Kedves fórumozók,
40-60 oldal terjedelmű dolgozat technikai kivitelezéséhez szeretnék tanácsokat begyűjteni. Szeretném kihasználni a word-ben rejlő lehetőségeket, szeretnék minimális erőbefektetéssel maximális formázhatóságot (akár utólag is), és persze szeretnék szép végeredményt.
Egész biztosan szükség lesz tartalomjegyzékre, sorszámozott címsorokra, irodalomjegyzékre, ábrajegyzékre, lábjegyzetekre.
Az a kérésem, hogy osszátok meg a jó gyakorlatokat (mivel érdemes kezdeni az alkotást, mire kell figyelni pl. hivatkozásoknál stb.), az idegesítő vagy utólag nehezen módosítható - ezért kerülendő - típushibákat, tipográfiai megszívlelendőket.
Nagyon jó antikva betűtípus az ingyenes Linux Libertine is. Word 2010-hez érdemesebb a O-s (OpenType) altípust letölteni, egyébként jó a G-s is (Graphite/TrueType).
A szerkesztéshez javsolnám a word stílusainak a használatát (a menüszalag "stílusok" csoportjában), amelyeket jobbklikk után lehet módosítani, és balklikkel az adott bekezdéshez rendelni. Ezzel szerintem jelentősen gyorsítható a nagyméretű dokumentumok formázása, könnyebb egységesen tartani a kinézetet.
Látom értesz hozzá. Az önéletrajzomban Constantia betűtípusra tértem át, 12pt-s méretben (ez még sajnos a Word 2010-es változat egyelőre, a LibreOffice-os változatot még nem pofoztam át, a TeX-hes meg még túl félkész). A kategóriapontok kiskapitálissal vannak, van ennél jobb megoldás? Amivel igazán bajban vagyok, az az ÖNÉLETRAJZ felirat az elején, egész egyszerűen nem kellőképp hangsúlyos, nem akar igazán jól kinézni. Próbáltam mértetet növelni (most 18pt), próbáltam kapitálisan, kiskapitálisan, ritkított betűközzel, kézenállva, de sehogy nem az igazi. Így téged olvasva, miszerint groteszk betűtípussal kéne megoldani, jó ötletnek hangzik, de nem tudom, a Constantiás szöveghez milyen groteszk betűtípus menne, és mekkora méretben. Tudnál ebben segíteni?
Nahát, miért nem mondta eddig nekem soha senki ezt az elválasztást. Jól van, úgy lesz, ha szerintetek kell neki lennie. (Aláhúzást utálom, ronda.) A számozatlan cím pedig egyszerűbbé tenné az életemet, rádumáltál :)
Betűnek semmiképpen ne használj Timest, olyan unalmas, mint a fene. Természetesen ne menj el valami cicomás irányba, antikva betűket válassz, ne groteszket (Palatino, New Century Schoolbook, Melior, sokféle van, ami szép). Címnek mehet valami passzoló groteszk, és ennyi, ennél több ne legyen.
Minden körülmények között használj elválasztást, elválasztás nélkül a sorkizárt szöveg teljességgel elfogadhatatlan. Word természetesen hibásan választ el, miért pont ezt tudná rendesen, kézzel ki kell javítani, de erre hivatkozással nem szabad kikapcsolni. Nagykötőjelet, gondolatjelet a nyelvtan szabályai szerint használj, a kötőjel (divíz) elfogadhatatlan helyettük. Idézőjelekre figyelj, magyarok legyenek („”).
Kiemelésre dőlt és kövér betűket használhatsz, aláhúzást semmilyen körülmények között (webcímekhez sem!). Nevekhez gondold meg a kiskapitálisokat, ha a font jó, akkor szépek és nagy hagyománya van ebben a szerepben az igényes kiadványoknál. De a kiemeléseket csak takarékosan, aki túl sokat emel ki, semmit nem emel ki. Hosszabb idézeteknél, ha vannak ilyenek, inkább növeld meg a bal margót átmenetileg, az idézet mellett.
Ha be kell kötnöd, gondolj rá előre, és a baloldali margót vedd megfelelően szélesebbre.
Címek rendszerét előre gondold végig, a szükséges legkevesebb szintre állítsd be, és tartsd hozzá magad következetesen én szigorúan. Ha nem előírás, az 1.2.1.2-jellegű számozás nem fontos, divatos, de a legtöbb esetben teljesen értelmetlen és felesleges. A jól beállított tipográfiából látszik, melyik cím hol van a hierarchiában.
:) Nincsen semmilyen kiadványszerkesztőm, de nem is akarok :) Van nekem ez a titkolt, de erős vonzódásom a nyomdaipari termékek iránt, ha telitalálatom lenne a lottón, biztosan beszereznék egy komplett nyomdát magamnak, (könyvkötő, lamináló, vágó- továbbá egyéb érdekes gépekkel együtt). Annyi időm mindenképpen van, hogy összehozzak egy korrekt dolgozatsablont, de annyi egész biztosan nincs, hogy sokat tudó programmal játszogassak, különösebb haszon nélkül.
