A kétszáz éve készített pakli lapjai, svájci dráma hőseit ábrázolják. A snapszerszövetség szerint itt az ideje, hogy a magyar kártya lapjain a szereplők, magyarok legyenek. A szövetség pályázati felhívást adott ki, milyenek legyenek az új lapok.
Azt még csak értem, hogy Zrínyi Ilona üti II. Rákóczi Ferencet, Szilágyi Erzsébet meg Hunyadi Mátyást, de Emese Attilát , Szent Erzsébet Szent Lászlót, azt hogy?
Pár éve láttam olyan magyar kártyát, ahol a királyokon a nagy magyar királyok voltak, míg az alsókon és a felsőkön mindenféle pásztorok, juhászok, parasztok és betyárok voltak jellegzetesen magyar népviseletben, míg a számos lapokon is magyar tájakat ábrázoltak. (Hogy az ászokon mi volt, arra már nem emlékszek.) Mindjárt utána is guglizok...
Sylvia Mann angol gyűjtő és kártyatörténész egy régi kártyagyűjtemény megvásárlásával jutott a kártya birtokába. A gyűjtő tanúsítványa, amelyben leírja a kártya pontos adatait, megállapítja: „A készítő: Schneider József Pesten. A kiadás ideje kb. 1835. Nem tudok más hasonló kártyáról sem múzeumokban, sem magángyűjteményekben.” Az adatokból és fényképekből kétségtelenül bebizonyítható, hogy a mai magyar kártyának Schneider kártyája volt az őse.
A Tell-kártya a 1848-as szabadságharcot megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek. Érthető, hogy Schneider nem a magyar történelemből választott szabadsághősöket kártyája illusztrálására. Az osztrák cenzúra elkoboztatta volna. Egy német szerző drámájában szereplő alakok ábrázolását azonban a Habsburg adminisztráció nem kifogásolhatta.
Schneidert nyilván inspirálta a dráma alapgondolata, a Habsburgok elleni küzdelem, amelyben Svájcnak is része volt. A műből nyolc alakot választott ki, hat lap a szabadsághős Tell Vilmost és társait (Kuoni pásztor, Fürst Walter, Reding Itell, Rudenz Ulrich, Stüszi vadász), két lap a zsarnok helytartót, Gesslert és csatlósát ábrázolja.
