A növényeket a talaj látja el tápanyaggal, a talaj tartja meg őket. A talajnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy bizonyos növényt tudunk-e nevelni az adott körülmények között vagy nem. Termeszthetünk kertünk talajában, ami egy adottság, vagy termeszthetünk általunk odahordott talajban, esetleg egyéb termesztőközegben. A kultúrtalajok, amiben a növényeinket neveljük, tápanyag utánpótlást igényelnek. De nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan viszünk be a talajba. Műtrágyát használjunk vagy szervestrágyát, komposztot? Szobanövényeinknél még inkább fontos, hogy milyen talajba kerül a növény, és mennyi idő múlva kell a talaját, esetleg a szűkké vált konténerrel együtt lecserélni. A virágföld keverékek kavalkádját éljük. Tudnunk kell jól választani! Aki még emlékszik egy kicsit az iskolai kémia órákra, sok mindennek utána tud nézni saját kertjének talajadottságait illetően. Tájékozódni tud a talaja kémhatásáról, meszességéről, de még fizikai tulajdonságairól is. Értem ez alatt a szemcseösszetételt, a talajszerkezetet. A talajismeret minden kertészkedő számára legalább olyan fontos, mint a növényvédelmi vagy éppen a metszési ismeretek.
Olyan kérdések foglalkoztatnak-ha tudnátok benne segíteni-, hogy : 1, Pl a pétisó(Genezis) mennyi ideig marad a talajban? Mennyi idő alatt szívja fel a gyümölcsfa a számára szükséges mennyiséget? Valahol azt olvastam, hogy 1 vödör víz 10 vagy akár 20 cm mélyre is bemoshatja. Ennyire gyorsan mozog a talajban. Ez igaz? Ha ezt megtettem után mikor szabad megint locsolni, hogy nem mossam ki a nitrogént?
2, Ha a foszfor és kálium mindössze néhány centit mozog a talajban évente akkor nem késő ősszel kijuttatni? Oda ér tavaszig a gyökerekhez?
Nem használtam még műtrágyát, de most meguntam, hogy lassan nőnek a fáim.
Vályogtalajom van-azt hiszem- ami itt-ott agyagosabb.
Az ültetőgödörbe pedig humuszos erdei fekete földet tettem.
Milyen gyakran érdemes pétisót adnom a gyümölcsfáimnak és milyen gyakran ajánlott locsolni őket.
2016-7 ültetésű csemetékről van szó. Cseresznye, meggy, szilva,kajszi.
Idén Tavasszal kezdtünk bele egy kísérletbe Diczkó László világbajnok chili termesztővel, és a célunk az, hogy a tudományos méréseket (pH,EC, NPK, talajnedvesség) és eszközöket bevetve és kontrollálva, megnöveljük a termését. Két tökéletesen ugyan akkora sátrat választottunk ki. Az egyik sátorban ugyan azt a tápoldatot és öntözővizet fogja adagolni László, mint a többi helyen. Ez lesz a Kontroll fóliasátor.
De a második sátorban, ott a ModernGazdáé lesz a terep Ezeket a méréseket fogjuk elvégezni:
Folyamatos talaj pH kontroll, a megfelelően beállított öntözővízzel, hogy az adott chilifajtának leginkább megfelelő környezetet tudjuk biztosítani
Folyamatos talaj EC kontroll, a tökéletesen beállított öntözővízhez, hogy az adott chilifajtának leginkább megfelelő környezetet tudjuk biztosítani
Talaj NPK(Nitrogén, Foszfor, Kálium) mérés, hogy az adott chilifajtának leginkább megfelelő környezetet tudjuk biztosítani.