Azért irigyellek egy kicsit (és fülembe ültetted a bogarat, egy egészen picike pillantást vethetnék néhány kiadványszerkesztőre, abból még nem lehet baj ugyebár...)
Ezt nem értem. Van régi kiadványszerkesztőd, vagy ismered már egyiknek a használatát? Akkor használd azt. A szövegszerkesztő (még ha nem is editor, hanem word processor értelemben használjuk) szöveget írni van, formázni csak minimálisan tudnak, levelezés, önéletrajz erejéig. Tényleg normális anyagok létrehozására már kiadványszerkesztőt kell használni, már egy önéletrajz esetén is érdemes lehet megfontolni. Nem véletlen, hogy a tipográfiát, kiadványszerkesztést külön évekig szokták tanítani, egy külön mesterség.
Kezdőként pont most tanulom a LaTeX használatát, de félelmetes mit szenvedek össze vele, mint pata a napon. Éppen fénykép egyszerű önéletrajzba illesztésével bajlódok, mindenféle kiegészítést kell használni hozzá, ami nem vagy nem megfelelően működik. Az InDesignt még nem akarom lewarezolni, de ha másképp nem fog menni, lehet majd áttérek arra.
Normál betűméretnél is vannak extrém nagy szóközök. Elég az, ha az adott sorban van három hosszú szó, a rákövetkező negyedik szó, szintén hosszú már nem fér a sorba elválasztás nélkül, így új sorba megy, ennek kompenzálására túlnyúlnak a sor szóközei. Nem függ a betűmérettől.
Elválasztást meg tudja csinálni a Word, de érdemes átnézni a hibákért. Előfordul, hogy egy szónak nem mindenhol ismeri az elválasztási pontjait, ilyenkor meg lehet neki mondani, hogy ott is elválaszthatja. Fordítva is megesik, hogy mindenképp el akarja választani egy adott ponton (túl korán), ahol nem helytelen ugyan, de nem néz ki jól, akkor pedig azt kell megadni neki, hogy ott nem választhatja el. Vannak erre általános elválasztási beállítások is.
A kötőjel gondolatjellé történő automatikus átalakítását a beállításoknál, az automatikus formázás részben tudod kikapcsolni.
A weben találsz essay/paper template/example word keresőszavakra mintát, de vannak közöttük elég igénytelenek. Félrevihetnek, angol szövegben kicsit mások a tipográfiai szabályok, mint a magyarban.
Túl nagy feneket nem érdemes keríteni neki. A Word tudása tipográfiailag elég sovány, egy szintnél jobbat úgyse tudsz belőle kihozni. Hacsak nem tipográfiából írod a dolgozatot, nem hinném, hogy a forma, küllem olyan nagy súllyal esne latba, mint a tartalom.
Na még csak az kéne, új kiadványszerkesztő program, bele is szeretnék nyomban, attól tartok, lőnének a dolgozat tartalmi részének időhiány miatt azonnal :)
Díszléceket nem gondoltam, igazából csak az oldalszámozásnál szoktam grafikailag elfajulni, onnan is visszavonulok időben.
A 12-es Times New Roman nem túl izgalmas, de tulajdonképpen megfelel, sokkal jobbat nem találtam eddig.
Gondolatjellel bajom van, időnként magától átváltozik kötőjellé, olyankor másolgatok, de nem hiszem, hogy nem létezik ennél elegánsabb megoldás.
Elválasztást sose próbáltam, elvileg normál betűméretnél nincsenek extrém nagy szóközök, viszont láttam már rosszul elválasztott szavakat tartalmazó dokumentumot. Utánajárok.
(További gyenge pontjaim a témát illetően: listák egyedi formázásának elmentése alapértelmezettként, címsorok automatikus sorszámozása. Az irodalmi hivatkozások kezelése nem gyenge, hanem nemlétező pontom, azt se csináltam eddig word-ben, bár a menüpontot már megtaláltam :))
Itt sok tanácsolni való nincs. Írd meg a dolgozatot, legyen meg a tartalom a kíván mennyiségben, hosszal. Aztán formázd, és hozasd létre a Worddel a jegyzékeket (semmiképp ne kézzel kezd el jegyzéknek tűnő utánzatokat létrehozni, tologatni, pöttyözni, számozni), ugyanez igaz a lábjegyzetekre. Ahogy írtad, tabulátor helyett ne legyen negyven szóköz, meg kilenc bekezdésjel egymás után. Utóbbi nem formai kérdés, hanem a későbbi szerkeszthetőséget teszi tönkre, ha mégis beleírsz +1 szót, akkor hirtelen nem fog stimmelni a 40 szóköz.
