Az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet közzétette a feltételezett moszkvai támadók fotóit és egy nyilatkozatot. A támadás az „iszlám ellen harcoló országok elleni háború” része volt – jelentették be a férfiak percekkel akciójuk előtt.
Több tucat halottal járó szíriai légicsapásokat tussolhatott el az amerikai hadsereg a The New York Times című napilap szombati közlése szerint. A bizalmas dokumentumokra és a műveletben közvetlenül résztvevők beszámolójára hivatkozó anyag szerint a két légicsapást az Iszlám Állam terrorszervezet akkori szíriai bázisánál, Bagúznál hajtották végre 2019. márciusában, és a halottak között akár 64 civil, köztük nők és gyerekek is lehettek. A lap szerint a légierő egyik, a bombázások idején a műveleti központban tartózkodó jogásza elmondta, hogy
háborús bűncselekmény gyanúja miatt a légicsapások után felvette a kapcsolatot a védelmi minisztériummal
és az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságával.
Pénzbírságra ítélt egy szahalini bíróság háromtucatnyi orosz katonát, aki vesztegetéssel próbálta meg elérni, hogy szíriai szolgálatra vezényeljék – közölte szerdán a Kommerszant című napilap.
Egyre erőteljesebb és láthatóbb konszolidáció. Bár a háborúnak még mindig nincs teljesen vége de a konszolidáció kézzelfogható, az arab világ már elismerte, sőt a napokban az interpolba is visszavették Szíriát.
Erős török segítséggel sikerült (háttéralkukkal) Karabah nekik járó részét visszaszerezni, és most ismét az örményeket zaklatják. Napi szinten vannak a kisebb lövöldözések, amiket mindig az azeriek kezdeményeznek.
Az irániak ma Nahicseván térségébe M-109-es lövegeket, M-113-as és BMP-1-es páncélozott harcjárműveket vezényeltek.
Törökországot megzavarták a múlt héten azok a jelentések, amelyek szerint öt Szíriával kapcsolatos misszióban szolgáló tábornok le akar mondani , köztük a Szíriában zajló összes török hadműveletekért felelős parancsnoki központ vezetője és további kettő a Szíriába telepített kommandós erők élén. Egy meg nem nevezett védelmi minisztériumi tisztviselő azt mondta az állami Anatólia hírügynökségnek, hogy csak két tábornok kérte nyugdíjba vonulását „ egészségügyi és családi okok miatt ”, és kéréseiket teljesítették. "A két tábornok nyugdíjba vonulási kérelmének a török fegyveres erőkön belüli rendkívüli [és jele] problémaként való bemutatását erőfeszítésnek tekintik a török fegyveres erők hiteltelenítését célzó felfogás létrehozására" - idézték a tisztviselőt.
Ennek ellenére a bőséges hadműveleti tapasztalattal és fényes karrierrel rendelkező, érdemes hadvezérek hirtelen nyugdíjazási kérelmei rendkívül szokatlanok a török hadsereg mélyen gyökerező hagyományaiban, különösen a kritikus küldetések közepette. Az ilyen számadatok korai nyugdíjazási kérelmeit úgy tekinthetjük, mint a feletteseikkel való egyet nem értés gesztusát vagy a kormányzati politikák elutasítását. Törökország szíriai katonai beavatkozásával összefüggésben a következő okok valószínűnek tűnnek:
A kormány szíriai politikája - vagy annak hiánya - annyira összeegyeztethetetlenné vált a szíriai operatív valósággal, hogy a parancsnokok ezzel nem tudnak megküzdeni a helyszínen.
A kormány Szíriával kapcsolatos politikája és politikai irányelvei jelentős veszélybe sodorták a török katonák biztonságát.
A katonai parancsnokokat és egységeiket egyre jobban zavarja a műveletek intenzitása és gyakorisága.
Az általános kockázat egyre nő Törökország számára Szíriában, különösen Idlibben,mivel ez a radikális iszlamista lázadók utolsó fellegvára.
