 éves kor még korai, de úgy látom az óvoda már kell is a gyerekeknek.”
A szülői együttlét soha nem válik kárára egy gyereknek, még az önállóság elérése után sem! Természetesen saját korosztályának közösségére is szükség van, ahogyan régen is volt. De a ló másik oldala éppoly káros következményekkel jár, mint az innenső. Nem feltétlenül a korhatárral van baj, hanem azzal az idővel, amit a gyerek nem a szüleivel tölt. Azt ne vegyük számításba, mikor a két szülő hazajön, nekiesik a házimunkának, a gyereket meg odacsapják a TV/számítógép elé, hogy maradjon csendben… Aztán vacsora fürdés, lefekvés. Mikor és hol van itt gyereknevelés?! Sehol. Mikor van idő bármilyen közös programra? (beszélgetés, közös játék, közös séta, bármi…)
„…nem létezik olyan modell, ami mindenkinek jó lenne, ezért nem kellene semmilyen formulát erőltetni ebben.”
Ez igaz, de nem azt kell példának állítani, ami a kisebbségnek megfelelő, hanem azt, ami a többségnek, mert valószínűleg az a jobb megoldás. A jobb megoldásra meg mindenképp fel kell hívni a figyelmet, hiszen az közös érdek. Pl. a nemdohányzó embert állítjuk követendő példának a dohányzóval szemben, vagy a rendszeresen sportolót az otthonülővel szemben.
„A bölcsődékben, óvodákban és iskolákban nevelnek is, de a nap többi részében a szülőnek ugyanúgy megmarad ez a kötelesség.”
Már csak az a kérdés, mikor? Próbáld meg végiggondolni egy család napi időbeosztását ha mindkét szülő dolgozik. Lásd fentebb.
„Csakhogy tudjuk, hogy a valóságban ez nem így működik, egyszerűen nem ilyenek az emberek, nem toleránsak. Amint széles körben elfogadottá válik a norma, a normától eltérő emberekre máris hatalmas társadalmi nyomás helyeződik.”
Erre megint azt tudom mondani, hogy még mindig jobb, ha ezt a kisebbség szenvedi el, mit a többség.
„Egy kollektivista rendszerben a súly mind a társadalmi érdek felé van eltolva az egyének kárára.”
Ez éppoly káros, mint az individuum mindenek fölé helyezése. A szélsőséges megnyilvánulások mindig nagyobb feszültséget keltenek, mit az egyensúlyi helyzet. Bár ez sem mentes a konfliktusoktól…
Csak a játék kedvéért: a másfél millió ember 1,5 ezreléke a lakosságnak, míg mindannyian 3% energiatöbbletet kaptak. Mindennek ára van. Ez legalább tiszta energia. Csernobil hány embert is érintett? J, és a halottaknak, torzszülötteknek nemcsak el kellett költözni…
„Ha a "bölcs vezér" jelöli ki az "ideális" családmodellt, az hosszú távon garantálja egy réteg boldogtalanságát.”
Ez egyáltalán nem biztos, sőt! (A „bölcs vezér” alatt tényleg bölcs vezért érts, aki valóban helyes utat jelöl ki.)
„Ha adunk teret az egyéniességnek ott, ahol addig nem volt, akkor eleinte látunk negatív hatást, mert ilyenkor mindig átleng az inga, aztán szépen lenyugszanak a dolgok, a kultúra utoléri a berendezkedést és mindenki megtalálja a helyét és boldogabb lesz.”
Ha közben nem "ölik meg egymást", akkor ugyan oda fognak jutni, mint a bölcs ember vezetésévél, csak sokkal lassabban, s lehet, hogy jóval több áldozat árán.
„De semmiképpen sem lehet helyes. Elkerülhetetlenül helytelen, hisz nem vagyunk egyformák. A legjobb esetben a többségnek helyes - a többinek pedig nem.”
Ha a többség számára helyes, akkor nincs probléma. A többiek arra mennek, amerre akarnak.
„A nyomás viszont egyből beindul.”
Ez minden közösségre jellemző…S ez valahol helyes is, (ha az megmarad az emberséges/optimális keretek között)
„Én pontosan azt látom, hogy a párok nagyon is kompetensen fel tudják osztani egymás közt a munkát és felelősséget.”
