Milyen érdekes hogy az Iraeli topikban a zsidók ellen annyira hőbörgőPalesztinoknak saját államot követelő nickek az 6x annyi Kurdoknak nem követelnének saját államot Erdogannal szemben!
Igaz az ENSZ sem, a BBC se aggodik ertuk se az USA elit egyetemeinek woke fiataljai.
A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a "nyitott kapuk politikáját", de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett "érzékenységekre" is. Szijjártó Péter a NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli "biztonsági kihívásokról", a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni.
A NATO-tag Törökország jelezte, hogy ellenzi a két skandináv ország csatlakozását a szövetséghez, valószínűleg azért, mert a két országban jelentős kurd kisebbség él, amelynek Svédországban parlamenti képviselete is van. A NATO-csatlakozáshoz valamennyi tagország kölcsönös beleegyezésére szükség van.
Kurz osztrák kancellár hétfőre berendelte a helyi török nagykövetet, Ozan Ceyhunt, írja az APA hírügynökség. Kurznak az a problémája a török állammal, hogy bécsi kurd aktivisták és szimpatizánsaik tüntetéseket tartottak a nők elleni erőszak ellen, csakhogy jobboldali nacionalista törökök, köztük a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali terrorszervezet jeleit használó emberek rájuk támadtak.
Halálosan megfenyegették Karl Nehammer belügyminisztert és Susanne Raab integrációs minisztert a bécsi zavargásokat követően - erről a két tárcavezető beszélt egy bécsi sajtótájékoztatón, írja az MTI.
A közösségi médiában tették közzé a halálos fenyegetést Nehammer és Raab ellen. Az indulatokat feltehetően az váltotta ki, hogy mindketten keményen felléptek a zavargások kirobbantásával gyanúsított török nacionalisták ellen.
Legalább tízen meghaltak és harmincan megsebesültek szombaton egy robbanás során a szíriai Tel Abyad városában a török határhoz közel – közölte a Syrian Observatory for Human RIghts. A megfigyelőcsoport szerint katonák és civilek is voltak az áldozatok között
Dzsihadisták vették át a hatalmat Erdoğan embereitől
A török vazallusok kudarca annál is kínosabb, mivel Recep Tayyip Erdoğan elnök részben azzal az érvvel tudta rávenni Donald Trumpot a Szíriában – pontosabban a szíriai kurdok által létrehozott autonóm területen – állomásozó 2000 fős amerikai kontingens kivonására, hogy majd Törökország gondoskodik a dzsihadistákról. A New York Times-ban elhelyezett véleménycikkben is népszerűsített érv eddig is gyenge lábakon állt, hiszen Donald Trumpon kívül mindenki tudja, hogy Erdoğan számára soha nem a dzsihadisták, hanem a kurdok jelentették a főellenséget, de most még jobban sántikál, hogy kiderült: a törökök még az akciórádiuszukba bőven beleeső Idlibben is képtelenek voltak megakadályozni egy masszív dzsihadista hatalomátvételt.
Ez korunk legnagyobb forradalmaTóth Gergely 2018.02.14.
Két oldalról is szorongatják a szíriai kurdok államát, miközben belül folyik a Közel-Kelet, de talán a világ legnagyobb társadalmi kísérlete: a feminista demokrácia megteremtése. A kurd nők a saját vérük árán vívták ki a szabadságot és az egyenlőséget, de a többi etnikum közös örökségeként akarják továbbadni.
2014-ben alig telt el nap a szíriai kurd milícia, a Népi Védelmi Egységek (YPG) női harcosairól szóló képek és ezek hőstetteiről szóló beszámolók nélkül. Nem is nehéz megérteni, hogy miért imádta őket a sajtó és a közvélemény: hiszen ezek a kemény, veszteségektől és élet-halál harctól megedzett nők, pont a nőket brutálisan elnyomó, rabszolgasorba taszító, sokkoló kegyetlenségeikkel büszkélkedő Iszlám Állam ellen álltak ki, miközben mondjuk Irakban katonák ezrei futottak a dzsihadisták elől.