Valójában Idlib helyzete jelentősen megnőtt az elmúlt hetekben. A régió fejleményei azt sugallják, hogy az Idlibben több mint 30 katonai állomáson bevetett török csapatok ezreinek egyre nehezebb megtartani pozícióikat. Az orosz és szíriai harci repülőgépek intenzívebb légitámadása, valamint a folyamatos szíriai katonai megerősítés Sarakib környékén szinte lehetetlenné tette a térségben tartózkodó török katonai előőrsök megfelelő működését, a logisztikai ellátás biztosítását, a beteg vagy sebesült katonák evakuálását vagy a kritikus utak járőrözését.
Legutóbb három török katona halt meg szeptember 11-én, amikor egy páncéltörő irányított rakéta eltalálta páncélozott járművüket Idlib város és Binnish közötti úton.
Az Idlibről szóló török-orosz megállapodások eddig lehetővé tették Törökország számára, hogy fenntartsa katonai jelenlétét a térségben. Hatékonyan gátat szabott a nagyszabású támadásoknak a szíriai kormányerők részéről a tartomány visszafoglalására. Recep Tayyip Erdogan török elnök a tervek szerint szeptember 29 -én találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Szocsiban, amely csúcstalálkozó fordulópontot jelenthet Szíriában Törökország számára, és komoly következményekkel járhat a török belpolitikában. Oroszország ezúttal úgy tűnik, "szívesen gondoskodna" hat török katonai előőrs kiürítéséről Idlib és Saraqib közötti területen keletre, ezzel utat nyitva a szíriai kormányerőknek, hogy keletről és északkeletről vonuljanak Idlib felé, és végül visszafoglalják azt. Egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Moszkva már nem látja szükségét annak, hogy együttműködjön Törökországgal Idlibben, és a török katonai jelenlétet Idlibtől északra korlátozná.
A török hadsereg személyzeti menedzsmentjével kapcsolatos vitákat tovább lendítették a beszámolók arról, hogy rekordszámú ezredes kényszerül korengedményes nyugdíjba - körülbelül 200 -an a Legfelsőbb Katonai Tanácsban augusztusban és körülbelül 600 -an a tavalyi tanácsban. Az ezredesi rangú létszámhiány már régóta kérdés a védelmi minisztérium számára, de a megtett intézkedések rendkívül igazságtalan eljárásokat eredményeztek. A katonatisztek szolgálati ideje 2016 -ban 28 évre korlátozódott, és a tábornokká való előléptetéshez most a Legfelsőbb Katonai Tanács döntése szükséges, kortól és szolgálati időtől függetlenül. Azok, akiket nem léptetnek elő, már 40 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, és önkéntes nyugdíjazásuk ellenére 50 éves korukig várniuk kell a nyugdíjra. Állítólag több száz ezredest érintett a politika, akik legalább 20 éves katonai szolgálat után 50 éves korukig anyagi eszközök és társadalombiztosítás nélkül maradtak. Számuk minden évben növekedni fog, ha ezt a tisztességtelen eljárást nem orvosolják. A fiatal ezredesek nyugdíjba vonulásával a török hadsereg elveszíti a legtermékenyebb korú tisztjeit, még akkor is, ha úgy tűnik, nehezen talál magas rangú tiszteket a kritikus állásokra. Ehelyett talán a minisztériumnak olyan törvénymódosításokra kell összpontosítania, amelyek hosszabb ideig tartják a tiszteket alacsonyabb rangban, és megakadályozzák, hogy az automatikus előléptetések révén túl gyorsan előrejussanak a ranglétrán.
Eközben a katonaság régóta kialakított kirendelési és előléptetési rendszerében bekövetkezett változások felvetették a kérdéseket, vajon Erdogan kormánya végez-e titkos tisztogatásokat, hogy helyet teremtsen a lolojalistáknak.
A hadsereg már a 2016 júliusi sikertelen puccskísérlet után is hatalmas tisztogatásokat és megrázkódtatásokat élt át. Az ellentmondásos törvénymódosítások megszüntették a parlamenti felügyeletet és a katonai-kormányzati kapcsolatok egyéb ellenőrzését és egyensúlyát, és ezzel abszolút elnöki ellenőrzést hoztak létre. És amióta Erdogan 2018 -ban átfogó végrehajtó hatalmat vállalt, a hadsereg egyre inkább átpolitizálódott és belekeveredett a napi politikai vitákba. Erdogan kormánya többször is bebizonyította, hogy a katonaságban bekövetkező változások megkérdőjelezhetetlen ellenőrzését keresi, nem pedig a befogadó reformfolyamatot, amely kompromisszumokon alapul és nyilvános vitára nyitott, beleértve az ellenzék nézeteit is. Ennek eredményeképpen a hadsereget továbbra is a napi politika lármájába vonják be. Végső soron a viták nemcsak a hadsereg morálját és motivációját károsítják, hanem a hadműveleti hatékonyságot is.