Miután rájuk van kényszerítve egy életforma, nincs más választási lehetőség. (hol itt a szabadság?) Ezt a kényszert miért nem veszed észre? Miért csak a helyes irány-táblát – ami még csak nem is kötelező – tartod elviselhetetlennek?
„Nagyon mellébeszélsz már ezzel. Egy családon belüli felelősségről beszéltünk, a kérdésem pedig arról szólt, hogy a már meglevő családban (gyerekekkel együtt is) kinek az elvesztése a kritikusabb:”
Csakhogy a család nem félút után kezdődik… hanem házassággal, ahol még nincs gyerek.
„Ez nem változtat azon, hogy kevesebb a döntése, feladata, kötelessége és joga.”
Van valamilyen bizonyítékod ezzel kapcsolatban?
„A férfi is a családért dolgozik.”
Az összpontosításról van szó. Mindketten a családért dolgoznak, a férfi úgy, hogy a munkájára koncentrál, a nő meg a családra (is, meg a munkájára is)
„Ha nem lett volna világos: ezúttal mint teljes demográfiáról beszéltem.”
Nem volt világos, mert nem derült ki. Visszaolvasva sem… Ti. az egyenlő munkáért egyenlő bér volt a kiindulási pont, ami egy adott munkára vonatkozik.
„Különösen egy olyan témában, amiben amúgy is maguktól teljesen jól képesek dönteni az emberek.”
Az emberek jó része még irányelvek mellett sem képes jó döntéseket (helyes életvitelt) választani, nemhogy anélkül…
Miért nem? Mert nincs meg hozzá a felkészültségük, tapasztalatuk, ha úgy tetszik bölcsességük.
"Pont rosszul latod. A munkahelyem egyaltlan nem konzervativ, sot nagyon is liberalis."
Speciel nem a munkahelyedre gondoltam, de mindegy. A liberálisok nem soviniszták, az ugyanis egy illiberális elv. Nem minden, ami vallásmentes automatikusan liberális.
"Merkelt megvalasztottak, o az egyetlen egy no."
Nem éppen az egyetlen. Tény, hogy a politikában férfitöbbség van, de ettől még a lehetősége megvan a nőknek érvényesülni, hisz őt is odaválasztották, nemde? Valószínűleg eleve nem sokuk érdeklődik a politika és közélet iránt és a vele járó küzdelemben sem akarnak annyira részt venni.
"Jo kirakatnak, es arra, hogy nehany szerencsetlen no olyan hiu remenyeket taplaljon, hogy milyen nagy politikai karriert fut be, es hogy micsoda egyenlo eselyek vannak."
Az esélyek egyenlőek, ha valakinek megvan a kellő tudása, karizmája és minden ami szükséges elérheti a célját. Pontosan erről szól a dolog. Tudod, te magad is képviseled azt a lehúzó erőt, amivel a világot vádolod. Á, minek próbálkozni, úgyis esélytelen, hiú remény csupán... Hát igen, ilyen hozzáállással az is lesz. Persze senkinek ne az legyen az egyetlen boldogító célja, hogy államelnök legyen, erre egy férfinak is igen kicsi az esélye...
"Mi a "kitores" ?"
Például választhattál volna olyan férfit, vagy most olyan barátokat, akik megbecsülnek nőként is. De te inkább megelégszel azzal, hogy a nő hallgasson a férfiak közt, ezt mondja a Biblia is, mert így jobb mindenkinek.
"Ma mar a ferfiak nincsenek arra kotelezve, hogy biztositsak a megelhetest a felesegnek es a gyerekeknek. Szabad a szex, aztan a nok gondoskodjanak a fogamzasgatlasrol, aztan, hogy vagy elvetessek a gyereket, vagy neveljek fel egyedul."
Minek a férfit arra kényszeríteni, hogy egy másik, felnőtt, munkaképes embert eltartson?! Ha a nőnek nem tetszik a helyzet el tud válni és a megszerzett vagyon fele őt illeti, akkor is, ha egy fillért nem keresett. A gyerek megélhetésére kötelezett a férfi (a nő is), erre van egy raklap gyermekvédelmi törvény. Szintén van gyerektartás. Ja, amúgy a szexhez meg két ember kell és mindkettő tudja, hogy mit kockáztat (kivéve persze ha csak absztinenciát tanítunk nekik, hehe).
