Keresés

Részletes keresés

gyere a papához Creative Commons License 21 órája 0 0 1908

Ez egy nagyon lassú project lesz nekem, mert még gyűjtenem kell a pénzt rá. Ha sikerül megcsinálnom, nyomok róla egy fényképet ide. ;-)

Előzmény: Csikasz58 (1907)
Csikasz58 Creative Commons License 21 órája 0 0 1907

Csak hát ebben a gondolkodás módban nagyon de nagyon  behatárolod a villamos hálózatból átvihető pillanatnyi teljesítményt a préselési teljesítménnyé... és itt nem a préselés erejére gondolok és még nem beszéltünk a hidraulikus zajról. Gondolod, hogy egy kompresszor zajosabb? Én szinte fillérekért vettem 3 kW-os Scroll kompresszor a klímaszerelőktől- igaz használtat de tökéletes és alig van hangja ill. rezgése. De mindegy, hanyagolom a témát mert az egész gép építése a te döntésed úgy hogy sok sikert de azért szívesen olvasnám a beszámolót az eredményeidről. Remélem megírod majd.

Előzmény: gyere a papához (1906)
gyere a papához Creative Commons License 21 órája 0 0 1906

Így van, nem zajonghatok az eddigieknéj jobban, nem olyan a környezet. Már így is problémás a flexelés, és az üllőn való kovácsolás, sőt a gázkazánomnak is elég nagy hangja van. Nem lehet még nagyobb a zajszennyezésem, a környezet érzékeny arra. 

Valójában kétutas hidraulikus henger kell (vannak egyutasok is, ahol csak nyom a hidraulika, de a visszanyomást már egy rugó csinálja - némelyik fahasító is olyan rendszerű). És kétutas szivattyú kell, amely úgy műxik, hogy amikor nincs ellenállás, akkor gyorsabb a dugattyú mozgása, és amikor meg nyomja az anyagot, akkor lassabb, de nagy nyomással. Én ezt már átgondoltam, most már csak a részletek finomhangolása megy, hogy pontosan milyen szivattyú, munkahenger, és szivattyú legyen.

Előzmény: Csikasz58 (1904)
Csikasz58 Creative Commons License 22 órája 0 0 1905

Elsőre kidobta a guglim- 30 T-ás hidropneumatikus henger akciósan 40E ft.

Előzmény: Csikasz58 (1904)
Csikasz58 Creative Commons License 23 órája 0 0 1904

Rendben. Akkor a kompresszor is zajos... gondolom. Mert itt arra gondolok , hogy a Te elektromos adottságaiddal és kiindulási alappal én gondolkodásommal- egy hidropneumatikus prést terveznék. A pneumatikának könnyű a vezérlése és jól külön tudnám mechanikailag választani a előre-gyors (kisnyomású) mozgást az előre-lassú (nagynyomású) mozgást ill. a hátramenet-gyors (kisnyomású) mozgást. Így lehetne optimalizálni egyúttal pufferelni a gép működését. Még érthetőbben a gyors mozgást pneumatikával oldanám meg ( mozgás végén reteszelt csuklós karral) a lassú nagy nyomóerőt pedig hidropneumatikus megoldással ( itt egy külön hengerben történik a nagy hidraulikus nyomás előállítása komprimált levegő energiájából). Elsőre bonyolultnak hangzok de iparban többször találkoztam ezzel a megoldással. A hengeren belül az egyik oldalon a préslevegő nagy átmérővel rendelkező dugattyúval a másik oldalán pedig a kis átmérővel rendelkező dugattyú szár végén lévő olaj ami lehet akár 300 bár nyomásra is méretezni. Csak felület arányok és levegő nyomás mértéke a mérvadó. A levegő nyomás változtatással szabályoztuk a hidraulika nyomást. Nekem is van itthon ilyen hengerem és nem bonyolult csak elsőre annak hangzik.

Előzmény: gyere a papához (1902)
Ricardo 007 Creative Commons License 23 órája 0 0 1903

Az 1utas visszamenetre gondoltam, ugyanis a többség azért választja a drágább 2 utast , hogy a kellő magaságban megálljon a dugattyú -lerövidítsék  a visszamenet idő és út hosszát.

Amit kellő revolverfejes ütközővel meg lehet olcsón oldani az 1 utasnál, amihez gondoltam a gyors visszanyomó rugót.

