Adok egy állítást. Meg kell fejteni, hogy igaz vagy hamis. A helyes megfejtő ad újat. Meg kell várni a helyeslést.
Washington DC Washington államban van
hamis
Történeti adatok bizonyítják, hogy hazánk területén több ásvány- és gyógyvizet már a rómaiak is ismertek és kedveltek A Balfi ásványvizet már Marcus Aurelius korában, Kr. u. 180 körül is itták a rómaiak. A honfoglalás után első ízben egy 1199-ben írott oklevél említi Balfot. Később a Mária Terézia korában végzett vegyelemzések, kísérletek is bizonyították a balfi forrás savanyúvizének gyógyító hatását, ami az ásványvizet is, a fürdőt is Monarchia szerte híressé tette.
HA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELÉRNÉ A 2 CELSIUS-FOKOT, AKKOR EGYMILLIÓ LAKOSONKÉNT 59-80 EMBER HALNA MEG. A NŐK ESETÉBEN A HALÁLOZÁSI RÁTA KÉTSZERESE LENNE A FÉRFIAKÉNÁL.
Előkerült az “igazi Hófehérkeként” emlegetett Maria Sophia von Erthal bárónő rég elveszett síremléke, amelyet a dél-németországi bambergi egyházmegyei múzeumban állítottak ki.
Az észak-bajorországi Lohr am Main közelében lévő Tauberbischofsheim egyik várában felnőtt és 1796-ban meghalt Sophiáról úgy tartják, hogy a Grimm-testvérek róla mintázták Hófehérke alakját.
Holger Kempkens, a múzeum igazgatója szerint a lány élete jól ismert történet volt a 19. század elején. A Grimm-testvérek hosszú ideig éltek a Lohr am Maintől mindössze 50 kilométerre lévő Hanau közelében és előszeretettel dolgozták fel azokat a történeteket, amelyeket a környezetükben élő emberektől hallottak.
Az 1980-as években egy lohri történész, Karlheinz Bartels számba vette Sophia életének és a Grimm-testvérek meséjének hasonlóságait.
Sophia édesapja, Philipp Christoph von Erthal nemesember volt, aki újraházasodott első felesége halála után. A lány mostohaanyja híres volt zsarnoki természetéről és arról, hogy saját gyermekeit részesített előnyben.
Hamis ezen állítás. Mivel a gerincesek azért látják a színeket, mert többféle opszin (fényérzékelő pigment) található a retinában elhelyezkedő csapokban. Ezek különféle hullámhosszúságú (azaz színű) fényre reagálnak, például pirosra, kékre és zöldre. Ezekből keverhető ki azután a sok millió színárnyalat (mint a televízióknál
Egyfajta szívritmuszavar esetében Mivel a kamra fibrilláció során nagyon kevés vagy semennyi vér sem pumpálódik a szervezeten keresztül, a beteg másodperceken belül elájul, és nagyon gyorsan leáll a légzése, megszűnik a pulzusa, de a szív nem áll meg.
Egyfajta szívritmuszavar esetében (bradycardia) előfordul, hogy a pulzus kihagy: az atriovetrikuláris (AV) blokk miatt az impulzus nem továbbítódik megfelelően.
Mint tudjuk a pulzusunk periodikus lüktetés, mellyel a szívverésünk számát érzékelhetjük a csukló bizonyos pontjára tapintva, vagy a nyaki ütőereknél érzékelve. Igaz, avagy hamis az állítás mely szerint, ha nem érzékelhető a pulzus akkor a szív működése leállt?
A kategorikus "hamis" válaszod helyes, tehát gratulálok, de szerintem a Föld legmagasabb hegye a Hawaii szigetén található Mauna Kea, mert bár a tengerszint felett csak 4205 m, de ehhez hozzáadódik a tenger szintje alatti rész a lábától kezdődően, ami még plusz 5998 m, így tehát összesen 10203 m magas ez az egyébként szunnyadó pajzsvulkán (utoljára 4500 éve tört ki).
Ha a legmagasabb hegycsúcsot úgy definiáljuk, ahogy egy rendes matematikus tenné egy geometriai feladatnál (vagyis a Föld felszínének az a pontja, ami a legtávolabb van a Föld középpontjától), a Himaláját hirtelen túlszárnyalják az Andok Egyenlítőhöz közel fekvő csúcsai. A Föld középpontjától legtávolabb az Egyenlítőtől mindössze egy fokra délre fekvő Chimborazo csúcsa van, 6384,4 kilométerre. A Mount Everestnél ez a távolság mindössze 6382,3 kilométer, vagyis a Chimborazo valójában 2168 méterrel magasabb az Everestnél. A második helyre egy másik Andok-csúcs jön be, a Huascarán Peruban, ami arról is nevezetes, hogy ott a legalacsonyabb a gravitáció az egész Földön
Elfogadom a válaszodat. Bár ha az ellenkezőjét írod, akkor is elfogadtam volna. Ennek oka az, hogy még orvosi berkekben is különbözőképpen vélekednek erről.
Lásd pl. Szendi Gábor Tények és tévhitek blogjából:
Susan Ott kutató 2001-es cikkében rámutatott arra, hogy a biszfoszfonátoknak van egy optimális szedési ideje, de azon túl szedve nem erősítik, hanem morzsalékossá teszik a csontokat. 2004-es az Annals of Internal Medicin-ben közölt levelében a neves csontkutatónő ezt írta:"sok ember úgy hiszi, ezek a gyógyszerek 'csontépítők', de a tények azt mutatják, hogy valójában 'csontnehezítők'". Mert mit is csinál a biszfoszfonát? Gyakorlatilag megbénítja a csont megújulási képességét azáltal, hogy blokkolja a csont lebomlását. Ennek következtében viszont a csont szerkezetében az idők során bekövetkező mikrosérülések nem tudnak reparálódni, és a sérülések felhalmozódva fokozott törékenységhez vezetnek.
