Miután a Skalár-e az egydimenziós vektor?-ral már úgyis jól lejárattam magam, így bátorkodom előhozni egy másik gyermekkori nümükémet.
Például itt az a csoda, amit a nemrég fellelt Archimédeszi Palimpszesztben is megtaláltak, miszerint a(z azonos magasságú és átmérőjű) henger=gömb+kúp
Mindigis zavart, hogy milyen szépek lennének a képletek, ha az a fránya Pi pontosan három lenne, és
nem 3,14...
Elhülyéskedtem a kérdéssel, de a legtöbb, amit a fagyos közönyön kívül ki tudtam váltani vele, az a fagyos elutasítás volt.
Talán mert belekevertem a Jóistent is.
Oly módon, hogy a Jóisten nem a térdén hajlította meg a teret (Pi<3 lett volna), nem is az ujjával csettintve (Pi=3 maradt volna) hanem ajkaival pontosan kiszámítva cuppantott (Pi=3,14... lett), mikor teret teremtette.
(Az Élet Értelme: http://zorroaszter.nolblog.hu/archives/2012/06/03/Az_Elet_Ertelme/)
De talán itt az indexen vannak érzőbb szívű olvtársak is.
Tehát a végső kérdés (The Ultimate Question):
Létezhet-e olyan speciálisan horpadt nemeuklideszi tér, ahol a pi pont három?
És ha létezik, ez lenne minden geometria ősanyja?
Az is mérés. De a hőmérsékletet is mérni kell, hogy a hőtáguláshoz értő ganék át ne verjenek.
Én a kocsmában is árgus szemmel figyelem, hogy csordultig töltik-e kupica-mérő műszert. Ha nem, már kapom is elő a karszalagot, és bírságolok. A bírságot pedig többször megszámolom.
Nem az volt a célotok eredetileg is, hogy ha egy 40-es IQ feletti érdeklődő idetéved, akkor meglássa a több száz idióta kommenteteket, és forduljon is sarkon anélkül, hogy akár a tipic címét elolvasná?
Jó, de mi van ha gyakorlott fórumozó, és átugorja a sok baromságot?
A csak fizikusok, csak mérnökök, csak fizikusok-mérnökök, csak matematikusok, nem értik az összefüggéseket a matematika, valós világ, természettudományok, és a technika között.
(Bár a kvantumfizikusok felismerték, hogy az anyagi világ nem teljesen megismerhető.)
Ez egy nonszensz, hogy a matematika teremtette a világot, és hogy a matematika által minden megérthető, levezethető.
Én kitartóan próbálkoztam, hogy legalább egy szikra értelmet vigyek a gondolataid közé. De semmi. Ehhez képest a szemes kukorica vasvillával történő rakodása hatékony tevékenység. Szóval passz.
És itt meg is állsz, mert választ se kapsz rá, meg ki se tudod találni, de reménykedsz hogy hátha...
Ahelyett, hogy rendesen átgondolnád, és rájönnél, hogy nem létezhet olyan típusú válasz, amiben reménykedsz. Ennyi erővel kereshetnél prímet a négyzetszámok halmazában. Sose lehet tudni...
A magból nem azért nő ki egy növény, mert valamit kiszámoltunk. A repülő sem a számitások miatt működik, és a madarak sem a matematika miatt tudnak repülni.
A hosszúság az az egy a sok számitások között, ami valódi. Pl. a kert egyik oldala 4-szerese a másik oldalnak. De ez is AZUTÁN következik, miután kitaláltad a kertészkedés lényegét.
A kör kerülete 3.14-szerese az átmérőnek.
Hogy mennyi üzemanyaga van, arra meg fittyet hány
Megtapasztalták, hogy mennyi repüléshez mennyi üzemanyag kell. Mint ahogy az autósok is kitapasztalják. Az üzemanyag mennyisége függ sok körülménytől. Pontos adatok nem kellenek. Az üzemanyagot úgy határozzák meg, hogy bőven elég legyen.
Hogy mennyi kalóriára van szükségünk, azt sem számoljuk ki (kivéve a fanatikusokat), hanem megtapasztaljuk, hogy mennyi étel szükséges a hizáshoz, testsúly tartáshoz, fogyáshoz.
Ez egy gyermeteg elkézelés, hogy az elektromos áram hasonló a hullámvasúton száguldozó gyerekekhez (az elektronok a gyerekek). Az áram bekapcsolásakor a hullámvasút működik, a kikapcsoláskor leáll.
Az elektromos áramot nem az elektronok okozzák, mint ahogy a mágneses erőt sem a magnetonok, a gravitációs erőt sem a gravitonok okozzák.
Nem tudjuk, hogy milyen jelenségeknek mik az okai. Ha tudnánk is, akkor annak a dolognak is megkérdezhetnénk az okait, és soha sem lenne vége.
Ezt ismerték fel a kvantumfizikusok, és ezért mondták ki a határozatlansági elvet. Nemcsak az elektron pontos helyét nem lehet tudni, hanem igazán semmit sem. Csak a makro jelenségeket látjuk, és ezt használhatjuk a minden napi életünkben és a technikában. De hogy MIÉRT működnek úgy a dolgok, ahogy működnek, nem tudjuk.
Kvantumelmélettel viszont meg lehet érteni, és meg is lehet tervezni.
Ha a kvantumelmélet azt mondja, hogy semmit sem lehet pontosan tudni, akkor ezzel az elmélettel semmit sem lehet tervezni.
Ha egy dologról pontosabb ismereteket akarsz szerezni, akkor mérned kell, a mérési eredményeket rögzítened kell. Lesznek szép nagy táblázataid.