Rojava eleve nagyon világias és demokratikus szellemiségű alaptörvénye a nőkre vonatkoztatva olyan progresszív rendelkezésekkel, mint:
külön bíróságokat hoztak létre a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ügyekre;
a collegialitas római döntéshozatali elvét felevenítve minden adminisztratív szerv élén egy férfinak és egy nőnek kell állnia;
a döntéshozó testületekben 40 százalékos női kvótát vezettek be;
és bár nem alaptörvényi rendelkezés, mégis általános érvényűvé vált, hogy minden településen létrehoztak egy nőknek szánt közösségi házat, ami védelmet biztosított a poligámia, a kényszerházasság, a bántalmazás elől menekülő nők számára, és a jogi tanácstól a képzéseken át az önvédelmi oktatásig számos szolgáltatást nyújt.
De Rojavában a női egyenjogúság azért is tudott túllépni a jól hangzó, de üres deklarációkon, mert a kurd nők a harctéren is bizonyítottak.
na meg csak az kéne hogy Mucsaiban is ilyen joga elegyen a nőknek...
Öcsisajt, akarod mondani, hogy jó fasisztoidok módjára az USA gyarmatosítsa egy független ország (Szíria) egy részét. Emiatt az ilyen dolgokért felelösöket Nürnbergben simán elítélték és felhúzták volna.
Szoval fel akarod akasztatni Putyint azert amiert elcsatolta "egy független ország (Ukrajna) egy részét"
Öcsisajt, akarod mondani, hogy jó fasisztoidok módjára az USA gyarmatosítsa egy független ország (Szíria) egy részét. Emiatt az ilyen dolgokért felelösöket Nürnbergben simán elítélték és felhúzták volna.
Az Egyesült Államokban egyre erősebb az a vonal, ami nem csak ideiglenes szövetségesként, hanem tartós partnerként tekintene a kurdokra.Emellett elég erős érvek sorakoznak:
a szíriai katonai kontingensnek – különösen az Afganisztánban és Irakban tapasztaltakhoz képest - nagyon pozitív a véleménye a kurdokról, akikre a helyszíni tanácsadók és kommandósok szerint a hosszú távú stabilitás megteremtésében is számítani lehetne.
Miután az USA sok-sok évig hiába próbálkozott egy ütőképes és lojális szíriai ellenzéki erő kiképzésével és felszerelésével, az ölébe hullt egy ütőképes és lojális szíriai erő, mely ha nem is harcol aktívan Aszad ellen, de mindenképpen a diktátor hatalmát ellensúlyozza.
Az SDF harcosai Deir ez-Zórnál nem csak az Iszlám Állammal, hanem Aszad erőivel, és a mellettük harcoló orosz és iráni támogató csapatokkal is farkasszemet néznek. A matek egyszerű: minden egyes négyzetkilométer, amit a kurdok vezette szövetség elveszít, az iráni és orosz befolyási övezetet gyarapítja. Sok amerikai döntéshozó már amiatt is háborgott, hogy Amerika nem lépett fel a síita hátterű bagdadi kormány nyomulásával szemben, abból iszonyú botrány lenne, ha az USA az oroszok és az irániak elől Szíriában is meghátrálna.
És hát azt sem szabad elfelejteni, hogy a szíriai kurdok baloldali republikanizmusa, antiradikalizmusa és feminizmusa a Közel-Keleten egyedülálló értéket képvisel – különösen abban a korban, amikor az ultrakonzervatív vahabita iskola uralta el a szunnita iszlámot, és a világi-katonai elit hanyatlásával Törökország is elindult az iszlamizálódás útján.
Úgy tűnt, hogy végre sikerülhet valóra váltani a kurd nemzeti államnak a Török Birodalom felbomlása óta folyamatosan a Közel-Kelet felett lebegő, néha a távolba vesző, néha kézzelfogható közelségbe kerülő álmát – legalább Irakban. És persze a nemzeti álmon kívül az is nagy súllyal esett a latba, hogy Barzani sem egy helyezkedő, ügyeskedő, az elégedetlenséget hatalmi eszközökkel elfojtó klánvezérként, hanem kurd nemzeti hősként masírozhatott volna be a történelmi panteonba.
