Budapesten a legcivilizáltabb befektető is gátlástalanul tarol: az operabarát Henry Kallan budapesti luxushotelének építése során földig rombolták a Hercegprímás utca egyik védett épületét. Az V. kerületi önkormányzat saját szabályozási tervét sem próbálta betartatni
Ugyan nemrég földig rombolták, az ígéretek szerint a beruházás végére újra régi formájában lesz látható Belváros-Lipótváros jellegzetes Pollack-épülete, a Budapest Bank korábbi irodaháza. A Hercegprímás utcai építkezés ürügyén megnéztünk más fővárosi megoldásokat is: hogyan óvható meg a városkép úgy, hogy közben a befektetői szempontok is érvényesülnek?
Az utóbbi tízenöt évben több ilyen megoldás is történt. Valamennyi homlokzati fal átvészelte a mögötte, hozzá történő építést. A Harcegprimás utcai épület pedig... Na, nem akarok megbántani senkit. De újjáépítik, és kész.
."A fellelhető adatok alapján az egyik legnagyobb magyar építész, a Nemzeti Múzeum tervezője, Pollack Mihály tervei szerint épült 1836-ban, 1870 körül historizáló stílusban átalakították, 1988-ban helyreállították"
Az eredetit már 1870 körül eltüntették/átalakították, most hogy lebontották, akár el is gondolkozhatna rajta, hogy melyiket építsék vissza, ha tudják milyen volt eredetileg.
Egyébként szvsz hülyeség az eredeti homlokzat megtartását előírni, nem lehet úgy elbontani a házat mögüle, hogy ne válna életveszélyessé egy 150- 200 év épült magányosan álló maradékfal.
Dehogynem. Csak megfelelő szándék és szakértelem kell hozzá.
"Ha a homlokzati fal valóban életveszélyes állapotba került, ahogy a szakértői vélemény állítja, annak nyilvánvalóan az lehetett az oka, hogy az eredetileg megtartandó első traktust elbányásztak a háta mögül."
„A munkák során a homlokzati fal részletesebb kutatása is megtörtént, az erről szóló szakértői vizsgálat életveszély miatt azonnali beavatkozásként írta elő a homlokzati fal bontását és az újjáépítést, amelyet az adott tényállásban hatósági kötelezésben kellett előírni”
Akkor ezekszerint visszaépítik, az meg mindegy a látképnek, hogy az eredetit, vagy az újragyártottat látja.
Egyébként szvsz hülyeség az eredeti homlokzat megtartását előírni, nem lehet úgy elbontani a házat mögüle, hogy ne válna életveszélyessé egy 150- 200 év épült magányosan álló maradékfal.
Akkor már egyszerűbb, ha eleve előírják a teljes bontást, majd az újraépítést.
igazad van, bontsak le egesz budapestet, hiszen az a hulye turista ugyis napfenyes belso udvarokat akar latni a pestiek meg a nagykoruton belul had elvezzenek kertes hazakat, buzamezoket
Kihasználták azt a kis időt ami alatt Rogán Polgármester Úr magas közgazdasági kitüntetést vesz át pártbéli társától a Szemvevőszéken és gyorsan lebontották.
Fotó: Mike from Budapest/ skyscrapercity.com
Volt egy épület a Hercegprímás utca 5 szám alatt, a Bazilika felől a második, az alábbi térképen az üvegtetős. Belváros-Lipótváros - amúgy remek - interaktív térképén az olvasható róla, hogy 1836-ban épült, a[...] Bővebben!Tovább »
Budapesten a legcivilizáltabb befektető is gátlástalanul tarol: az operabarát Henry Kallan budapesti luxushotelének építése során földig rombolták a Hercegprímás utca egyik védett épületét. Az V. kerületi önkormányzat saját szabályozási tervét sem próbálta betartatni, ezért a bontás jogszerűségével kapcsolatban kérdések bukkanhatnak fel.