A szocsi csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin világossá tette Erdogannak, hogy török csapatokat ki kell vonni Szíriából. A török haditengerészet nyugalmazott admirálisa, Turker Ertürk így tweetelt: - A szocsi csúcstalálkozó nagyon rosszul sikerült. Felkértek minket, hogy hagyjuk el Szíriát, a földgáz ára emelkedett, az S-400 megvásárlása nem volt napirenden, és azt mondták nekünk, hogy Idlib ezen a télen szíriai ellenőrzés alá kerül. Nyilvánvaló volt, hogy így lesz! Mivel a kormánynak nem volt ütőkártyája, a keze gyenge volt, és Törökország immunitása összeomlott.
Más is van a Putyin- Erdogan tali körül. Ezt pedig Azerbajdzsán, ahol annyira felbátorodtak, hogy Iránt basztatják egy ideje. Most kezdödött épp emiatt egy iráni hadgyakorlat az azeri határnál.
- közben az örmények lázas tempóban fegyverkeznek és épitenek autópélyákat az azeri határ környékén- nyilván nem a turistáknak.
Több hadiszaki nem zárta ki, hogy Irán odabszarint az azerieknek, hiszen képes volt a szaudiakat is berakétázni, sőt, irakban usa támaszpontot is.
Nomármost az azeriek török védnökség alatt állnak, az örmények viszont oroszok alatt, ráadásul sziria kapcsán irán- orosz-török tengely volt életben.
Tehát a törököknek nem nagyon van kedvük Iránnal kardozni - bár az usa és Izrael ennek nagyon örülne.
Iránt ma csak Putyin tudja megfékezni. Szóval a török egy ilyen helyzetben itt az oroszokat maga mellet akarja tudni, ezért inkább visszavesz Sziriában.... Erdogán törekvései gyakoralatilag az oroszoktól függenek, bármerre is néz. Őt viszont sokan nem kedvelik, tehát ha Putyin leveszi róla a kezét, akkor vagy belülröl távolitják el, vagy valamilyen külső helyszinen fog elvérezni.
Megvolt a Putyin Erdogan találkozó. A Kreml azt emelte ki, hogy Idlibből el kell takaritani a terroristákat, Erdogan meg azt twitelte, hogy a PKKt el kell takaritani Sziriából
Ez érdekes, ezek szerint török reguláris katonák már nincsenek a körzetben mert ezeknek a bombázása sztem eztán is tabu (kivéve szír felségjelű géppel) de az oroszoknak eddig a zsebszultán zsoldjában álló pszichopata terroristák bombázása is gyakorlatilag tabu volt. Valami nagyon megfordult valahol a háttérben.
Persze az is igaz, hogy nem is olyan régen egyiptomi rafalek török reguláris katonákra lőttek Líbiában, szal akár az is lehet, hogy a tabu se tabu már.
Orosz katonai repülőgépek már több mint három hete bombázzák a Hajat Tahrir Al-Sham koalícó és a vele szövetséges vahhabita terrorista csoportok állásait Idleb tartományban és tágabb körzetében. Ez a tény olyan következtetésekhez vezet, hogy hamarosan szíriai szárazföldi hadművelet indul a térségben.
Szeptember 10-én Omar Rahmun, a Szíriai Megbékéltető Bizottság szóvivője azt állította, hogy a Szíriai Arab Hadsereg hamarosan nagy kiterjedésű szárazföldi hadműveletet fog indítani Idleb tartományban és körzetében. Rahmun szerint a hadművelet fő célkitűzése az M4 országút megnyitása és biztosítása lesz, amelyik összeköti Lattakia kikötőjét Aleppo városával, Szíria ipari csomópontjával.