Folyamatos Nedvességtartalomkontroll, a jól beállított mennyiségű szinten, hogy az adott chilifajtának leginkább megfelelő környezetet tudjuk biztosítani
Tápoldatok pH, EC és NPK beállítása, a növény különböző életszakaszaihoz igazítva
A történésekről beszámolunk a blogon videó formátumban. Érdekelne esetleg titeket is ez a kísérlet? Mert ha igen, akkor megosztom majd itt az új bejegyzéseket :)
A kókuszrost manapság az egyik legdivatosabb termesztőközeg. A kókuszrost a tőzegmoha egyik legígéretesebb helyettesítő terméke. A kókuszdió-hántolás mellékterméke.
Savanyú talajt igénylő növényeket csak akkor tartsunk, ha talajunk pH értéke ezt lehetővé teszi. Ha pedig ilyen talajjal nem rendelkezünk, savanyítsuk kertünk talaját lehetőség szerint. Amennyiben ez sem lehetséges, akkor ültessük a növényeket konténerbe, amelybe a megfelelő kertészeti talaj kerül.
Ha az a kérdés, hogy hogyan tűrik egymást a bab és a kukorica, röviden jól. A bab jó a kukoricának. Különösen a futóbab, mert a kukorica támasztékul is szolgálhat. Napos helyre, sok komposzttal. Először vesd a kukoricát májusban, és amikor kb 15 cm-es a növény, vesd közé a babot. Szoktak még kisebb termetű sütőtököt is vetni a kukorica köré talajtakarónak. A borsó és a kukorica igényei is hasonlóak, de a vetési idejük eltérő. A borsó a fagyok után, mint tudjuk, már vethető. Mindnyájan nedves, jó vízgazdálkodású talajt igényelnek, komposztot vagy érett marhatrágyát. Na és persze a betakarításuk sincs egy időben.
Burgonya: Gumóképződés előtt még lehet N műtrágyázni. két részben adhatod: vetés előtt, és még egyszer júliusig. A második adag lehet oldattrágya. A mértéke attól is függ, hogy kötött-e a talaj. Kötött talajon az arány 40% (ősz)- 60% (tavasz). laza talajon az arány a tavasz időszak javára tolódik.
Szomszédainak, gondoltam a most póstán kapott cukorborsó és bokorbab ,amit májusban kapna töltögetés befejeztével és zeller palántákat. Úgy tudom, (hallotam) kukorica nem való neki, pedig kaptam lófogut amit ki szeretnék próbálni a visszavethetősége miatt ?
Késő összel lett megszántva a kiskert, kb 30 cm méllyen (már ahogy a mélység tartható volt). Plusz-minusz 5 cm volt benne azért az egyenletlenségek miatt. Pétisó címen kapható nitrogén 27%-os és magnézium + mész tartalmu javítás ís került a barázdákban. Kb 2 kg mehetett ki 100 nm felületre, tehát nem sok. Terra préta, (ez a keverék egy harmad marhatrágya és szalma keveréke volt 20-25 százalék faszénel) beszántás volt a fő célunk, bár ez a tavaszi bevitelt gondoltuk jobb megoldásnak, de ez így sikerült. Szántás után le lett boronálva. Ezen a helyen nem volt burgonya, sem semmilyen vetett növény mostanság (10 éve legalább). Április vége felé szeretnénk burgonyát ültettni bele. Minden tanácsodat köszönettel veszük. üdv. u.i. Kaphat még nitrogént (esetleg kis mértékben) a vetés elött ,vagy már késő lenne ? Esetleg próba képpen egy 1-2 sornak igen a többi meg nő, ahogy nő majd ?...hmm.
A sikertelen összeültetések oka az összeültetett növények környezeti igényeinek eltérésén túl az úgynevezett allelopátia. Az allelopátia az egymás közelében élő növények kölcsönhatását jelenti, a növények talajba juttatott anyagcseretermékei a környezetükbe vetett magvak csírázását és a növények fejlődését befolyásolják – akadályozzák, esetenként elősegítik.
A N kijuttatásának mennyisége is időpontja befolyásolja, hogy a N hogyan hasznosul. A túltrágyázás általában felfújt, íztelen, romlékony, betegségekre fogékony terméshez vezet. A N a burgonya fehérjetartalmát növeli, keményítőtartalmát csökkenti. Rossz időpontban, túl adagolva rontja a minőséget. Ennyit egyéb információk híján.