 

Persze értem a gondolatodat , hogy pont ilyesmivel lehetne rákönnyíteni préseléskor.

Előzmény: Csikasz58 (1900)
gyere a papához Creative Commons License 23 órája 0 0 1902

Nekem nem jó a benzinmotoros megoldás. Hangos, és zárt, vagy félig zárt helyen használhatatlan a füst miatt. Csak a villanymotoros megoldás jöhet szóba.

Előzmény: Csikasz58 (1897)
Csikasz58 Creative Commons License 23 órája 0 0 1901

hány=hiány (Elnézést)

Előzmény: Csikasz58 (1899)
Csikasz58 Creative Commons License 23 órája 0 0 1900

Az ellen nyomórúgó pont akkor veszi el az energiát amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Szerintem fordítva érdemes gondolkodni rúgó használata esetén.

Előzmény: Ricardo 007 (1898)
Csikasz58 Creative Commons License 23 órája 0 0 1899

Szia. Ne haragudj, hogy beleszólok a terveidbe de most is olvasom, hogy az első negatív opciód a megfelelő hálózat hány ill. annak bővítésének elvetése. Akkor meg azt ajánlanám, hogy engedd szabadjára a műszaki fantáziád. Mire is gondolok konkrétan? Például a villamos motor működésére. Tegyük fel, hogy 3 kW-os motor hajt egy hidraulikus táp motort ami működtet egy olyan munkahengert aminek max. nyomásnál van 2.8 kW elektromos energia igénye. De ha ezt az igényt te felvetíted egy koordináta rendszerre akkor meglátod a lényeget azaz max-on csak rövid ideig működik a motorod. Mi lenne a megoldás, hogy jobban kihasználd a motorodban és azon keresztül a hálózatodban felhasználható teljesítményt? Az energia tárolás. Nagyobb lendítőkerék kilőve! Például rugóban is lehet tárolni energiát azaz amikor hátrafelé mozog a munkahenger akkor alaphelyzetben alapjárati teljesítményen jár a motorod azaz nincs teljesen kihasználva de jobb lenne ha erre az időre is jutna egy energia tároló szakasz amit később visszanyernél a megfelelő időben és a nyomó erő akár meg is duplázódhatna. Nem tudom érthető-e az okfejtésem vagy eleve kizárod az ilyen nemű bonyolítást a gépeden.

Előzmény: gyere a papához (1896)
Ricardo 007 Creative Commons License 23 órája 0 0 1898

Mekkora a legnagyobb anyagkeresztmetszet és felület amit nyomni akarsz az összeragadás után ?

 

Velem nem beszélted meg a 10 T , mert részemről az édeskevés ! gyakorlatilag zéró....

 

Damaszkoltam már késeket is van tapasztalatom, egykezes 10kg kalapáccsal , nem kell bemutatni mit hogyan.

 

A felsorolásod vérzik , de majd ha nekiállsz, meg érted a végén mi miért nem jó.

 

acélváz , munkahenger , szivattyú-tápegység , és fölösleges a kétutas , kellő ellen nyomórugóval a visszamenet is gyors.

 

Ráadásul ha én építeném NEM fix asztallappal csinálnám a medvetartót !

 

Kompromisszumokkal átépíthető a 3 -1 fázisra motorcserével , esetlegesen közbenső tengellyel és felező átétellel , ugyanis a java részük 1440/ford. Így megtartható a szinte azonos és csak valamivel kevesebb motorerő  ami a fogaskerekeknek kell., a viszkozitás és sebesség  függvényében.

( Sőt 2 felezett áttételű motorral 2 fogaskerék szivattyúval 1 fázisról , még jobb is gyorsabb is lehetne  a kicserélt 3 fázisú motor a tápegységben. Olajsebesség . )

Egyébként meg lehet bővíteni 1x32 -ig alanyi jogon , tavaly olyan 50 000 -re jött ki az állítólagos ingyenes bővítés.

 

Nekem van 3x80A földkábel a házamban a fal oldalában az óradoboztól 1,5 méterre, csak nem óráztattam még be, ugyanis nem használnám ki a 380 lehetőségeit itthon, esetlegesen csak telephelyi viszonyok mellett., amit meg nem akarok.