hirdetés A Hercegprímás utca „védett” épülete: jobbra úgy, ahogy még nemrég láthatta bárki, balra a bontás utáni állapot, 2012. november 14-én
Nyomtalanul eltűnt egy védett épület a pesti Belváros kellős közepén, egy sarokra a Szent István Bazilikától. A két éve zajló szállodaépítkezés során a kitámogatott eredeti homlokzat mögött már felépült a tekintélyes méretű új hotel, de a napokban a homlokzatot is földig rombolták. A járókelők meglepetten fotóznak, a városbloggerek csodálkoznak – az ilyen rombolás a Belvárosban egyelőre szokatlan, a Fashion Street-tulaj Csipak Péter hasonló tervei a Bécsi utcában két évvel ezelőtt még óriási felháborodást váltottak ki, és engedélyezésük időben elakadt. 2010-ben még létezett erős jogosítványokkal felruházott Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), amely képes volt szembeszegülni a tervvel, amit Rogán Antal polgármester és Cselovszki Zoltán kerületi főépítész támogatott. A KÖH azóta megszűnt, súlytalan utódszervezetének éppen Cselovszki a vezetője, az intézményes örökségvédelmet a gazdasági fejlődés érdekeire hivatkozva több lépésben felszámolták. Nem meglepő, hogy a befektető úgy érzi, szabadon bonthat akár a Bazilika tövében is.
A Hercegprímás utca 5. jó állapotú, háromemeletes ház volt az elegáns sétálóutca középső szakaszán. A fellelhető adatok alapján az egyik legnagyobb magyar építész, a Nemzeti Múzeum tervezője, Pollack Mihály tervei szerint épült 1836-ban, 1870 körül historizáló stílusban átalakították, 1988-ban helyreállították. A legutóbbi időkig a Budapest Bank irodaháza volt, jellegzetes kígyós ablak- és kapurácsára sokan emlékezhetnek – az utolsó vasrácsot ott jártunkkor még látni lehetett a munkagéphez támasztva.
Ennél többféle jogi védelemmel körülbástyázott utca aligha van a városban: műemléki jelentőségű terület, kerületi utcaképi védelem alatt áll, a szomszéd műemlék ház műemléki környezetének számít és természetesen a budapesti világörökségi zónának is része. Az V. kerületi önkormányzat ennek ellenére úgy látja, minden a legnagyobb rendben zajlik. Állásfoglalásuk szerint a jogerős építési engedélyt a vonatkozó jogszabályok betartásával többször módosították, természetesen a műemléki szakhatóság bevonásával. „A munkák során a homlokzati fal részletesebb kutatása is megtörtént, az erről szóló szakértői vizsgálat életveszély miatt azonnali beavatkozásként írta elő a homlokzati fal bontását és az újjáépítést, amelyet az adott tényállásban hatósági kötelezésben kellett előírni”, írják. „A kötelezésben előírt feltételek szerint a bontás során részletes felmérést végeztek, az eredeti homlokzat pontos leképezése érdekében, a homlokzat az eredetivel azonos geometriai méretekkel és pontosan rekonstruáltan kell elkészüljön. A bontás és visszaépítés dokumentációja szintén rendelkezik műemlék szakhatósági hozzájárulással.”
Budapest mostanában a fászádizmusnak nevezett módszer egyik európai fővárosa: számtalan helyen látni kitámogatott homlokzati falakat, és mögöttük vadonatúj épületeket. Ezúttal ennél is kevesebbet vár el a hatóság a befektetőtől: egy másolatot. Hasonló – abban az esetben betonból kiöntött -másolatfal készült jó pár évvel ezelőtt a Múzeum utcában a Kálvin téri üveg-acél irodaház oldalában.