Csakhogy a kurd vezetők ugyanott tévedtek el, ahol elődeik 1919-ben:
Túl sok újságot olvastak.
Ezért keverhették össze a Nyugat kurdok iránti szimpátiáját a nyugati államok támogatásával; ezért hihették el, hogy a tragédiákkal kikövezett nemzeti múlt és az Iszlám Állam elleni katonai érdemek a nemzetközi közösség előtt igazolják majd a függetlenségi törekvéseiket; és ezért ringatták magukat abba az illúzióba, hogy egy – a katalánnál sokkal egyöntetűbb – demokratikus akaratnyilvánítást a nemzetközi közösség nem hagyhat majd figyelmen kívül.
Egyes beszámolók szerint a tüntetés először Erdogan-pártinak tűnt, mások szerint már az elején is felbukkant a szíriai kurdok zászlaja is. A szervezetet Törökország ellenségnek tekinti, az Egyesült Államok viszont támogatandó szövetségesnek, amely érdemben tudja visszaszorítani az Iszlám Államot.
„Erdogan testőrei kurd tüntetőket ütlegelnek Washingtonban. Képzeljék el, mit kell akkor átélnünk Törökországban” – írta a Washingtonban élő azerbajdzsáni születésű újságíró, Mahir Zeynalov, aki ellen eljárás indult egy Erdogan korrupciós ügyeit érintő bejegyzése miatt.
Őrjáratba kezdett az amerikai hadsereg a török–szír határon, miután a törökök keddi bombázásában több, az amerikaiakkal szövetséges szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) milíciához tartozó katona is meghalt - írja a CNN.
A török biztonsági erők súlyos jogsértéseket követtek el a kurd felkelők elleni hadműveletek közben, amelyeket Ankarának ki kellene vizsgálnia, írta jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága.
A huszonöt oldalas jelentés módszeres pusztításról, gyilkosságokról és más jogsértésekről számol be. Ezeket a török biztonsági erők a kurd lázadókkal kötött tűzszünet összeomlása, azaz 2015 júliusa és 2016 decembere között követték el az ország délkeleti részén végrehajtott műveletek során, írja az MTI.
Mintegy kétezer ember, köztük a biztonsági erők 800 tagja és nagyjából 1200 helyi lakos, vesztette életét az említett másfél évben - hívta fel a figyelmet a világszervezet. Az ENSZ túlkapásokról, gyilkosságokról, nemi erőszakról, gyűlöletkeltésről, emberrablásokról és kínzásokról szerzett tudomást.
Recep Tayyip Erdogan kemény megtorlást ígért, amiért Hollandia nem engedte területén kampányolni a török kormány két tagját, majd rendőri erővel feloszlatott egy Erdogan-párti tüntetést Rotterdamban. Az elmérgesedő diplomáciai konfliktus legutóbbi fejezetében a török elnök a Reuters szerint azt mondta, a Hollandok keményen meg fognak fizetni a történtekért, és "nemzetközi diplomáciai móresre tanítják őket". Azt hittem, a nácizmusnak már leáldozott, de tévedtem. A nácizmus még mindig elterjedt Nyugaton. A Nyugat megmutatta igazi arcát. - nyilatkozta a vallási konzervatív nacionalista politikus, akit gyakran szoktak diktátorokhoz hasonlítani vezetési stílusa és a vele szembeni kritikus hangok könyörtelen letörése miatt.
A dán miniszterelnök nem fogadja a török kormányfőt
Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök az javasolta Binali Yilderim török kormányfőnek, hogy napolja el márciusi dániai látogatását. Rasmussen a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai feszültséggel indokolta indítványát. "Tervbe vett találkozónk nem különíthető el a Hollandiát érő török szóbeli támadásoktól, ezért javasoltam török kollégámnak látogatása elnapolását" - áll Rasmussen nyilatkozatában.
