Igazságos?
BTK. 173.§/J
(1)Aki mástól fogant gyermeke apaságának vélelmét
idegen férfira ruházza, vétséget követ el és hat
hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntethető.
(2)A büntetés, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztés, ha a cselekménnyel jelentős
értékű, másképpen be nem következő kár jár együtt a
apaként hamisan megnevezett hátrányára.
(3)A büntetés, bűntett miatt öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a cselekményt fondorlattal,
előre megtervezetten, a tényleges apával akarati
egységben követik el.
Ha jog-ász lennél, tudnád, hogy a ( saját) gyermek születése nem lehet kárra okot adó körülmény.
Hol írtam én ilyet?
A bírói gyakorlat töretlen ebben a tekintetben, így például elutasítják minden olyan nő kártérítési igényét, aki az igényt arra alapozza, hogy a törvényes abortusz műtét ellenére terhes maradt és egy nem kívánt gyermek felnevelésének kötelezettsége terheli.
Ez speciel azért nem ide tartozik, mert senki sem írta azt, hogy azzal éri kár a valódi apát, hogy gyermeke születik. Mondjuk a magyar bírói gyakorlat jelentős része hozzá nem értésből vagy kényelmességből fakad, de hogy az igazsághoz sok köze nincs, az biztos. De ez mellékes most.
A büntetni rendelt egyes esetekben az elkövető csak anya és a valódi apa lehet.
Aham. Most mondta be a rádió, hogy évente százezernél is több az olyan eset, ahol az apa és az anya együtt eszelik ki, hogyan lehetne a gyermeket egy vadidegen férfi nyakába varrni.
A valódi apa pedig
Tekintettel arra, hogy a jogszabály olvasásánál:
- nem ismerted fel hogy annak alapján a férfi is büntethető
Pont ez a baj, hogy felismertem, hogy CSAK a valódi apa bűntethető elkövetőként.
- nem ismerted fel, hogy kik lehetnek az elkövetők és a sértettek
De, csak a logikát, a valódi életre való reflektálást hiányoltam, meg az egyensúlyt.
- nem ismered a büntető jogi kár fogalmát
Na ennek az alapjára kiváncsi lennék. Mondjuk egy idézet sokat segítene.
- nem tudod, hogy ( saját) gyermek születése nem lehet kárnak alapja
Nem is írtam ilyet, így viszont könnyen lehet, hogy te nem tudsz olvasni vagy szöveget értelmezni.
de mindezek ellenére jogértelmezést kérsz tőlem, sajnos azt kell mondjam, ezt veled nem tudom megvitatni.
Tudom, hogy nem tudod megvitatni. Az kiderült abból, hogy olyan dolgokra reagálsz, amiket nem is írtam.
Miért különb a hamisan megjelölt személy kára, mint a valódi apát érő kár?
Ha jog-ász lennél, tudnád, hogy a ( saját) gyermek születése nem lehet kárra okot adó körülmény.
A bírói gyakorlat töretlen ebben a tekintetben, így például elutasítják minden olyan nő kártérítési igényét, aki az igényt arra alapozza, hogy a törvényes abortusz műtét ellenére terhes maradt és egy nem kívánt gyermek felnevelésének kötelezettsége terheli.
Sértett lehet a valódi apa és a hamisan megnevezett, valamint a gyermek, sőt akár az anya is, ha pl inszemináció történik és az anyát félrevezetik.
A büntetni rendelt egyes esetekben az elkövető csak anya és a valódi apa lehet. Amennyiben a hamisan megnevezett erről tud és abban közreműködik, akkor nem elkövető, hanem bűnsegéd. A valódi apa pedig
Tekintettel arra, hogy a jogszabály olvasásánál:
- nem ismerted fel hogy annak alapján a férfi is büntethető
- nem ismerted fel, hogy kik lehetnek az elkövetők és a sértettek
- nem ismered a büntető jogi kár fogalmát
- nem tudod, hogy ( saját) gyermek születése nem lehet kárnak alapja
de mindezek ellenére jogértelmezést kérsz tőlem, sajnos azt kell mondjam, ezt veled nem tudom megvitatni.
2. Ki tehet az ügyben feljelentést? Indulhat-e eljárás hivatalból?
2. A második (nem harmadik!) bekezdés a hamisan megjelölt személy kárát említi, ez a minősítés alapja. Miért különb a hamisan megjelölt személy kára, mint a valódi apát érő kár? Elvégre az egyik esetben lehet, hogy a hamisan megjelölt személyt éri kár, a másikban meg a valódi apát.