Amikor nitrogéneztem a pityókákat balatoni rózsa krumplit a kiskertben a belsejében üreget képzett és karácsony után eltarthatósága igen leromlott. Sokat adhattam neki, vagy nem jó időben ?? üdv. köszi minden infót .
A hazai termesztési gyakorlat szerint a tenyészidősz akban kijuttatot fejtrágyával biztosítjuk a tervezett termés és minőség eléréséhez szükséges nitrogén mennyiséget .
Az őszi vetésű növények így kialakult tápanyag ellátási gyakorlata jövedelmező gazdálkodást eredményez és eleget téve a környezetvédelmi elvárásoknak , meg a ráfordítások is időben megoszlanak .
A növényi szövetekben átlagosan 2-4% N található. Többek közt a klorofill alkotórésze (porfinvázak heterociklusai). Ezért, ha a növény nitrogénhiányos, a klorofill mennyiség csökken, a növény halványul. A sárgulás az alsó leveleken és az alsó szárrészen jelentkezik először.A jelenséget klorózisnak nevezzük. A klorózis sok más hiánynál is jelentkezik. Pl. Mg és Fe hiány.
Mielőtt nekilátnál a kerted idei eltervezésének, az ültetéseknek, magvetésnek, tedd fel magadnak a kérdést, hogy valóban ismered-e a kerted talaját? Ne a talajvizsgálati laborhoz rohanj azonnal, hanem nézz körül!
Nézd meg, hogy szűkebb környezetedben milyen növények élnek, mi virul a legszebben a szomszédnál. Készíts listát, és ismerd meg ezeknek a növényeknek a környezeti igényét. Már amelyikét még nem tudtad. Így megtudod, ingyen, hogy milyen növények éreznék jól magukat nálad is nagy valószínűséggel.
Ez azonban még kevés. A kerted fekvése, a domborzat, a tájegység, amelyben található a kert, mind-mind további információkat szolgáltat számodra. A genetikai talajtérkép alaptájékoztatást ad arról, hogy milyen talajtípus lehet jellemző arra helyre, ahol a kerted is megtalálható. Sok mindent megtudhatsz földrajzi ismereteid alapján is. Pl. a folyó közelsége öntéstalajt valószínűsít. A dunai öntéstalaj inkább meszes (A Duna mészkő hegyeken át folyik), a tiszai inkább kissé savanyú (A Tisza fiatal lánchegységeken át érkezik).
A hegyvidék és az alföld találkozására gyakran jellemző a jó minőségű csernozjom barna erdőtalaj (cserno zjom= fekete föld, ami a humuszra utal). A mészkő és dolomit hegységek talaja meszes, a vulkanikus eredetű hegyvidék talaja jó minőségű, mikroelemekben, K-ban gazdag. Az Alpok alja inkább savanyú talajú, ott inkább megélnek az osztrák sógornál is viruló növények. Az alföldi szikeseket ismeritek. A mezőföld löszös, ahol löszfal van, ott általában a talaj is megfelelő. A lösz is meszes. (A löszben megtalálható fehér gombócok, a löszbabák valójában mészkiválások.) A termőföld vastagságáról magad is meggyőződhetsz egy kis ásás nyomán. A talajvíz magasságáról a saját vagy a szomszéd kútja ad felvilágosítást. Stb. stb.
És még mindig nagyon a kezdeténél vagyunk a tájékozódásnak.
Ismered meg a talajt kicsit közelebbről, és tudd meg, hogy mit tudsz még megállapítani házilag:
Annak ellenére, hogy időnként magasra szökik a talajvíz eléggé száraz szokott lenni, nem mondanám a mocsári növények számára ideális környezetnek, ezért inkább sziklakert építésbe kezdtem amit kiemeltem, igazából sódert terítettem ki, ebbe télálló kaktuszok, jukkák, agávék kerültek.