"Amig 1960-ig az iskolakban imadkoztak, es a Bibliat tanitottak, normalis csaladi elet volt."
Jaja, régen minden jobb vót! És persze MINDEN ami rossz, az csakis a mocskos ateisták miatt van! Demagóg...
"Es nehogy azt higgye valaki, hogy ha egy no mondjuk egy tudomanyos palyara megy, olyan nagy karriert fut be."
Rengeteg ellenpélda van! Tehetséggel, szorgalommal és akarással bármeddig el lehet jutni nőnek is. De persze te ebben is lehúzod a nőket. Nagyon szomorú, ha arra gondolok, hogy hány ember "inspirálja" így a lányait... aztán csodálkozunk, hogy valóban nem képesek sikereket elérni?!
"Ez a hazaspar sem vallasos egyaltalan, ugyhogy nem johetsz azzal, hogy azert nem csinal a ferfi semmit sem otthon, mert konzervativ."
Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy konzervatív legyen valaki. Az tény, hogy a legtöbb vallásos ember konzervatív, de ez se aranyszabály. Különben azok alapján amit leírtál a férfi többet dolgozik, hisz még hétvégén, a szabad idejét is munkával tölti és így persze jóval többet is keres, akkor miért kellene még háztartásban is több részt vállalni? Ha nekik ez működik mit zavar ez téged?
"Azok a csaladok sokkal boldogabbak, ahol a feleseg nem dolgozik, amikor gyerekek vannak"
Oké, és? Ennek semmi köze a valláshoz. Ne dolgozz, ha nem akarsz. Erről-arról le kell mondanod, de hát ezt te is tudod.
Pont rosszul latod. A munkahelyem egyaltlan nem konzervativ, sot nagyon is liberalis. Tele van ateista kinaiakkal. A kinai ferfiak a legrosszabb vezetok, annyira, hogy meg a kinai nok is "elmenekultek", ha megtehettek. Minden munkahelyen "patriarchialisak" a ferfiak - nem nagyon turik, hogy ha egy no feljebb akar jutni. Ott vannak noi vezetok, ahol nincsenek, vagy nagyon keves ferfi van.
Merkelt megvalasztottak, o az egyetlen egy no. Jo kirakatnak, es arra, hogy nehany szerencsetlen no olyan hiu remenyeket taplaljon, hogy milyen nagy politikai karriert fut be, es hogy micsoda egyenlo eselyek vannak. Ez az egy is annyira rosszul megy, hogy Merkel vagy nem tudja mit csinal, vagy pedig mindig kritizaljak a semmiert is.
Az már a vallás erejét is mutatja, hogy még a kitörésnek a gondolatától is irtózol.
Mi a "kitores" ? Hogy mergezzuk magunkat fogamzasgatloval, oljuk meg a gyerekeinket (abortusz), menjunk el dolgozni kevesebb berert, mint a ferfiak, de kozben otthon is helyt alljunk, koltsuk fel a gyerekeinket koran, hogy huzogjuk bolcsodebe, ovodaba, az iskola utan menjen napkozibe, alig lassuk a gyerekeinket, ne is toltsunk idot veluk, es ne is tudjuk nevelni oket, stb. stb. ?
Egyetemre muszaj menni egy nonek, ez nem is ketseges. De egyreszt azert, mert mar sokszor nem lehet a ferfiakra szamitani. Ha megnosulnek is, nem keresnek eleget, vagy legtobb esetben el sem veszik a not, csak gyereket csinalnak, akivel aztan nem torodnek. Ma mar a ferfiak nincsenek arra kotelezve, hogy biztositsak a megelhetest a felesegnek es a gyerekeknek. Szabad a szex, aztan a nok gondoskodjanak a fogamzasgatlasrol, aztan, hogy vagy elvetessek a gyereket, vagy neveljek fel egyedul.
Szerencsere, sok ferfi nem igy gondolkodik, de aki igen, annak nyugodtan meg van engedve. Nagyon sok a hazassagon kivul szuletett gyerek. Regen volt vagy 30-bol 1, ma meg mar 4-bol 1 - valami ilyesmi.