Már itt ezzel sem értek egyet. Pl. a kertészethez sem kell mérni. De ahhoz se, hogy tudjad, hogy a repülő hogyan képes felszállni. A hajózáshoz, kútfurráshoz, Rubik kockához, telefonhoz, stb. sem kell mérni. Gyakorlatilag egyetlen természeti megfigyeléshez és innovációhoz sem kell mérni.
A geometriában sem kell mérni, hanem meg kell figyelni az összefüggéseket. A Pi-t ki lehet pontosan számolni, pl. úgy, hogy a körbe sokszögeket rajzolsz, és a sokszög területét számolod ki. A derékszögű háromszögben az átlót ki lehet számolni a Pitagorasz tétel segitségével. Itt sem mértek, és táblázatokat készitettek, és utána próbáltak összefüggéseket keresni, hanem megtalálták, hogy milyen összefüggés van a 3 oldal között.
A viz forráspontját sem mérték ki vagy számolták ki, hanem megfigyelték, hogy a viz forr, és 100 értéket RENDELTEK hozzá (celziuszban), de más rendszerben más értéket.
A szilárdság, rugalmasság, stb. számait sem számolták ki, hanem bizonyos szilárdsághoz bizonyos számokat RENDELÜNK.
Vannak igazi és nem igazi számolások. Az igazi számolás pl. a kör kerülete=átmérő*3.14.
A nem igazi számolás általában a fizikai számitások. Pl. E=m*c2 , c nem egy állandó, hisz más c értéket kapnánk, ha a hossznak és időnek más lenne a mértékegysége. Továbbá az energia, a tömeg és a sebesség az ember által alkotott fogalmak. Tehát a számolás által az E-re kapott érték nem objektiv, hanem bármi lehet.
A kör viszont valós dolog, és tudjuk, hogy mi az összefüggés a kör átmérője és kerülete között, és ez MINDIG 3.14.
Newton fizikája egy nagyon jól sikerült, széles körben használatos modell.
Ha erre hagyatkoznánk, semmit sem tudnánk megoldani. Newton szerint az egymáshoz képest egyenletes sebességgel haladó rendszerek egyenlőek. Ebből nem tudjuk meg, hogy melyikhez kell energiát rendelni. Az egyenletes sebességgel haladó vonat ugyanolyan értékű, mint a sinek mellett ÁLLÓ emberek és tárgyak.
Akkor ezek szerint az Euklideszi geometriában sem hiszel.
A való világban ugyanis nincs semmi, ami például gömb lenne. És a való világban nincs semmi, ami például egyenes lenne. Akkor dobjuk ki az Euklideszi geometriát is.
En a logika embere vagyok, nem a vallase vagy politikae. A pi=3 geometria nem mukodhet, hiszen a fizikai realitas empirifikacioja elegseges alapul szolgal a pinek mint matematikai entitasnak a valos metafizikai -es szubfizikai- kornyezet hataratmeneteinek athidalasahoz. Eppen ezert egy pi=3 geometria ellentmond a valos fizikai es matematikai lenyegisegnek, hiszen gorbult, azaz realis ertelemben nemkonzisztens geometriai anomaliat hoz letre. Tessek, bizonyitast kertel, megkaptad.
Mindenáron a meglevő köznapi tapasztalataidra akarod visszavezetni a dolgokat, és észre sem veszed. Ezért teljesen figyelmen kívül hagyod azt amit irogatok neked, illetve csak annyiban nézed meg, hogy egyik vagy másik részét lehetne-e a neked tetsző módon magyarázni.
Ez teljesen megakadályoz téged a mélyebb megértésben.
Valamelyik fórumon valaki kérdezte, hogy hogy fér össze a Dzsepcundamba Kutuktu meg a wikipédia szerkesztés a kurvaanyázással. Neki is azt válaszoltam, hogy úgy, hogy nem vagyok buddhista.
vagy közvetlenül üzennek egymásnak a vizsgált objektumok, vagy pedig egy 'telefonközponton' (orákulum) keresztül.
na ezt az ötletet még át kell gondolnom. mert esetleg a minkowski tér azért nem euklidészi, mert a hatások egy közvetítő központon keresztül jutnak el egymáshoz két test között.
azt nem tartom megoldásnak, még ha matematikailag helyes is, hogy van a négyespotenciál oszt lyónapot.
milyen aqnyagból van a vektorpotenciál? hát mezőből.
na de vegyük a mező gerjesztéseit. ezek lennének az egyforma részecskék.
hogyan mozog a részecske a térben? a mező egy pontja üzen a szomszédjának, hogy 'hahó, itt megszűnik egy gerjesztés, ott pedig keletkezzen'? schrödinger differenciálegyenlete alapján a valószínűségi hullámnak nincs közege, mert akkor invariáns lenne a hullámhossz.
a valószínűség is problémás, mert bár az elemi esemény kimenetele megjósolhatatlan, a sokaság átlaga sok tizedesjegyre hozza a kiszámított eredményt. továbbá egy részecskéből nem lesz kettő vagy három, sem pedig nulla darab. tehát a hullámfüggvény által leírt valószínűségek nem függetlenek.
vegyük például egy szabad részecske helyzetét. tegnap még úgy gondoltam, hogy a mérőműszerrel való kölcsönhatás okozza a mérési eredményt. ez a haladás irányában rendben is lenne. csakhogy a rés kísérletben a terjedési irányra merőleges komponens is van. azt pedig nem a detektor (ernyő) okozza.