3. A harmadik bekezdésben (nem a másodikban!) a valódi apa mint elkövető jelenik meg. A hamisan megjelölt személy nem lehet elkövető?
4. A negyedik bekezdés a hamisan megjelölt személy megbocsátásáról értekezik. A valódi apa megint kimarad a képből. Miért?
Látszik, hogy nem vagy jogász.
Ezt holnap közlöm is a kamarával.
Az apaság vélelmények idegenre való átruházása cselekményének sértettje a valódi apa is, nemcsak az, akire ezt átruházzák.
Miért azt írod, hogy ő is? A hamisan megjelölt személy csak sértett lehet szerinted?
Ergó a törvény a valódi apa sérelmére elkövetett cselekményt is szankcionálja.
De csak az alapesetben, ott is csak azért, mert ha van hamisan megjelölt apa, akkor kell lennie igazi apának is. De ezt is csak a logika illeszti be a tövénybe. Ráadsul a hamisan megjelölt személy megbocsátása esetén az elkövető nem bűntethető, ergo a valódi apa megint le van szarva, ugye? (Nem büntethető az elkövető, amennyiben az apaként hamisan megnevezett a cselekményt megbocsátotta.)
Attól, hogy a minősített estben a tényállás, a valódi apa cselekvő bűnrészességét is nevesíti, attól még az alapesetben kiszabható büntetés védi a valódi apa jogait.
De csak ha a hamisan megjelölt személy meg nem bocsátotta időközben a dolgot.
Valamelyik képviselőt sérelem érhette, ami miatt rögtön születik egy Lex Lófasz (Lófasz helyére beírható az illető neve), ami, mint mindig, elég féloldalas.
Az apaság vélelmények idegenre való átruházása cselekményének sértettje a valódi apa is, nemcsak az, akire ezt átruházzák.
Ergó a törvény a valódi apa sérelmére elkövetett cselekményt is szankcionálja.
Attól, hogy a minősített estben a tényállás, a valódi apa cselekvő bűnrészességét is nevesíti, attól még az alapesetben kiszabható büntetés védi a valódi apa jogait.
... hány ember évek, vagy évtizedek után tudja meg, hogy nem is az az apja, aki cirógatta a buksiját, egyetemre járatta, stb...mondhatnánk szar ügy...de az sem jobb, amikor az apuka szembesül a ...izé...őőő...a valósággal...
erről családfakutaók(is) mesélhetnének...
ja, hogy büntetik? ha kitudódik... ha nem, akkor mindenki boldogan él, míg meg nem hal...
Már csak arra lennék kiváncsi, hogyan lehet valakinek a nyakába varrni egy gyereket? És ha lehet, hogyan derül ki utólag, hogy mégsem az illetőé a gyerek, és fennáll a büntetőjogi tényállás?
Az nem elég, hogy az anya valakit apának jelöl meg, ahhoz kell az illető elismerése, vagy annak bizonyítása, hogy szexuálisan érintkeztek, hogy az együttléten alapuló vélelem meglegyen.
Ha az elismerés megvan, vagy az elismerés hiánya ellenére a vélelem beáll, mert a bíróság bizonyítottnak látja, hogy szexuálisan együtt voltak, és ebből az együttlétből van a gyerek, akkor meg hol van a bűncselekmény?
Ha csak bediktálás alapján lehetne apát megjelölni, akkor szerintem mindenki Csányi Sándort, DEmján Sándort jelölné meg, vagy valamelyik másik magyar milliárdost.
És továbbra is kérdezem: csak a hamisan megjelölt apát érheti kár?
Úgy érted, hogy valaki gyermeket fogantat és az anya letagadja előtte? Ugyanakkor viszont senki nyakába nem varrja, hanem közli a szülésnél, hogy nem tudja ki az apa?
Én is ezt kérdeztem, de nem nagyon kaptam rá választ.
Valaki évekig fizeti a díjat feleslegesen, az kisebb kár szerintem, mint amikor valakitől elveszik azt a lehetőséget, hogy felnevelje a saját gyerekét.
Megint egy remek jogszabály születik, úgy örülök. :-(
ez most komoly, hogy azt rendelik buntetni, ha valakivel elhitettek hogy o az apa pedig nem? es azt meg nem, ha valakivel elhitettek hogy nem apa pedig igen?