Érdekes dolog ez a talajjal nálunk, mert tavaly tavasszal a sok eső miatt nagyon feljött a talajvíz, a kertben vannak gyümölcsfák is a legtöbb új telepítésű vagy 3 éves lehet.
Két éve amikor megvettük a házat volt egy kitört őszibarack fa, ami akkor ki is hajtott a törzséről, így hagytam, tavaly tavasszal eszembe jutott az őszibarack fánk, hogy mint viselheti ezt a magas vízszintet, szerencsére gond nélkül átvészelte. nagyon sokat nőtt az elmúlt nyáron.
Köszi. Esővízben oldottunk fel egy fél vödörnyi földet és a "levesét" néztük akvarisztikai ph folyadékkal. Idikátor oldattal. Lakmusz csík is van idehaza a halacskák miatt. Ok-ok, ,tehát 6,8-7-nél még nem szükséges a mészpótlás ? Faszenet tehetünk a trágya ill. komposzt közé ? Hamut szabad a kertbe ásni (tiszta fahamut) ? üdv.
Nagyon igaz, hogy Magyarországon a talajok rendkívül mozaikosak, vagyis nincsenek olyan egyöntetűen hasonló tulajdonságot mutató talajok, mint pl. az USÁ-ban. Az agyagos talajokkal a tömődöttség a probléma, és a magas talajvíz könnyen befullasztja a gyökereket. Ha van a környéken szelídgesztenye, akkor ott biztos, hogy nem meszes a talaj. Olyan növényeket kell kiválasztanod, amelyek tűrik a pangóvizet, és a kötött talajt. Lehetőség még a talajcsere, az emelt ágyás, a a dézsás növények.
A vízborításos kert akkor fogja legszebb formáját mutatni, ha talaját nem bolygatva vízkedvelő, akár mocsári növényekkel telepítjük be a vizes részeket, amelyek igénylik a folyamatos nedves talajt, kisebb vízborítást. Vízborításos, napos helyekre való pl. a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a vízi menta (Mentha aquatica), az apró gyékény (Typha minima), a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris). Állandóan nedves talajba, napos helyre való pl. az indás ínfű (Ajuga reptans), a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a chilei bohócvirág (Mimulus lutea), az örökzöld keserűfű (Polygonum affine 'Superbum'). Árnyékos helyekre valók pl. a lágy szőrű palástfű (Alchemilla mollis) a kankalinok (Primula sp.), a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus), vagy a tüdőfű (Pulmonaria officinalis). Majd kerül róla cikk a kertlap.hu-ra
Szia! Nem tudom, hogy honnan tudod, hogy a talajod pH értéke 6.8-6.9, de, ha így van, az viszonylag ideális. ugyanis a talajok esetében nem a kémiában semlegesnek tekintett pH 7 érték érvényes, hanem inkább egy kicsi a savas tartományba csúszik az ideális pH tartomány. Általában elmondhatjuk, hogy 6,5 pH fölött, de 7,4 alatti pH-k jól működnek. Meszezéssel a talaj pH-t följebb viszed, nem lejjebb! De erre nincs is szükséged, szerintem. http://kertlap.hu/talajok-ph-erteke/
Ha kedved van hozzá, áss egy "teszt" gödröt, ahol jól látod, hogy meddig tart a talaj felső humuszos rétege. A gyökerek általában ez alá nyúlnak, persze attól függ, hogy mi kerül a talajba.
Nagyon nem érdemes a talajt bolygatni, mert akkor megbolygatod a talajbaktériumokat is, és akkor azok elpusztulnak, vagy legalábbis nem érzik jól magukat. Persze ez nem a nagyüzemi, szántóföldi termesztésre vonatkozik, hanem a kiskertre. Inkább használj ásóvillát.