Sok intézményben a dolgozatnál előírják a betűtípust, -méretet és sorközt. Ha nem, akkor használd, ami neked tetszik, de ne használj túl sok féle betűtípust egy dokumentumban. Egyféle betűtípusból se használj 3-4-nél több méretet és ne minden második szó legyen dőltbetűs, aláhúzott, áthúzott, csillagozott, kiskapitális stb. Dolgozat mindenképp nagyobb terjedelmű, elsősorban talpas (serif) betűtípust használj, az olvashatóbb, mint a talpatlan (sans serif). Ne alkalmazz túl cicomás, kézírást utánzó, szívecskés, cicomás betűtípust, komolytalan és nehezen olvasható. Monospace-es betűtípust használatát sem ajánlom (régi írógépbetűtípusok, minden betű szélessége azonos).
A minimum, hogy a dokumentum törzsanyaga legyen sorkizárt, ne álljanak a sorok végei össze-vissza. Használj elválasztást (de ne kézzel válassz el), hogy nehogy legyen olyan sorkizárt sorod, amiben csak három hosszú szó van és közöttük ott tátong 3 km-es hely. Ne legyenek fattyú és árvasorok, azaz egy szó nehogy átlógjon a következő sorba, lapra, gáz lesz a kinézete. Fontos, hogy a behúzások, bekezdések mértéke egységes legyen, ne egyszer 3 centi, aztán csak 1,5 cm.
Grafikai elemekkel csínján bánj, ne legyen cicomás. Legfeljebb 1-2 vízszintes díszitővonalat használj, vagy annyit se. Ha nem azon a gépen nyomtatod ki, amelyiket írtad, akkor mentsd el pdf formátumban és azt nyomtasd ki máshol, az már nem tud szétesni más gépeken. Van még sok apróság, pl. a gondolatjel nem egyenlő kötőjel, stb., de ezeket végigsorolni is nehéz, annyi ilyen van.
Ennél jobban csak akkor tudod csinálni, ha beletanulsz a tipográfia rejtelmeibe, meg szövegszerkesztő helyett kiadványszerkesztőket használsz (Adobe InDesing, TeX), de gondolom már nincs időd ezek rendes megtanulására a dolgozat leírási határidejére. Ha van olyan ismerősöd, akinek vannak tipográfiai ismertei, sokat olvas, sok anyagot ad-adat ki, nézesd át vele, és ne hagyd az utolsó pillanatra, maradjon idő a kinyomtatásra, kötettésre.
Tekernék ezen kicsit :) Engem például kimondottan zavar, ha egy tartalmilag igényes szöveg csapnivaló külsőben jelenik meg (tabulálás helyett negyven szóköz, listákhoz hülye szimbólumok, ötletszerűen formázott bekezdések, komolytalan betűtípus, elfuserált tartalomjegyzék stb.) Jó forma éppenhogy nem csili-vili, hanem észrevétlenül támogatja a tartalmat.
Hangsúlyozottan csakis a formai megoldás a téma, mivel a tartalomhoz ott van segítségnek a konzulens (a fogalmazással meg szerintem elboldogulok magam is), és most még ráérek ezzel foglalkozni.
Szerintem nem szabad elfeledkezni arról az apróságról, amit a tartalom és a forma kapcsolatáról vélnek sokan.
Ennek az a lényege, hogy egy dolgozatnál elsődleges a tartalom, a mondanivaló, ezt szolgálja ki a formai megjenenés.
Persze ez függ attól, hogy ki a bíráló, de normális esetben a csili-vili nem rejti el a dolgozat magvának a gyengéit, esetleg hiányát, illetve az ütős tartalom feledtetheti a formai gyengéket.
/Az persze más tészta, ha a téma maga a dolgozat formázása./
A bevezető szöveg alapján az az egyetlen apró hibája lehet csak, hogy nem word-re íródott, a szemlélete tökéletes, köszi :) (Az office-hoz elég jó online segédanyagok találhatók, csak szanaszét vannak aprózva, nem áll össze belőlük a követendő technológia.)
(Nem tudom, mit nem csinálok jól, ez a topik mintha nem is létezne, nem jelenik meg sehol, úgyhogy magamat idézem, hátha, mondjuk van még időm bőven:)
"Kedves fórumozók,
40-60 oldal terjedelmű dolgozat technikai kivitelezéséhez szeretnék tanácsokat begyűjteni.
Szeretném kihasználni a word-ben rejlő lehetőségeket, szeretnék minimális erőbefektetéssel maximális formázhatóságot (akár utólag is), és persze szeretnék szép végeredményt.
Egész biztosan szükség lesz tartalomjegyzékre, sorszámozott címsorokra, irodalomjegyzékre, ábrajegyzékre, lábjegyzetekre.
Az a kérésem, hogy osszátok meg a jó gyakorlatokat (mivel érdemes kezdeni az alkotást, mire kell figyelni pl. hivatkozásoknál stb.), az idegesítő vagy utólag nehezen módosítható - ezért kerülendő - típushibákat, tipográfiai megszívlelendőket."
Formai kikötésekről nem tudok, tehát elvileg annyi a központi elvárás, hogy normálisan nézzen ki. (Itthon jutányos árú MS Office2007 van, otthoni felhasználásra, nem vettem észre, hogy kevesebbet tudna, mint a teljes verzió, de attól még előfordulhat.)