Előzmény: gyere a papához (1896)
Csikasz58 Creative Commons License 24 órája 0 0 1897

Sziasztok. Olvasgatom a hozzászólásokat és úgy döntöttem beleugatnék egy cseppet. Amit elsőre megjegyeznék- mivel amatőr felhasználásról van szó így nem értem miért villamos meghajtásban gondolkodtok és persze rögtön előjön a fő probléma a rendelkezésre álló hálózati teljesítmény. Amennyiben nekem ilyen problémám lenne ( szerencsére nincs) én rögtön alternatív megoldáson gondolkodnék mivel adott az erősen szakaszos üzem de ha árammal kellene megoldani akkor egyik lehetőség a hálózat bővítés ( de eddigi olvasatom alapján ez ki van zárva). A következő a napelem il. akkus pufferelés.... ezek után persze ez is kilőve mint lehetőség. Marad a más erőforrás például egy benzines erőforrás aminek a teljesítményét ékszíjjal vinném át és a hajtott oldalon lenne a puffer ( jelen esetben a lendítő kerék) és úgy egy közlőmű vagy áttétel. Így könnyű indítani a motort, ékszíj feszítéssel indítom a hajtást és bőven van tartalék teljesítmény is akár ha megfelelő motort választunk. 90 E-ért már egy új 15 lovas motort adnak és a benzin-áramár különbséget le lehet nyelni abban a tudatban, hogy nem megy a gép reggeltől estig és inkább beépítem a termék árba azt a pár tíz-száz forintot. Legalábbis én így látom ezt a helyzetet elsőre.

gyere a papához Creative Commons License 24 órája 0 0 1896

Lehet, hogy furcsán hangzik, de nekem erre nincs 400 ezrem. Nem tudom, te milyen masinát láttál 400 ezerért, de gyanítom, hogy az három fázisról ment,, nekem meg nincs, csak 1 fázisom. Nem hiszem, hogy ilyen gépet lehetne venni készen olyat, ami 1 fázisról kapja a kakaót. Innentől nincs miről beszélni, hanem csak arról lehet, hogy hogyan lehet megépíteni.

Ezek nem használt árak, de valósak, és nem a méregdrága mogyoró boltokból szedtem őket, ahonnan valóban 2-3-szor többe kerülne. Kb ez az anyagköltség.

 

Motor, egy fázis, 2.2 kw: 50000 

olajtartály kb. 25 l           35000   

elosztó                           16000

munkahenger (80/45)     62000

szivattyú (kétutas)          37000

tömlők                  kb.     20000

egyéb hidr. alkatrészek    20000

acélváz (használt)          15000

 

szumma:                      255000

 

Ehhez hozzájöhetnek még az előre nem látható "meglepetés"-költségek. De úgy tűnik, 300 kilóból ki lehet hozni. Nem lesz 50 tonnás, annyi messze nem kell, megbeszéltük már, hogy 10 tonnával is lehet damaszkolni. Szóval, lehet, hogy ennyiből csak 10 tonnásat lehet kihozni. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. És hogy mire kell? Ezt is megbeszéltük már: egy általános kovácsnak nem kell, hiszen ő nem fegyverkovács, nem damaszkol késeket. Kések damaszkolására kell. Késeket damaszkolni kézzel, és egyedül, nagyon nehéz, sokáig tart, és teljesen bizonytalan az eredménye. Ezért kell hozzá valamilyen gép. A gépi kalapács is jó hozzá, de az nagyon hangos, éz rázkódós, úgyhogy a szomszédok nem szeretik. Szóval a kérdés nem az, hogy miért kell (lásd, amikor megkérdezik a hegymászót, hogy miért akarja megmászni azt a hegyet: mert ott van), hanem hogy hogyan lehet megcsinálni.

Előzmény: Ricardo 007 (1895)
Ricardo 007 Creative Commons License 25 órája 0 0 1895

2 nappal ezelőtt ujra jártam a jelenlegi árakkal megáldott, építési lehetőségeket.

 

Teljesen új gép új nem gubizott anyagokból , munkahengerrel , tápegységgel 1,2M  , komplett készen.

 

100T nyomóerővel 1fázisú tápegységgel , ami 16A-ról működik, stabilan hosszú távon.