A Szíriai Arab Hadsereg bármilyen szárazföldi hadművelete nagy valószínűséggel a megszálló török csapatokkal történő összecsapásokat fog eredményezni Idleb tartomány területén.
Az ankarai iszlamista vezetés saját katonái életének kockáztatásával továbbra is védelmezi a Hajat Tahrir Al-Sham terrorista koalíciót és vahhabita terrorista szövetségeseit. A szíriai régióban történt legutóbbi összecsapások során két török katona vesztette életét és három megsebesült.
Egy szíriai orosz katonai bázis ellen januárban elkövetett pokolgépes merényletet méltató videót tett közzé az interneten szombaton az al-Kaida terrorszervezet vezetője.
A szíriai rendezés lehet a lakmusztesztje Joe Biden elnök azon erőfeszítéseinek, hogy megállítsa és visszafordítsa az amerikai-orosz kétoldalú kapcsolatok szabadesését – fogalmazott kedden közzétett elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség.
A héten jár le a Szíriának juttatott nemzetközi segélyek szállításához használt légi folyosókkal kapcsolatos megállapodás, és a közel-keleti országnak szánt segélyszállítmányok fenntartása volt Biden elnök egyik fontos kérése Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a június 16-án Genfben tartott csúcstalálkozójukon. E kérés valóra váltásához azonban a héten szükség van a két ország, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa más tagjainak a megállapodására. Az egyezmény hatálya július 10-én jár le.
A Bloomberg elemzése szerint az Egyesült Államok és szövetségesei szeretnék elkerülni a segélyszállítmányok leállítását, amely az iszlamisták által megszállt területeken élő szíriaiak számára nyújtana életmentő segítséget, de Putyin elnök engedményeket szeretne elérni szövetségese, Bassár el-Aszad szíriai elnök számára.
Oroszország az elmúlt években fokozatosan csökkentette az ilyen segélyszállítmányokat, azzal érvelve, hogy a határokon átnyúló műveletek, amelyek az iszlamistákk által elfoglalt területeket segítik, aláássák a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitását – emelte ki a lap elemzése.
A Bloomberg rámutatott: a jelenlegi vitára hat évvel azt követően kerül sor, hogyaz amerikai hadsereg és nyugati szövetségeseik több katonai bázis is létrehoztak Szíriában annélkül, hogy Damaszkusz hozzájárult volna az idegen katonák jelenlétéhez. Ennek hatására Vlagyimir Putyin elnök döntése nyomán Oroszország belépett a közel-keleti ország katonai konfliktusába, és ez “átlendítette” a hatalmi erőegyensúlyt az iszlamistákból és terroristákból álló vegyes csoportok oldaláról a damaszkuszi kormányzat és az országot védelemező szíriai honvédség javára.
Az ENSZ 2014-ben, semmibe vette Szíria szuveneritását és megkerülve a damaszkuszi vezetést, négy határátkelőhely kijelölését hagyta jóvá a segélyszállítmányok célba juttatása érdekében, de Oroszország, amelynek vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, 2020-ban elérte, hogy egy kivételével valamennyi átkelőhelyet lezárják.
A Biztonsági Tanács jelenleg egy határozat előkészítésén dolgozik, amelyet Írország és Norvégia képviselői szövegeznek, és amely szeretné nyitva tartani a török-szír határon fekvő jelenlegi segélyfolyosót, és emellett újra megnyitni az iraki-szír határon található másikat.
Ennek a határozatnak a tervezetét bírálta Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet, aki nemrég járt a török-szír határon, és meggyőződése, hogy az országnak három átkelőhelyre van szüksége.
A nyugati országok nem hajlandók a humanitárius segélyekről szóló tárgyalásokat összekapcsolni az orosz javaslattal ami a Szíria elleni büntetőintézkedések enyhítéséről szólnak.
A szíriai olajbevételekből finanszírozzák Szíriában az ingatag helyzet fenntartását.
A blogger nem lát egy fontos körülményt: most, hogy eljött a demencia kora usákiában és nagyjából visszaállt a killeri-obomber irányvonal ismét elkezdték pénzelni és fegyverezni az usákok a daesht. Innentől kezdve a jelenleg eléggé alaphangon folyó háború fellángolása és újból nagy kiterjedésűvé válása idő, rövid idő kérdése.
