arbitráció = egy olyan eljárás, amely hasonlít a bírói gyakorlathoz. A felek a közöttük kialakult vita rendezése érdekében egy döntőbíróra (arbitrátorra) ruházzák át a jogot a vita eldöntésében, vagy a probléma megoldásában. Az arbitrátor a felek kifejezett felhatalmazásával (alávetési nyilatkozatuk alapján) dönt. Az arbitrátor döntése a felek által megkérdőjelezhetetlen. Az arbitrátorral szembeni elvárás kettős: a feleket egyenlő elbánásban kell részesítenie és egyenlő feltételeket kell biztosítania számukra, hogy az ügyben képviselt álláspontjukat előadhassák.
paroli: a hazárdjátékoknál, de különösen a makaó kártyajátéknál használt kifejezés, melyet akkor alkalmaznak, ha a játszók a bankadóval szemben az első tétet megnyerték s az igy megkétszereződött tétet a játékban hagyják az új játszma eldőltéig.
a képzőművészetnek az az iránya, emly szándékosan mellőzi a valóságos világ formáinak ábrázolását, és a művészet célját elvont (absztrakt) nem alakos formák kompozíciójában látja.