 

Nyilván használatfüggő de minden bizonnyal a tömítések fognak kifeküdni először, 6-8 év mulva, feltételezve  heti egyszeri használatot, legalább 1 foly. munkaórával.

 

400E -ért találtam 60T présgépet is a neten Magyarországi eladótól , működőképes kipróbálható. 

 

Sohasem fogsz tudni stabil  és nem folyamatosan javítgatott gyorsprést venni-vagy ÉPÍTENI 2-300E-ért

 

ÉN NEM fogok  építeni gépet csak azért  hosszú távra, hogy itt megmutassam képes vagyok rá, mint más egyébre is.

 

Ha a logika , olvasás értelmezés alapfokon NEM megy némelyeknek az az ő örökletességi hiányuk.

 

Mivel nem ebből élek és 90 óta magamnak kovácsolom kézzel a szobrász vésőimet , egyéb szerszámaimat-tárgyaimat , alkalmanként i késeimet,   

Nincs értelme egy présnek, de ettől függetlenül bármikor meg tudnám építeni, mint ahogy már nem egy gépet építettem a célok tükrében.

Ha volna kuncsaftköröm rétegelt acél eszközökre akkor már 25 évvel ezelőtt megépült volna a készülék.

 

De mint korábban is,  egyszerűbb -olcsóbb venni 1 használtat és azt megigazítani -módosítani ! 

 

De NEM fahasítót mert NEM elég az erő és sokkkk lenne a folytonos javítgatási költség és a megvalósítás.

 

Egyebek közt meg megvannak a források miből mit hogyan és mihez !!!  és NEM BONYOLULT

 

Inkább azt kell eldönteni mit is akarsz valójában? szenvedni 1 rossz építéssel 1 késért , vagy hosszútávra 1 megbízható gépért !

 

 

Előzmény: gyere a papához (1891)
Ricardo 007 Creative Commons License 26 órája 0 0 1892

Jani !  nem gondoltam volna, hogy TE IS .........mert az előző az 1001%-ig.......

 

Pedig nem nehéz !

 

 

Előzmény: jamesz64 (1885)
gyere a papához Creative Commons License 27 órája 0 0 1891

Látom, kissé megélénkült a beszélgetés... eszmecserének még nem nevezném, de "látá, hogy ez jó". Azért vetettem fel itt ezt a kérdést, mert kíváncsi vagyok a témával kapcsolatos tapasztalatokra, gyűjtöm róla az információkat, és ugye ez idevágó, hiszen ez a kovácsolásról szóló fórum - és külön hidraulikus kovácsprés-építés fórum nincs. Bevallom, sokkal több infóm van róla (már), mint amennyit itt "elárulok", de nekem most nem az a célom, hogy az én véleményemet közzétegyem - legalábbis csak korlátozottan, a társalgás élénkítése miatt teszem azt -, nem is a vita a célom, csakis az informálódás. Az lenne a legjobb, ha olyan emberek is elmondanák a tapasztalataikat, akik már tényleg építettek ilyet a nulláról. Nem fahasítógépet alakítottak át (bocs Jamesz, de tényleg nem azt akarom), hanem elemi alkatrészekből összeeszkábáltak egy hidraulikus kovácsprést. Sajnos úgy tűnik, hogy nagyon kevés ilyen ember van Mogyoróországon, de aki esetleg mégis, az sem itt kommentel - vagy leszarja. De ettől még a többiek rész-tapasztalatai is értékesek lehetnek, már ha tényleg értékesek ugye, és nincsenek benne nagy tárgyi tévedések. Az sajnálatos, hogy az emberek az ellentmondásra mindig negatív érzelmekkel, és az ennek megfelelő nyelvi reakciókkal reagálnak. Ez az ilyen nyitott, nem kisközösség-jellegű fórumokban sajnos megszokott jelenség (a faszbúkon még ennél is rosszabb a helyzet), nem nagyon lehet mit tenni ellene.

De vissza a témára. Hidraulikus kovácsprést építeni a "semmiből", nem egyszerű. Komoly tervezés kell hozzá, anyagismeret, hegesztési tudás, hidraulika-ismeret, stb. A szerkezet ráadásul nem is veszélytelen akkor, ha valamit rosszul raknak össze. Mivel nagyon kevés embernek van az építésében tapasztalata, minden ilyen információ értékes. Próbáljatok meg nem egymással veszekedni, hanem erről beszélgetni. Hely egy normális beszélgetésre is van elég.