Ha teszcsíkon a talaj pH-t érted, arra megfelel minden pH papír. A papíron feltüntetik, hogy az elszíneződés milyen pH tartománynak felel meg. A dörzsmozsárban eldogozott száraz talajra 2,5x annyi vizet tölts, lehetőleg desztvizet, ami sok helyen elérhető (gyógyszertár, nagyáruházak, pl. Auchan stb.), ha ehhez nem jutsz hozzá, az esővíz is megteszi.
Ez persze csak tájékoztató jellegű. Ha mindezt megerősíted azzal, hogy egy marék üvegtálba tett talajra tömény ecetet öntesz, akkor mindent fogsz tudni, amire szükséged van. Ha a talajra öntés közben az ecet pezsegni kezd, a talajod meszes, vagyis, inkább lúgos kémhatású. A magyar talajok nagy része ilyen, persze akadnak bőven kivételek. Ha nem pezseg, a talajod inkább savanyú.
Kipp-kopp. Szeretettel üdvözlöm a topik nyitót és minden lakóját. Kezdő kertbarátként kérdezném, hogy a ca.35cm mélységben már 1-2 szer megszántott kerti talajunk ph értékét a 6.8-6.9 esetenként 7-es, milyen fokozatokban tudnám lejebb hozni tartósan. Egyszeri vagy többszöri meszezés segíthet jobban és tartósan? Jó vizgazdálkodásu és "pihent" a kert. (nem volt 10-15 éve lehordva termés rolla). Ha kinő a gyomnövény akkor visszaszántjuk mielött magra menne ca.20 cm méllyen (már ahogy sikerül a mélységet tartani). Termőrétege egy jó ásónyomnyi. Gondoltam a zöldtrágyázás miatt és gyomosodás miatt elöször sűrübben forgatunk. üdv. és minden tanácsot örömmel fogadok.
Azért elég változatos a talaj itt Csongrádon, tőlünk 1-2 kilométerre már szűz homokterület van a csongrádi szőlők területe, nálunk meg tiszta agyagos a talaj, a másik bajunk az, hogy magasan van a vízzáró agyagréteg, ami nálunk kb 1-1.20 méter, tavasszal ha sokat esik elég hamar fent van a talajvíz szint, pedig nem is mi vagyunk a település legmélyebb részén, pincét ezért nem is tudnánk építeni, ha nem negatív medence módjára építenénk, mert minden évben úszna. Ahogy néztem itt találkozik a meszes a savanyú talajjal, itt a településen vannak szép szelídgesztenye fák, amelyek gondolom, hogy a savanyú talajok indikátor növényei.
A kert valóban elhanyagolt lehet(ett) illetve nagyon rossz vízgazdálkodású, mert mint írtam, idén június 4.-én lesz két éve, hogy megvettük a házat, a kert talaját ásással illetve komposztozással próbálom levegősebbé tenni, ez az agyagos föld átka, idén ősszel durva homokot is tervezek a komposzt mellett bele ásni, az is segíthet a bajon. A területet eléggé elvadulva vettük át, egy hatalmas meggy bozóttal az udvar közepén, érdekes módon magról mindig kikel egy-egy őszibarack magonc amelynek a magját nem mi szórtuk el, de vetettem is vöröshúsú fajtát, azt hiszem vörös szultán a fajtája. Azok is nagyot nőttek egy év alatt, 1 éves magoncok 50 cm körüliek.
Sajnos talajvizsgálathoz való tesztcsíkot nem lehet kapni a gazdaüzletekben, viszont a D.M.-ben elvileg van ilyen tesztcsík. Mert azért jó tisztában lenni a talaj adottságokkal.
Ha savanyú is lehet a talaj azért sajnos emberi településen elég nagy lehet, a mész szennyezettség, az építkezéseknél sokszor a talajra került a meszes üledék. A régi szennyvízaknába az előző tulaj 4 zsák beszáradt oltott meszet dobott, amit utána nekem kellett elszállíttatni, még jó hogy észre vettem.