Azért baromság, mert így a vádnak nő a bizonyítási terhe.
Kár bekövetkezte esetén azt kell bizonyítani, hogy
- az illetőt kár érte,
- milyen mértékű a kár,
- az elkövető okozta,
- jogellenesen okozta.
Mivel a szövegben benne van az is, hogy "másképpen be nem következő kár", elég érdekes lesz ennek a bizonyítása, hogy ez a kár "másképpen be nem következett volna".
Melyik a legfőbb apasági vélelem a hazai jogrend szerint? Elárulom: a házasságon alapuló. Innentől kezdve azért baromság a törvény, mert ha házasságban születik egy hűtlenségből származó gyermek, hiába állítja az anya is, az apa is, és a gaz csábító is, vagy a háromból kettő, tetszőleges felállásban, hogy a gyermek nem a férjtől van, ezt a vélelmet csak bíróságon lehet megdönteni.
Volt ilyen esetem, igaz, ott nem megcsalás volt a háttérben, csupán lusták voltak elválni. Évekig éltek külön, a hölgynek meg született egy gyermeke az új párjától. Mindhárman állították, hogy nem a férj az apa, ennek ellenére pert kellett indítani, hogy a bíróság kimondja, nem a férj az apa.
Adva van a lehetőség, hogy fogalamzd te meg jobban azt, hogy az apaság hamis vélelmében elő személy, a jövedelmének egy részét, szadabidejének egy részét, életének egy részét olyan személyekre fordítja, akikre más esetben nem fordítaná.
Nézd egy jogász egyből érti azt, hogy a jogszabály nem a csak nőt rendeli büntetni.
A harmadik bekezdés általában a legvalószínűbb, hiszen a hűtlenségből született gyermekek apja a legritkább esetben egy egyéjszakás kalad során fogan, ismeretlen személytől.
A fondorlat is reális, hiszen sok esetben a gyermek tényleges apja mutatja be a nőt annak, akire később az apaságot ráruházzák.
Mivel a valódi apa csak a harmadik bekezdésben szerepel, így nekem az jön le ebből, hogy az alapeset elkövetője az anya.
A harmadik bekezdésben szereplő tényállás amúgy is elég valószínűtlen. Ki az a férfi, aki saját gyerekét a gyerek anyjával közösen, előre eltervezetten másnak adja?
A második bekezdésben szereplő eset valóban a hamisan megnevezett apa káráról szól, de létezik nem vagyoni kár is, pl. az, hogy valakit megfosztanak attól, hogy saját gyerekét nevelje fel, és pl. csak évekkel később értesül arról, hogy van egy gyereke. Erről miért nem szól a jogszabály? Igaz, a nem vagyoni kár inkább polgárjogi kategória, de van olyan, amikor a BTK-ban is szerepel, pl. rágalmazás, becsületsértés, így akár itt is lehetne.
A második bekezdésben a "másképpen be nem következő kár" számomra elég nehezen értelmezhető. A kár bekövetkeztét nem az alapján kell vizsgálni, hogy később, más miatt bekövetkezett volna-e. Ennyi erővel az emberölést is kár vizsgálni, elvégre minden ember halandó, az áldozat halála később úgyis bekövetkezett volna.
Manapság elég sok jogszabály születik úgy, hogy nem jogászok fogalmazzák meg azokat, napi, személyes érdekek alapján, gyakran a megfogalmazótól távol álló szakmákat érintve.
A tényleges apa nem lehet a büntetőjogi értelemben vett károsult, ugyanis a minősített eset alapja a megtévesztés, tévedésben tartás cselekménye. A minősített esetben, az ezzel okozati összefüggésben lévő kárról lehet csak szó.
A tényleges apának nem keletkezhet kára a cselekményből, mert reá eltartási, ápolási kötelezettség nem terhelődik, sem a gyermek, sem az anya vonatkozásában. Ezen felül a jogszabály a tényleges apát is bünthetővé teszi az 1-es és 2-es pont alapján.
A jogszabály nem a tévedésben tartás absztrakcióját rendeli büntetni, hiszen erre van másik tényállás és szabályhely, hanem kifejzetten azt az esetet, amikor valaki abban a tudatban veszi magára az apaságot ( nem lép fel a törvényi vélelemmel szemben), hogy a gyermek apja kizárólag ő lehet.