Nobody1 Creative Commons License 1 napja 0 0 1890

Én ezt tudom, de ti szenvedtek itt fahasogató gépek átalakításával... :-)

Előzmény: jamesz64 (1889)
jamesz64 Creative Commons License 1 napja 0 0 1889

Erre igen egyszerű a válasz, régen ugyan azt a 2, 4, 6 kart használták fahasításra és kovácsolásra is egyaránt.

Előzmény: Nobody1 (1888)
Nobody1 Creative Commons License 1 napja 0 0 1888

Csak egy egyszerű kérdés. Néhány évszázaddal ezelőtt milyen "fahasogatóval" kovácsolták a damaszk pengéket?

refse2 Creative Commons License 1 napja 0 0 1887

Ha a 35kg/mm2-et átváltom akkor 350N/mm2 jön ki ami folyáshatárt, vagy szakító szilárdságot jelenthet.

Ez az érték ugyebár "hideg" acélon értendő, így nem értem hogy kapcsolódik a damaszkoláshoz.

A damaszkolást hidegen szoktad csinálni?

Előzmény: refse2 (1886)
refse2 Creative Commons License 1 napja 0 0 1886

Szerintem semmi értelme keresgélnem a pdf-et, mert nem lesz benne a "35kg/mm2".

Annál is inkább mert ilyen mértékegység nem is létezik, mióta áttértünk az SI métékegységekre.

Ajánlom nézz utánna az (Álltalános iskola fizika tankönyv pdf.)  és vedd a fáradságot ......

Előzmény: Ricardo 007 (1884)
jamesz64 Creative Commons License 1 napja 0 0 1885

"Széchenyi István Egyetem    szerkezeti acélok  pdf"

 

Sajnos nem találom, másold már be légy szíves! Szívesen tanulok.

Bár valamit nem értek, Te szerkezeti acélból damaszkolsz késpengét? És jó az éltartása?

Előzmény: Ricardo 007 (1884)
Ricardo 007 Creative Commons License 1 napja 0 0 1884

Látom súlyos vagy , de tessék utoljára, talán megy,  Széchenyi István Egyetem    szerkezeti acélok  pdf

 

és vedd a fáradságot......

Előzmény: refse2 (1883)
refse2 Creative Commons License 1 napja 0 0 1883

Amiből a 35kg/mm2 kijött !!!

Előzmény: Ricardo 007 (1882)
Ricardo 007 Creative Commons License 1 napja 0 0 1882

Én milyen képletet találtam ki ?  

Előzmény: refse2 (1881)
refse2 Creative Commons License 1 napja 0 0 1881

Lehet hogy nincs is ilyen képlet, csak te találtad ki?

Na mindegy, fő hogy nálad minden rendben van.

Előzmény: Ricardo 007 (1880)
Ricardo 007 Creative Commons License 1 napja 0 0 1880

Látom nálad is nehéz az élet, de nem baj.....

Előzmény: refse2 (1879)
refse2 Creative Commons License 1 napja 0 0 1879

Az álltalad felvázolt képletre lettem volna kíváncsi, de ha te sem tudod akkor hagyjuk........

Előzmény: Ricardo 007 (1878)
Ricardo 007 Creative Commons License 1 napja 0 0 1878

Préselésről volt szó, de nem baj

 

Mechanika , van nyomó szilárdság is ( hidegfolyóhatár ), anyagismeret , stb.

 

Egyetemi kiadások , de a középiskolaiban is részletes az elmélete, el kell olvasni .....

 

Az a minimum ha valamit csinálok , ismerem az alapjait., nem úgy  mint a nagy többség  szakember.............

Előzmény: refse2 (1877)
refse2 Creative Commons License 1 napja 0 0 1877

"Mennyi a szerkezeti acél szakítószilárdsága ?  ebből pro-kontra kiszámítható a stabil erőszükséglet egy felületen"

 

Én ebben sokmindent nem értek!

A kovácsolásnak mi köze van a szakítószilárdsághoz? 

A vasat ütik (zömítik, nyomják), ráadásul melegen. 

Leírnád a képletet amivel kiszámolható a kovácsolási ütőerő? (egy laikusnak)

Előzmény: Ricardo 007 (1876)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!