Elég belenézni az V. kerület által készíttetett szabályozási terv nyilvános internetes adatbázisába, és világosan kiderül, hogy ennek a háznak nemrég még egészen más sorsot szántak. A szabályozási terv készítői az egész épület megtartását javasolták, és kifejezetten előírták, hogy „épületrész bontása esetén az utcafronti traktus megtartandó”. A befektetőnek nem csupán egy falat kellett volna megőriznie Pollack épületéből, hanem az egész első traktust. Egy történelmi ház nem egyszerűsíthető le puszta kulisszára, van lépcsőháza, kapualja, belső terei, eredeti anyagában hordozza építése korának technikai színvonalát és művészi értékeit. A bontás előtti képek tanúsága szerint a Hercegprímás utca 5. számú háznak elegáns, domborművekkel és falpillérekkel díszített, klasszicista kapualja volt. Vajon ezt is elkészítik másolatban? És ha igen, az valódi értéknek tekinthető? Még akkor sem beszélhetünk védett épülethez méltó bánásmódról, ha mindent rekonstruálnak, de az önkormányzati állásfoglalásban pusztán a falról esik szó.
Ha a homlokzati fal valóban életveszélyes állapotba került, ahogy a szakértői vélemény állítja, annak nyilvánvalóan az lehetett az oka, hogy az eredetileg megtartandó első traktust elbányásztak a háta mögül. A kerületi önkormányzat állásfoglalásából kiolvasható, hogy a jogerős építési engedélyt többször módosították. A kerületi utcaképi védelem alatt álló épületek 2012 márciusi jegyzékében még megtalálható a Hercegprímás utca 5. számú ház és az utcafront megtartásának elvárása is. Mivel nincs nyoma annak, hogy a szabályozást 2012. március 8. óta módosították volna – kivéve a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával összefüggő elemeket – jogszerűen a befektető csak akkor bonthatott, ha közben beszerzett egy kifejezetten erről rendelkező szakhatósági állásfoglalást. Kérdéssel fordultunk a kerületi önkormányzathoz, hogy milyen körülmények között kerülhetett sor az eredetileg megtartandó utcafront lebontására. (A kerület válaszát természetesen nyilvánosságra hozzuk.)
Bármi is a magyarázat, a Hercegprímás utcai eset precedens: az új rendszerben a legvédettebb városnegyedekben sem akadályozza semmi a befektetői szándék korlátlan érvényesülését.
A magyar hatóságok lágyszívű engedékenységétől a legcivilizáltabb befektető is vérszemet kap. Az építkezésről tudósító tábla szerint a helyszínen „lakóépület átalakítása” zajlik szállodává az IK Hotels Kft. beruházásában. Az IK Hotels egy amerikai hotelmogul, Henry (Imrich) Kallan vállalkozása. A szlovákiai magyar származású üzletember 1968-ban emigrált Csehszlovákiából az Egyesült Állomokba. Hat egyedi hangulatú, magas minőségű butik-hotel tulajdonosa New Yorkban, lelkes operabarát, a szlovákiai zsidó múlt emlékeinek archiválását Auschwitz-túlélő édesanyja, Szöllős Magdaléna emlékére pénzadománnyal támogatta. Prágai szállodája, az Aria Hotel 2009-ben a Tripadvisor szavazásán elnyerte a világ legelegánsabb luxusszállodája címet. A Frommer's útikönyvkiadó beszámolója szerint e hotel mind az 52 szobáját egy-egy neves zeneszerzőnek vagy előadónak szentelték, a vendégek komolyzenei, opera vagy jazz felvételeket hallgathatnak szállásukon, zenei szakkönyvtárat böngészhetnek és rezidens zeneszakértő segítségével találhatják meg az őket érdeklő koncertet a városban.
Feltételezhető, hogy a budapesti Kallan-hotel ehhez hasonló lesz, mindenesetre a név ugyanaz: Hotel Aria. Csakhogy Budapesttel ellentétben Prágában a Kisoldal városrész egyik műemléki utcácskájában Kallan az ott álló épületet ízlésesen felújítva építkezett, noha a szerény külsejű, szürke kőházat össze sem lehet hasonlítani építészeti minőségben Pollack lebontott budapesti épületével.