Amugy egyetemre azert is erdemes menni, meg ha otthon is marad az anya, hogy a gyerekeket tanitsa sok mindenre (irodalom, tortenelem, vallas, stb), es hogy a csaladot jol tudja menedzselni (nem art penzugyi vagy gazdasagi orakat venni).
Amig 1960-ig az iskolakban imadkoztak, es a Bibliat tanitottak, normalis csaladi elet volt. Ezutan jott a szexualis forradalom, a nok tomeges munkabaallasa, egekbe szoko inflacio, csaladok szetesese, stb. stb.
Es nehogy azt higgye valaki, hogy ha egy no mondjuk egy tudomanyos palyara megy, olyan nagy karriert fut be. Ismerek egy hazaspart, mind a kettonek doktoratusa van fizikabol. A ferjnek jo allasa van az egyetemen, a no egy asszisztens fele. 4 gyerekuk van. A ferj otthon egy darab kanalat arrebb nem rak, ha hetvegen felkel is, az 1. az, hogy a szamitogephez ul, mert o "kutat". Kozben a feleseg intezi a gyerekeket is, es mindent a haztartasban. En csak azt latom, hogy ossze-vissza szaladgal, azt se tudja, hogy hol all a feje. Rendszeresen elfelejt dolgokat, pl. multkor elfelejtett arra a megbeszelesre elmenni, amit o hivott ossze. Ez a hazaspar sem vallasos egyaltalan, ugyhogy nem johetsz azzal, hogy azert nem csinal a ferfi semmit sem otthon, mert konzervativ.
Azok a csaladok sokkal boldogabbak, ahol a feleseg nem dolgozik, amikor gyerekek vannak (de nemcsak 3 eves korig, kesobb sem). Pedig ezek a nok is egyetemet vegzettek. Az egyik csaladnal mind a 2 gyerek okos, es mind a 2 osztalyelso. Miert? Mert az anya oda tud figyelni a gyerekekre, leellenorizni a hazi feladatot, stb. A masik csaladnal eleg butak a gyerekek, de az anya addig korrepetalja oket minden delutan orakon at, hogy egy 4-es szintet elernek.
"Nem a zsido vallast irtam. A Bibliat irtam (ha nem, ezt akartam). A zsido vallast nem is ismerem. Az Oszovetseg nem egyenlo a zsido vallassal. A mai zsido vallasban nem olik meg a hazassagtorot, az Oszovetsegben megoltek."
Na, már csak egy lépés és legközelebb már képes leszel be is ismerni, hogy tévedtél! De ez is fejlődés! :)
A zsidóknak egyébként nagyon sok írásuk van még a Tanakhon (Ószövetségen) kívül (pl a Talmudban összegyűjtöttek), ők ezzel alakítgatták, modernizálták a vallásukat, úgyhogy természetesen ők sem élnek már a vaskori szinten.
"Mindenhol ez van, hogy ha a "no tanit" a ferfiak kozott, akkor le van hurrogva."
Tévedés: ez konzervatív körökben van így és nem is véletlenül. Van ám összefüggés abban, hogy vallásos, konzervatív közösségben élsz és aközött, hogy a férfiak az ennek megfelelő patriarchális módon viselkednek. Speciel az én mocskos liberális köreimben a nőket ugyanúgy meghallgatjuk és az alapján ítélünk amit mondanak.
"Pl. Merkel - mindenki tamadja a migrans politikaja miatt. Ez mit mutat? Van egyetlen egy noi vezeto az EU-ban, aki vagy nem jol csinalja a dolgokat, vagy ha jol is csinalja, akkor is lehurrogjak."
Igen, mi sem jobb példa arra, hogy a nőket mindig lehurrogják, mint hogy a világ harmadik-negyedik leghatalmasabb országának élére megválasztották... :D
"Tehat osszesegeben a BIBLIA jo peldat allit elenk."
Ha neked jó... én azt látom, hogy nem vagy te ezzel teljesen elégedett, csak azt nem sikerült felismered, hogy lehet ez másként is. Az már a vallás erejét is mutatja, hogy még a kitörésnek a gondolatától is irtózol.
