Ahogy én látom, ha még nem haladtuk meg az áltrelt, akkor a neutrínó sem kap felmentést a térgörbület alól (akár van tömege, akár nincs), tehát valaki valamit félreérthetett, amikor a kérdéses cikket írta/fordította.
"neutrínó az egyik legkomolyabb potenciális megoldása a sötét anyag rejtélyének"
Márpedig, ha nem venne részt a gravitációban, akkor szóba se jöhetne mint sötét anyag. Hisz annak létére kizárólag gravitációs jelenségek utalnak. (1., az Univerzum tágulási dinamikája, 2., a legnagyobb struktúrák szálszerű szerkezete, és 3., gyors kialakulása, 4., a galaxis illetve csillagmozgások anomáliái, 5., a galaxisok és halmazok gravitációs lencsézéseiről készült mérések.)
Nem adja meg az eredeti forrást, de szerintem itt az "egyenes vonalban érkezés" nem az apró gravitációs elhajlásoktól való mentességet jelenti, hanem azt, hogy nem kell arra számítani, hogy az a néhány elfogott neutrínó esetleg valami egész már irányban lévő forrásból indult, és csak az útközben történt ütközések miatt szóródott erre. Vagyis biztosak lehetünk abban, hogy a forrásuk tényleg arra van, amerről érkeznek.
Egyébként fogalmam sincs, milyen elmélet indokolhatná, hogy a gravitáció hatástalan rájuk. Mérés meg biztos nincs ilyesmire.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a Messier 77 (M77) galaxis központjában, de az innen származó neutrínók a kozmikus porfelhőkön keresztül is érintetlenül érkeznek hozzánk ebből a régióból, egyenes vonalban, szemben a gravitáció által meghajlított kozmikus sugarakkal és fénnyel.
Kösönöm, olvasom. Azt nem értem, hogy a legutóbbi tudományos koncepció a neutrinok információhordozási lehetőségéról, mely pár éve jelent meg, és vagy ebben, vagy a másik topikban linkje van, miben több, mint Lem koncepciója, mely ebben a kiváló könyvben olvasható. Lem évtizedekkel megelőzte a mai tudósokat.
Az 1987A szupernova 160 000 fényévre van, és a neutrinó impulzus szélessége csak néhány másodperc volt. Ebből lehet becsülni, hogy mennyire közel van a sebességük a fényéhez.
Nagyon örülnének a kutatók, ha ezt a mérést meg tudnák tenni (valószínűleg ők is gondoltak erre).
Sajnos azonban a fényjelenséget nem maga a robbanás okozza. A robbanás ugyanis egy gömbszerű táguló anyagfelhőt hoz létre, amely a tágulás (10000 km/s sebességgel!) miatt nagyon gyorsan lehűl, emiatt nem csak hogy nem világít, hanem átlátszatlan is. A fényjelenség amiatt van, mert a robbanást követően rádióaktív nikkel, abból rádióaktív kobalt, majd abból vas képződik, és ez a bomlási folyamat fűti fel az anyagot annyira, hogy láthatóvá válik. Ez viszonylag későn következik be, és a maximális fényességet kb. 25-30 nap múlva éri el.
Mivel a kutatások igazolták, hogy a neutrínók spontán átalakulhatnak egymásba, ezért biztosra veszik, hogy a neutrínóknak tömege van. De ha a neutrínóknak tömege van, úgy sebességük nem érheti el a fénysebességet. Ez esetben viszont a szupernóva robbanások során kisugárzódott neutrínók észlelése, és a robbanás fényének észlelése közötti időtartamnak távolságfüggőnek kell lennie.
Ahogy hallottam, a neutrínó zápor általában megelőzi a fényjelenséget, mivel az a csillagmag összeroppanását jelzi, amelyek lökéshulláma csak később ér el a csillag felszínre, míg a neutrínók szinte akadály nélkül sugárzódnak szét. De ha a neutrínók sebessége kisebb, úgy a robbanás fénye beérheti, vagy meg is előzheti a neutrínókat, ha elegendően messze van tőlünk. Ez alapján a neutrínók sebessége mérhető.
A nulla egyenlő, vagyis a semmi egyenlete
A 0=+1-1 képlet a semmiből való teremtésre utal, de valóban a 0 a semmi szimbóluma? Kérdés, hogy mit értünk pontosan a semmi alatt? Talán az Univerzum keletkezése előtti állapotot, ahol még egy „Szellemi létező”, a teremtő Isten[...] Bővebben!Tovább »
Tekintve hogy háromféle neutrínó van, (elektron, müon, és tau neutrínók, és azok antineutrínói), így azok sebessége nem feltétlenül azonos. Sőt azt feltételezik, hogy csak a tau neutrínóknak van nyugalmi tömege.
A cikk azért érdekes, mert amíg más helyeken nem látom azt az állítást, hogy a neutrínók fénysebességgel haladnak, addig itt egyértelműen kijelentik. Ez a kérdés pedig igen fontos, és furcsa, hogy csak egy helyen találom meg ezt az állítást. Vajon mennyire biztos megfigyelésekre alapozzák?
1. eset: Ha a neutrínók fénysebességűek, akkor nincs nyugalmi tömegük, és a világegyetembeli eloszlásuk is minden bizonnyal egyenletes, akár a háttérsugárzásé, tehát nem alkothatnak olyan csomósodásokat, hálókat, mint amit a sötét anyag intergalaktikus eloszlásáról feltételeznek. Ugyanis ekkor a galaktikus tömegek nem tudják befogni a neutrínókat, csupán szétszórják őket, ami még egyenletesebbé teszi az eloszlásukat. Tehát ez esetben a sötét anyagra valami más magyarázatot kell keresni. Ugyanakkor így a sötét energia magyarázatát adhatja. A fénysebességű haladás mellett szól az, hogy a szupernóva robbanásokat megelőzi egy a magrobbanást jelző neutrínó zápor. Ha a neutrínók lassabban haladnának, akkor bajosan előznék meg a fényjelenséget.
2. eset: Ha viszont a neutrínóknak van nyugalmi tömegük, akkor elvben akár nyugodhatnak is, és össze is csomósodhatnak, így a sötét energiára is magyarázatot adhatnak.. Igaz szinte mindenhol azt írják, hogy a neutrínók sebessége fénysebesség közeli. Ez persze egy értelmetlen állítás, hiszen minden nem fénysebességű sebesség relatív.
